Ezért hatékonyabb a DAC és a Spartak üzleti modellje a Slovanénál

A sportba ölt több millióktól általában jobb eredményeket várunk, de ez nem muszáj, hogy mindig igaz legyen. A Slovan bevételei az elmúlt négy évben összesítve elérték a 38,9 millió eurót, ami 12 millióval több, mint a második leggazdagabb Zsolnáé. A nagy múltú egyesület mégsem nyert bajnoki címet, háromszor második, egyszer bronzérmes lett.

Ifj. Kmotríkot kritizálják is, hogy sokat költött a légiósokra, akiknek a fizetésük sem arányos a teljesítményükkel. Kmotrík szerint azonban érkeztek a klubhoz minőségi játékosok, azt ugyanakkor elismerte, bizonyos igazolások nem jöttek be. Annak érdekében, hogy kiderítsék, hol követtek el hibát, belső vizsgálatot indítottak a klubnál.

Jozef Šatara sportújságíró szerint a Slovan játékosai motiválatlanok voltak, ami összefügg azzal, hogy nézők nélküli lepusztult stadionban játszanak. Az ilyen kulisszákba érkező légiósok idővel belehasonulnak a szlovák átlagba. A kisebb nevű futballcsapatok ellen pedig nem tudtak felpörögni. A sportújságíró véleménye szerint a klubnak sem megfelelő a „hozzáállása” a bajnoki cím elnyeréséhez. Inkább a jövendőbeli európai sikerekre koncentrál, amit majd az év végén elkészülő stadion átadása koronázna meg.

Ifj. Ivan Kmotrík bízik abban, hogy az új stadion bevonzza a további szponzorokat. Akkorára szeretné emelni a Slovan költségvetését, amivel versenyezhetne a térség nagy klubjaival, mint a Légia Varsóval, vagy a bécsi Rapiddal. Ezek költségvetése 30 millió euró körül mozog, míg a Slované kicsivel több mint kilenc millió. A továbblépéshez viszont elengedhetetlen, hogy a szurkolók visszatérjenek a meccsekre.

Slovannak minden lehetősége meg van arra, hogy a saját márkáját üzletileg jobban kihasználja. A fővárosi klub rendelkezik a legtöbb szurkolóval, de a többségük meglehetősen passzív. Az új stadion átadásával valószínű, hogy megugrik a nézőszám, de kérdés, hogy az érdeklődést mennyire tudják hosszabb távon fenntartani a jó focival, illetve a szolgáltatások minőségével. Egyik példa a nagyszombati Spartak, amely az új stadion első szezonjában 6,7 ezres átlagos nézőszámot értek el, igaz a második évben ez lecsökkent 4,3 ezerre.

Annak ellenére, hogy a nagyszombati Spartak viszonya sem volt felhőtlen a szurkolóival, mégis nagyobb volt a nézőszámuk, mint a Slované.  A fanatikus hazai atmoszféra pedig nagyban segítette a nagyszombati focistákat.

Nagyszombat nagyon hatékonyan hozta a pontokat, sokszor a legkisebb arányú egygólos győzelmekkel. A lőtt gólok alapján a Spartak csupán az ötödik lett a klubok rangsorában. Sokat segített a nagyszombatiaknak az ellenfél csapatából való gyakori kiállítások, amelyek jogosságát az ellenfél többször kétségbe vonta. Gyanúsítások is felmerültek a mérkőzések megvásárlásáról, amit a nagyszombatiak elutasítottak azzal, hogy a tetemes előnyük miatt, erre nem voltak rászorulva.

A nagyszombati klub és a Slovan sokban közös, többek közt abban, hogy két hazai nagyvállalkozó – Kmotrík Iván és Vladimír Poór – felügyeli és finanszírozza. Mindkét klub vezetésére a szurkolók és a lehetséges üzletfelek nem tudnak teljes önfeledtséggel tekinteni.  Poór a mečiari időszakban szerezte nevét és vagyonát, később a Smer-SD-vel kötötték össze a nevét.

Kmotrík Iván átadta a klub vezetését fiának, akihez már számos botrány köthető, a klubot többször megkárosította a vulgáris vagy erőszakos megnyilvánulásaival, akárcsak a legutóbbi mozdulatával, amit a rendőrség is náci karlendítésnek minősített. De itt még nem ér véget a „bűnlajtstroma”: korábban például megvádolták már egy rendező bántalmazásával, akárcsak a kupadöntő befolyásolásával, amikor a szünetben belépett a bírók öltözőjébe (Ifj. Kmotrík állítása szerint csak engedélyt akart kérni, hogy beléphessen a játéktérre, hogy csillapíthassa a szurkolókat).

