A labdarúgó-EB-k története: VII. rész - 1980, újabb EB magyarok nélkül
Az 1980-as Európa-bajnokságra az UEFA alaposan átírta az eddig megszokott szabályokat. A végső küzdelmekben már nyolc csapat vehetett részt, akik a selejtező csoportok győzteseiből, valamint a rendező országból mint automatikus résztvevőből álltak. A csapatokat 7 csoportba sorsolták. Három darab ötcsapatos és négy darab négycsapatos csoportot alakítottak ki. 1968 után ismét Olaszország adhatott otthont az Európa-bajnokságnak.
A magyar válogatott a hatodik csoportba került a finnek, a görögök és a szovjetek mellé. A nem túl szép emlékű argentínai vébé után, Baróti Lajost Kovács Ferenc váltotta a kispadon. A vébét megjárt csapatból csak páran maradtak hírmondónak, így az újdonsült kapitány nem volt könnyű helyzetben. A selejtezőket Helsinkiben kezdtük 1978. szeptemberében. Bármennyi újonc is volt a csapatban, a mutatott játék mindenkit csalódásként ért, a lelkes finnek 2-1-re győztek. A tudósítások szerint a meccs képe minden elképzelést alulmúlt.
Lassan, nehézkesen mozogtak labdarúgóink, egy épkézláb támadásunk nem volt. Védelmünk sem állt a helyzet magaslatán, a hazaiak többnyire üresen kaphatták a labdát.
Októberben, hazai pályán aztán 2-0-ra vertük a nagy ellenfél szovjet válogatottat Várady és Szokolai találatával. Szokolai gólja látványosra sikeredett, Várady szögletét berobbanva, előrevetődve fejelte a kapuba. A finnek ellen mi voltunk az esélyesek, most viszont fordított volt a helyzet. Az esélytelenek nyugalmával játszhattunk és leptük meg a közvéleményt.
Október végén következett egy túra Szalonikibe. Egy nappal el kellett halasztani a mérkőzést, mert akkora eső zúdult a városra. A félidőben 0-0 volt az állás, védekeztünk becsülettel, aztán a második játékrészben a görögök állva hagytak minket – 4-1 oda a vége. Martos Győző, a Fradi hátvédje így emlékezett a meccsre a Nemzeti Sportnak adott 2014-es nyilatkozatában:
A hátralévő három meccsünkön már nem szenvedtünk vereséget, de mivel hazai pályán csak egy 0-0-ra futotta a hellének ellen, így ők lettek a csoportelsők és utazhattak Olaszországba. A selejtező utolsó meccsén, a debreceni Nagyerdei Stadionban 3-1-re legyőztük a finneket, ezzel másodikként végeztünk csoportunkban. Ezen a meccsen már dr. Lakat Károly irányította a válogatottat. Időközben az MLSZ élén is változás történt, Kutast Szepesi György váltotta. Az OTSH (Országos Testnevelési és Sporthivatal) elnöke Budai István telefonon hívta fel a rádió bonni tudósítójaként dolgozó Szepesit. Kapott két perc gondolkodási időt, hogy vállalja-e, és ő vállalta. A legendás riportert az Aranycsapat tizenkettedik játékosának nevezték.
Az Európa-bajnokság 1980 júniusában kezdődött. A kijutott hét csapatot és a házigazda, olaszokat két négyes csoportba sorsolták. A győztesek egyenesen a fináléba jutottak, a másodikokra pedig várt a bronzcsata. Ez volt az egyetlen Eb, ahol nem rendeztek elődöntőt, és utoljára rendezték meg a harmadik helyért való meccset. Négy város Nápoly, Róma, Milánó és Torino adott helyet a küzdelmeknek. Az első csoportba kerültek a németek, a címvédő csehszlovákok, hollandok és a meglepetésre kijutó görögök. A második csoport belga, olasz, angol és spanyol meccseket hozott.
A nyitó meccsen az NSZK visszavágott Csehszlovákiának, ha kissé nyögvenyelősen is, de 1-0-ra győztek egyik új klasszisuk, Karl-Heinz Rummenigge második félidős fejes góljával. Aztán Klaus Allofs mesterhármasával 3–2-re megverték a nagy rivális hollandokat, utolsó meccsükön már egy 0-0 is belefért a görögök ellen. Helmut Schön 1978 végén átadta a helyét Jupp Derwallnak, aki nyomban fiatalítani kezdett. Kik voltak az újak? Hát például Az 1. FC Köln kapusa, Harald (Toni) Schumacher, a hátvédsorban feltűnő Förster fivérek, a védőt és középpályást egyaránt játszani tudó Hans-Peter Briegel, a Fejelő Szörnyetegnek becézgetett, Horst Hrubesch, a Real Madridban profiskodó Uli Stielike, és egy húszéves, ifjú titán Bernd Schuster.
A másik csoportban a belgák végeztek az élen.
Előbb ikszeltek Angliával, majd megverték a spanyolokat, végül egy újabb iksz a házigazdákkal, ennek köszönhetően az első helyen végeztek. Az olaszok 3 meccsen egy gólt lőve, egyet sem kapva szerezték meg a csoport második helyét. Azt az egyet Tardelli rúgta az angoloknak. Ez volt az az olasz csapat, amely két évvel később vébét nyert. A taljánok 1980-as alapcsapata a következő volt: Zoff – Gentile, Scirea, Collovati, Cabrini – Tardelli, Antognoni, Oriali – Causio, Graziani, Bettega. Két évvel később csak a csatársor változott, Conti és Rossi került Causio és Bettega helyére. Paolo Rossi az olaszországi totóbotrány, vagyis a Totonero kirobbanása miatt maradt le az 1980-as Eb-ről.
A római döntőben tehát a németek és a belgák találkoztak, ahol Hrubesch két góljával az NSZK győzött 2-1-re. A győztes összeállítása: Schumacher – Kaltz, Stielike, Kh. Förster, Dietz – Schuster, Briegel (Cullmann, 55.), H. Müller – K.-H. Rummenigge, Hrubesch, K. Allofs. Az Eb-k történetének utolsó bronzmeccse büntetőpárbajjal ért véget Nápolyban. A rendes játékidőben a csehszlovákok Jurkemik góljával vezettek, ezt egalizálta Graziani, és végül 11-eseket kellett rúgni az éremért. Collovati, a 9. olasz rúgó végre rontott, a csehszlovákok 9-8-as büntetőpárbaj után vehették át a jól megérdemelt bronzot. Gőgh Kálmán is berúgta a maga tizijét, ahogy Panenka is.
