A labdarúgó-EB-k története: IX. rész - 1988, Hollandia nagy menetelése
A nyolcadik labdarúgó Európa-bajnokságot Nyugat-Németországban rendezték, az Eb-t a holland csapat nyerte, története során először. Valamennyi mérkőzésen esett legalább egy gól, nem volt hosszabbítás és kiállítás.
A holland fociban a Cruyff-féle nemzedék visszavonulása után némi visszaesés következett be. Majdnem tíz évbe telt, mire megérkezett a Van Basten, Gullit, Rijkard trió fémjelezte újabb sikerkorszak. A ’80-as évek második felében a holland klubcsapatok uralták a nemzetközi kupákat: egy BEK győzelem, három UEFA – kupa siker, illetve ha tovább tekintünk az Ajax 1995-ős BL diadala, vagy egy évvel későbbi elvesztett fináléja zárta le az újabb dicsőséges tíz évet.
Válogatottszinten az 1988-as Eb cím jelentette a csúcsot. Mielőtt a győzelem részleteibe bele mennénk, nézzük meg a magyar válogatott szereplését, ami ismét csak a selejtezőkre korlátozódott.
1985 végén még válogatottunk vezette az európai ranglistát, a Mezey legénység a mexikói vébé előtt legyőzte otthon a brazilokat 3-0-ra. Hatalmas reményekkel vártuk a ’86-os világbajnokságot, hogy aztán a csalódás is óriási legyen. Nincs talán egy magyar szurkoló sem, aki ne hallott volna Irapuatóról. 1986. június 2-án, déli 12 órakor, a mexikói hőségben léptek pályára fiaink az örök mumus szovjetek ellen. A végeredmény 0-6, és óriási döbbenet. A Mezey féle csapatról Benedek Szabolcs írt egy nagyszerű könyvet, mely tavaly jelent meg Ballada egy csapatról címmel. Ebben idéz egy Törőcsik interjút, melyben arra a kérdésre, hogy mitől félt Mezey a vébé előtt, Törőcsik András azt válaszolta, hogy a szovjetektől.
Pár héttel a vébé előtt ugyanis Valerij Lobanovszkij, a Dinamo Kijevet KEK (Kupagyőztesek Európa Kupája) győzelemre vezető szakember lett a szbornaja szövetségi kapitánya.
Mezey szerződése a vébé után lejárt, a helyére Komora Imrét nevezte ki az MLSZ, aki a Honvéd padjáról ült át a válogatott jóval forróbb kispadjára. A döntésben nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti tizenegy a Honvéd játékosaira épült, túl sok idő pedig nem volt a csapatépítésre, mert jöttek az Eb-selejtezők. Az előjelek nem voltak túlzottan bíztatóak, klubcsapataink nem jutottak be a nemzetközi kupák harmadik fordulójába, a második körben is csak a győri Rába ETO mutathatta meg magát. A selejtezőkben 31 csapat küzdött a továbbjutásért. Magyarország a selejtezők ötödik csoportjába került. Az ellenfelek Hollandia, Görögország, Lengyelország és Ciprus voltak.
Magyarország nyolc meccsén, négy győzelmet ért el és négy veresége volt, valamint 13 szerzett, és 11 kapott góllal fejezte be a selejtezőt, a csoport harmadik helyén.
Kétszer megvertük Ciprust, hazai pályán a görögöket és szintén itthon a lengyeleket is, 5-3-ra. Azon a meccsen rúgta Détári Lajos, mára már legendássá vált gólját szabadrúgásból.
A korabeli viszonyokra jellemző, hogy Komorával kezdtük a sorozatot, majd jött a „mágus” vagyis Verebes József, hogy aztán három meccs után átadja a helyét Garami Józsefnek. Harmadik hely a csoportban, három szövetségi kapitánnyal, és egy újabb Eb nélkülünk, összegezhetnénk a történéseket.
