A Ma7 csapatával is találkozhatott a mai, föld alatti félmaratonon
Az agglomerációval kétmilliós Budapesten sem mindenki tudja, milyen elképesztő labirintusrendszer húzódik Kőbánya alatt.
A városrész is tékozlóan bánik javaival, hisz egy ilyen látványosságot mutogatni kellene, a világ urbexes, ipar- és hadtörténeti orientációjú turistáinak arcába tolni. A kőbányai pincerendszer egyelőre még sorsának jobbra fordulására vár. Állandó nyitva tartása nincs, szervezett túrák keretében látogatható, illetve sportrendezvények alkalmával lehet bemenni, két lábon, két keréken vagy búvárruhában. A pincerendszer legmélyebben fekvő részeit ugyanis elárasztja a befolyó csapadékvíz, a hobbibúvárok mellett katonai búvárok is végeznek merüléseket a posztindusztriális és posztapokaliptikus környezetben.
Tavaly belga, német, magyar és litván katonabúvárok vettek részt az ezred által szervezett Clearance Diver nemzetközi gyakorlaton, hogy felkészüljenek számos különböző szituációra: például hajó baleseteket követő mentőakciókra, árvizek során végrehajtandó mentésekre, vagy katonai eredetű robbanótestek kiemelésére tavak, folyók medréből. A 10 napos gyakorlat során a katonák többek között 24 méter mélyre merültek a Kőbányai Pincerendszer elárasztott tárnáiban, leereszkedtek tavak és barlangok mélyére, és megismerkedhettek a Duna erős sodrásával is. Erről ebben a cikkünkben írtunk:
Ha Budapest belvárosában sétálunk, gyönyörködve az impozáns épületekben, ritkán szoktunk arra gondolni, hogy ezek alapanyaga hogyan és honnan került ide. Nos, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Citedella, a Halászbástya, az Egyetemi Könyvtár és a Mátyás-templom épületében, a Lánchíd két pilonjában és a Margit-híd kő elemeiben – valamint számos pesti bérház épületében – az a közös, hogy az építésükhöz használt követ Kőbányán termelték ki.
A miocén kori szarmata mészkő ezen a területen 10-15 méterrel volt a földfelszín alatt, az észszerűség a külszíni fejtést diktálta volna, azonban a földfelszínen szőlőt termesztettek, ezért döntöttek mégis a hagyományos bányászati eljárások mellett.
A ma ismert járatrendszer úgy alakult ki, hogy a vágatokban a kitermelendő kőtömböket kisebb bevágásokkal körbevágták, majd hátulról ékekkel feszítették le. Ehhez a művelethez 4-6 méter szélességű és mélységű aknát nyitottak.
A járatrendszer kialakulásának történetét ebben a cikkünkben ismertettük.
Az extrém kerékpározás szerelemesei évente egyszer csapathatják itt az Underworld Kupán. A futók számára pedig a BBU versenyszervező iroda nyitja meg évi két alkalommal a pincerendszert, nagyszabású futófesztivál keretében.
Ezúttal a disco korszak elevenedik meg a pincerendszerben. Újra előkerülnek a flitterek, a színes lámpák, a feltűnő, bevállalós ruházatok és nem utolsósorban az elmaradhatatlan discogömb. Persze, nem elég táncolni, futni is kell.
Aki egyszer részt vett a föld alatti futáson, nem tud szabadulni annak bűvköréből. E sorok írója először 2016-ban vett részt az Európa-szerte egyedülálló versenyen, majd még kétszer szállt alá a pincerendszerben.
A versenyen ezúttal a Ma7 csapata is rajthoz állt, félmaraton váltóban. Szerkesztőségünket kívülem Hajtman Gábor hírszerkesztő és Asztalos Zoltán rendszergazda képviselte. Mindannyian egy-egy hét kilométeres kört futottunk, illetve jómagam a teljes távot is. Időközben lezajlott az eredményhirdetés is, a Ma7 csapata 2 óra 22 perces idővel ért a célba, ez a 37. helyre volt elég.
Részletek a Ma7 médiacsalád Instagram-csatornáján.
