Mikor lesz stabil BL-főtáblás csapatunk?

Felmerülhet a kérdés, mi annak az oka, hogy a magyar és szlovák csapatok az esetek többségében csupán a harmadik számú európai kupasorozatba kvalifikálják magukat, és miben marad el az OTP Bank Liga és a Niké liga a többi európai bajnokságtól? Az alábbiakban erre keressük a választ.

Az UEFA-koefficiens (más néven UEFA-együttható) alapján számolják ki, hogy az egyes bajnokságokból hány csapat indulhat az európai kupasorozatok csoportkörében, illetve selejtezőiben. A pontszámot a klubok nemzetközi szintéren való szereplése határozza meg.

Egyszerűbben, minél jobban szerepel egy adott csapat, annál több pontot szerez hazája bajnokságának.

Mind a három UEFA által rendezett kupasorozat csoportkörében elért győzelemért két, a döntetlenért egy pont jár, a selejtezőben szerzett pontszámok pedig feleződnek. Az együttesek minden egyes sikeresen vett kieséses kör után bónuszpontokkal gazdagodnak. A Bajnokok Ligájában maximum 12, az Európa-ligában 8, a Konferencia-ligában pedig 4 bónuszpont gyűjthető, ezt minden esetben a két döntős kapja. A sorozat végeztével összeadják az egyes bajnokságok csapatainak pontszámait, majd azt elosztják az induló egyesületek számával.

A magyar bajnokságban jelenleg négy csapat jogosult a kvalifikációra. A bajnok a BL-selejtezőben, a 2-3. helyezett és a kupagyőztes a Konferencia-liga selejtezőiben indulhat. A Niké ligában ugyanez a felosztás.

Csupán összehasonlításként, a szerb első osztály (Super Liga) bajnoka automatikusan kvalifikálja magát a Bajnokok Ligája főtáblájára, a második helyezett BL-selejtezőben indulhat, és még a dobogó harmadik helyezettje is az Európa-liga selejzetőiben vívhatja ki továbbjutását a csoportkörbe.

Felmerül a kérdés, miért ekkora a különbség egy általunk egyenrangúnak vélt bajnokságban? A megfejtés egy konkrét csapathoz, a Crvena Zvezdához köthető. A belgrádiak az elmúlt években a BL és az EL főtáblája között ingáztak, a második számú európai kupasorozatból több alkalommal sikerült a tavaszi kiesés szakaszba továbbjutniuk. Ennek köszönhetően értékes pontokat és bónuszpontokat szereztek, aminek köszönhetően a Super Liga 27 775 koefficiensponttal Európa 13. legerősebb bajnokságának számít. Még náluk is jobban áll az osztrák Bundesliga, amely 30 800 ponttal a 11. helyen áll. A kulcs mindkét esetben egy stabil BL és EL főtáblás csapat, amelyet a két bajnokság évről évre biztosítani tud. Az OTP Bank Liga ebben a rangsorban a 25., a Niké liga pedig a 27. pozíciót foglalja el. Megelőzi őket többek között a román, a svéd, a ciprusi, az izraeli vagy a norvég bajnokság is.

Fotó:  UEFA

Jelenleg talán a Ferencváros jár a legközelebb ahhoz, hogy elérje a Crvena Zvezda szintjét.

Ehhez képest az idei EKL-csoportkörös szereplést mind maga az FTC, mind az egész magyar bajnokság csalódásként élte meg. Bátran kijelenthetjük, a magyar ligának a Ferencváros az egyetlen mentsvára. A képlet egyszerű. A zöld-fehérek csoportkörös szerepléseitől függ a magyar csapatok európai jövője. Amennyiben a Fradi évről évre stabil teljesítményre lesz képes, a magyar bajnokság koefficiens pontjai is növekedni fognak, és több csapat indulhat az első vagy második számú európai kupasorozatban.

A szlovák csapatokkal hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy a Slovan maximum az Európa-liga csoportköréig jutott. Legutoljára a 2019/2020-as szezonban szerepeltek itt, a továbbjutás azonban akkor sem jött össze. A pozsonyiak azóta három alkalommal az EKL-csoportkörében indultak, tavaly a nyolcaddöntőig jutottak.

Lényeges kiemelni, az FTC Európa-ligás szerepléseivel jóval több pontot gyűjtött, mint a Slovan a Konferencia-ligával. A helyzet azonban hasonló a Niké ligában is. A Slovan mögött nincs más csapat, aki sikereket érhetne el az európai porondon. A DAC általában a Konferencia-liga második vagy harmadik selejtezőkörében elbukik, a Nagyszombat-Zsolna-Rózsahegy hármas szintén nem tud felmutatni túl sok eredményt az elmúlt évekből. A Spartaknak idén ugyan összejött az EKL-csoportkör, ez idáig azonban még nem sikerült pontot szerezniük.

És most kicsit latolgassuk az esélyeket. Az FTC már megengedheti magának, hogy neves edzőket, és európai szinten is ismert játékosokat vásároljon. Ehhez egyrészt elengedhetetlen az anyagi háttér, másrészt a nemzetközi kupasorozatokban szerzett hírnév sem elhanyagolható tényező. Kubatov Gáborék az elmúlt évek sikereinek köszönhetően olyan játékosok számára váltak vonzó célponttá, akik korábban csípőből elutasították az ajánlatukat. A minőségi focistákkal teletűzdelt csapat pedig egyre jobb eredményeket fog hozni, ez egyértelmű. Az FTC-nél eszerint építkeznek, és minden évben a BL-főtábláját célozzák meg, ezt támasztják alá Kubatov Gábor szavai is.

– jegyezte meg a klub elnöke.

Amennyiben a zöld-fehérek sikeresen folytatják az építkezést, reálisnak lesz tekinthető a BL-főtáblás szereplésük. A Slovannál az infrastruktúra és az anyagi háttér adott, már csupán a játékosállomány minőségén kellene javítani. Ugyan a pozsonyiaknál szintén nagy összegeket fordítanak a keret megerősítésére, továbbra is hiányoznak azonban az egyéniségek, a húzó emberek. Juraj Kucka érkezésekor mindenki felkapta a fejét, való igaz a veterán játékos pályafutása csúcsán nívós európai klubokban szerepelt, 36 évesen azonban képességei már csupán a Konferencia-liga csoportkörére elegendők.

A Slovannak a Fradi példájára legalább az Európa-ligában kellene szerepelnie, hogy minőségesebb játékosok figyelmét is felkeltse. Amennyiben ez sikerül, a jövőben egy stabil BL-csoportkörös csapattá nőhetik ki magukat.  

Talán erős kijelentés, de a magyar és a szlovák labdarúgás jelenlegi két reménysége a Ferencváros és a Slovan. E két csapat szereplésén múlik, sikerül-e a két bajnokságnak feljebb kapaszkodnia az UEFA-koefficiens ranglistáján, ezáltal több klub kvalifikálhatná magát az európai porondra. Reményeink szerint hamarosan sikerül megközelítenünk az európai topszintet, és minden évben szoríthatunk magyar, illetve szlovák csapatért a Bajnokok Ligája küzdelmeiben.