Jozef Šatara sportújságíró szerint ezek a botrányok nem bizonyítják a szlovák futball morális leépülését, hisz botrányok azelőtt is voltak, csak nem írtak róluk ennyit. Viszont a Fortuna liga nézettsége emelkedik, és talán ezért hangsúlyosabb a botrányok visszhangja.

A Slovan és a Spartak annyiban is hasonlít, hogy nagyban függnek a tulajdonosaiktól, ellentétben a Zsolnával, vagy a Trencsénnel. A Zsolna évről évre javítja a pénzügyi eredményeit, tavaly egymillió euró tiszta nyereséget ért el. A Trencsén 2013-tól nyereséggel gazdálkodik. Négy éve folyamatosan bevételeikből (játékos eladás, szponzori támogatás, európai kuparészvétel, stb.) gazdálkodják ki a kiadásaikat. Trencsén egyelőre az új stadion befejezésével küzd, az új létesítményt 2019-ben szeretnék átadni.

Valahol a hatékony üzleti modell és a mecenatúra közé lehet sorolni a DAC-t. Az elért helyezései a Fortuna ligában évről évre javulnak. A bevételei az utóbbi két évben megkétszereződtek. A társtulajdonosát, akárcsak Poórt, vagy Kmotríkot szintén az oligarchák közé sorolják, azaz olyan üzletemberek közé, akik hatással tudnak lenni a politikára. Viszont Világi Oszkár meggondoltabban szórja saját pénzét a futballba. A klub másik társtulajdonosa a város, és a beruházásait nem csak a szlovák, hanem a magyar kormány is támogatja, aminek köszönhető az új stadion és az akadémia megvalósítása.

Világi sikeresen vonta be üzleti partnerének, Ján Sabolának vállalatait és a MOL csoportot a klub szponzorai közé és inkább törekszik arra, hogy az egyesület önfenntartóvá váljon. Jelenleg a tulajdonos és a szponzorok támogatása, illetve a marketingbevételek teszik ki az egyesület bevételeinek a felét és a másik felét a jegyeladások, VIP-páholyok és -bérletek, mez- és szuveníreladások és a város hozzájárulása alkotják. Világi szerint a növekvő bevételek összefüggnek az új stadion megépítésével, mivel ezzel jelentősen nőtt a szolgáltatások színvonala. Célként szeretné, ha a klub kiegyensúlyozott költségvetéssel, állandó bevételekkel bírna, és nemzetközi téren is sikeres lenne.

Jozef Šatara sportújságíró szerint az új stadionok építésével a klubok erősebbek és pénzügyileg stabilabbak lehetnek. Ezzel együtt „kulturáltabbá” válhatnak a mérkőzések, hiszen az elmúlt években Nagyszombatban és Zsolnán is csökkent a huligánok száma.

A tévéközvetítések iránti megnövekedett érdeklődés szintén pozitív folyamat. Tavaly az alapszakasz nézettsége 10%-al a rájátszásé 21%-al növekedett, ami növelheti a futballszövetség tárgyalási pozícióját a közvetítési jogok beárazásánál.

A klubok már régóta elégedetlenek a közvetítési díjakkal. 2015-ben nem egyeztek meg az összegben, és fennállt a veszély, hogy egyáltalán nem lesz közvetítés. 2014/2015-ös időszakban 1,1 millió euróért vásárolta meg egy vállalat, és várható volt, hogy a következő évben ez a felére csökken. Összehasonlításként a cseh liga közvetítési jogdíja 5 millió euró, a lengyelé pedig negyvenmillió.

A szlovákiai klubokat inspirálja a zsolnaiak sikere a fiatal tehetségek kinevelésében. Ez az egyik célkitűzése a DAC-nak is. A Slovan ebben pár évvel le van maradva, csupán a nyáron fognak tájékoztatni az új akadémiájuk tervezetéről.

A Trend folyóirat összegzésként megállapítja, hogy a szlovák foci iránt nő az érdeklődés. Köszönhető ez az eddigi világversenyeken való részvételeknek. A következő impulzust az új stadionok és akadémiák építése jelentheti. Várható, hogy tovább növekszik az érdeklődés a foci iránt, növekedhet a hazai foci marketingértéke, de az is könnyen lehet, hogy az új stadionokat nem fogjuk tudni megtölteni.