Az Eb-re kijutó hét csapatot és a házigazda németeket két csoportba osztották. Az „A” jelűbe kerültek a németek, olaszok, spanyolok és a dánok, a „B”-ben pedig a hollandok, szovjetek, írek és az angolok küzdöttek az elődöntőért. Öt olyan válogatott volt ott az NSZK-ban, amely 1984-ben nem volt ott Franciaországban, ezek közül csupán Anglia zárt pont nélkül, az abszolút Eb-újonc Írország majdnem továbbjutott csoportjából, az olasz együttes pedig az elődöntőben vérzett el.
A címvédő franciák lemaradtak a tornáról.
A németek és olaszok továbbjutása nem forgott veszélyben, mindkét ellenfelüket legyőzték, egymással pedig 1-1-es döntetlent játszottak, de mivel a németek egy góllal többet rúgtak, ők végeztek az első helyen. A másik csoport két továbbjutója a szovjet és a holland csapat volt. Az oranje kikapott a szovjetektől, akiknek egyetlen gólját Rácz László szerezte, Daszajev pedig brillírozott a kapuban.
Így aztán a szovjetek elsőként, az Oranje másodikként ment tovább. Nem sok hiányzott a csodához az íreknek, akik legyőzték az angolokat, döntetleneztek a szovjetekkel. Egy újabb remi a hollandok ellen a továbbjutásukat jelenthette volna. Csakhogy Wim Kieft a 82. percben Ronald Koeman „eltört” lövése után győztes gólt (1–0) bólintott, ami a hollandok elődöntőbe jutását eredményezte. Szomorkodhatott hát Jackie Charlton, az írek mestere, aki középhátvédként, 1966-ban világbajnokságot nyert az angol válogatottal. A hollandok, van Basten triplájával kiütötték az angolokat,
a háromoroszlánosok pont nélkül, mínusz ötös gólkülönbséggel zárták a tornát.
Jöhettek az elődöntők, Hamburgban a házigazdák a hollandokkal, Stuttgartban pedig a szovjet-olasz meccs. A Lothar Matthäus, Jürgen Klinsmann és Rudi Völler vezette németek az 55-ik percben szereztek vezetést büntetőből. Húsz perc múlva azonban a román bíró a túloldalon is befújt egy 11-est, maradjunk annyiban, hogy vitatható volt az eset, Van Basten is ment volna tovább az eset után. A büntetőt Ronald Koeman értékesítette. Majd a 88-ik percben Van Basten is betalált, Hollandia pedig besétált a döntőbe. A másik meccs jóval simábban alakult, Lobanovszkij mester tanítványai, Litovcsenko és Protaszov góljával váltották meg jegyüket az Eb utolsó meccsére. A szovjetek negyedszerre jutottak be a fináléba, és harmadszorra szenvedtek vereséget. Az aranylabdás Ruud Gullit fejesét, Van Basten kapáslövéssel egészítette ki, 2-0 a hollandoknak.
1974. július 7-én Rinus Michels, a holland foci egyik legendája edzőként végignézhette a németek örömünnepét Münchenben, miután csapata elvesztette a világbajnoki döntőt Beckenbauerék ellen.
A totális futball atyjának megadatott a visszavágás. 14 évvel később a németeket saját otthonukban ütötte el a döntőtől, az ellenfél kispadján Beckenbauer ült, majd Münchenben, az Olimpiai Stadionban vezette Eb győzelemre az övéit. A döntőben a Van Breukelen - Van Aerle, Rijkaard, R. Koeman, Van Tiggelen, Wouters, Gullit, Mühren, E. Koeman, Vanenburg, Van Basten összetételű csapatot küldte pályára. A gólkirály Van Basten lett öt góllal, a torna csapata így állt össze: Van Breukelen (Hollandia) – Bergomi (Olaszország), Rijkaard (Hollandia), R. Koeman (Hollandia), Maldini (Olaszország) – Matthäus (NSZK), Giannini (Olaszország), Wouters (Hollandia) – Gullit (Hollandia) – Van Basten (Hollandia), Vialli (Olaszország). A labdarúgás szerelmeseinek csupa-csupa ismert név.
