Széplakapáti
Széplakapáti a Hernád bal partján, a Kassai-medence keleti részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, az Alsó-Tarca-dombság déli végénél, 189 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 8 km-re délkeletre. Teljesen egybeépült a tőle keletre fekvő régi Abaszéplak faluval, régi főutcájának neve (Apáti utca) őrzi az egykori község nevét. Egykori határa magába foglalta a településközponttól északra fekvő Telek-erdőt és Telekipusztát, valamint a Hernád jobb partján az egykori Lebenyemajort, a vasútállomást és azt a területet, ahol ma az Abaszéplaki-lakótelep található.
1942-ig önálló község, azóta Abaszéplak (1976 óta Kassa városrésze) része. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 között a Kassai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették Abaszéplakkal. Területe 1910-ben 8,71 km², 1921-ben 8,59 km² volt, 1950-ben még különálló kataszterét később egybeolvasztották Abaszéplakéval. Korábbi területének csaknem fele már nem tartozik Abaszéplak városrészhez, egy részét, melyen az 1970-es években az Abaszéplaki-lakótelepet (Sídlisko Krásna) hozták létre, a Tóvárosi-lakótelephez, a Kassa-Sátoraljaújhely vasútvonalon túlra eső részét pedig Bárcához csatolták.
A községnek 1880-ben 370, 1910-ben 397, 1921-ben 449, 1941-ben pedig 651 lakosa volt. A 18. századtól szlovák többségű településen jelentős magyar kisebbség is élt a 20. század második feléig. A kétnyelvűség és a kettős identitás csak 1945 után tűnt el. 1880-ban népességének több mint egynegyede (27,2 %) volt magyar anyanyelvű, 1921-ben a lakosság 22,3 %-a vallotta magyarnak magát. 1921-ben népességének 78,2 %-a volt római katolikus, 14,3 %-a görög katolikus és 4,7 %-a evangélikus vallású.
Széplakapáti nevét onnan kapta, hogy a széplaki bencés apátság birtoka volt, 1427-ben Apathy, 1630-ban Szeplak-Apathy formában szerepelt az okiratokban. Története szorosan összefügg Abaszéplakéval, mellyel már a 18. század végére teljesen egybeépült. 1851-ben Apáti földesura a Szent István szeminárium volt. 1880-ban 370 lakosa volt, melynek 27,6 %-a magyar, 68,6 %-a szlovák nemzetiségű volt. A 19. század végén a vármegye monográfiája kiemeli Widder Mór pinzgaui tehenészetét és tejgazdaságát, valamint azt, hogy a falu mellett létezett a megye akkori legnagyobb cigánytelepe. 1873-ban megépült a Kassát Legenyemihályival és Sátoraljaújhellyel összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Széplakapáti lett. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. A mezőgazdasági jellegű Abaszéplakkal szemben Széplakapátit iparosok is lakták, az első köztársaság idején fafeldolgozó üzem létesült itt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig újra magyar fennhatóság alá került. 1941-ben 116 háza és 651 lakosa volt. 1942-ben egyesítették közigazgatásilag Abaszéplakkal.
Széplakapátin található Abaszéplak városrész önkormányzati hivatala, postája és vasúti megállóhelye. Szintén az egykori község területén állt a középkorban az 1538-ban elpusztult széplaki bencés apátság, melynek romjai sem maradtak fent.
