Somorja

Šamorín
város
magyar lakosság 1910
94%
3 934
magyar lakosság 2011
57%
7 309
Népesség: 13 147
Terület: 44,35 km²
Tszf. magasság: 125 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93101
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás nagyközség

Somorja a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén fekszik, az 1992-ben tóvá duzzasztott (Körtvélyesi-víztároló) Duna bal partjának közelében, Pozsonytól 24 km-re délkeletre, Dunaszerdahelytól 24 km-re nyugatra. A 63-as (Pozsony-Komárom) főút érinti a várost, az 503-es út Nagymagyaron keresztül (13 km) Szenc felé (28 km) teremt összeköttetést. A Komárom-Pozsony vasútvonal legközelebbi állomása a közeli Úszoron van (5 km), ahonnan 1915-től a hatvanas évekig mellékvonal vezetett a városba (teherforgalommal a 90-es évekig). Nyugatról Gútor, északnyugatról Dunajská Lužná, északról Úszor, északkeletről Nagypaka, keletről Bacsfa és Doborgaz, délnyugatról Rajka, délről pedig Dunakiliti községekkel határos. Déli határát a Duna korábbi főága alkotja, mely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között. Északnyugati határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

Somorja 1405-1465 között szabad királyi város volt, majd 1871-ig mezővárosi rangot viselt. Ezután nagyközségként volt Pozsony vármegye Somorjai járásának székhelye 1920-ig. A csehszlovák közigazgatásban is járási székhely maradt, egészen a Somorjai járás megszüntetéséig 1960-ban, ettől kezdve (egyben városi rangját visszakapva) mindmáig a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Somorjához 1960-ban hozzácsatolták Csölösztőt, 1976-ban pedig (az 1940-ben Királyfiával és Bucsuházával egyesített) Tejfalu községet is, így alakult ki mai területe (44,35 km²). Elődközségei alkotják a városrészeket és a kataszteri területeket is, melyek a következőek: Bucsuháza (6,17 km²), Királyfia (2,25 km²), Csölösztő (5,76 km²), Tejfalu (6,45 km²), Somorja (23,72 km²).

Népesség

1921-ben az akkor nagyközségi rangot viselő Somorjának 3144 lakosa volt, ennek 86,5 %-a magyar nemzetiségű volt, de számottevő volt a németek aránya is (4,5%). Somorján és Tejfalun népes zsidó közösség is élt az 1944-es népirtás előtt (1921-ben az izraelita vallásúak Somorján a népesség 8,4 %-át, Tejfalun 6,9 %-át alkották). 1939-ben (a mai területre vetítve) 4858 lakosa volt. A következő fél évszázadban (a várossá nyilvánítással, iparosítással, fejlesztéssel kapcsolatban) ez a szám két és félszeresére nőtt. Különösen gyorsan növekedett a város 1970-1991 között, amikor a gyarapodás 70,8 %-ot tett ki (7112-ről 12 051-re). Az 1990-es évekre a stagnálás jellemző, 2001-2011 között a város népessége újra gyors növekedésnek indult (4,8 %), szoros összefüggésben azzal, hogy a város a gyorsan fejlődő Pozsony agglomerációjába került és egyre többen költöztek ide a közeli nagyvárosból. Ezzel párhuzamosan növekedett a szlovák nemzetiségűek aránya is, akik nagyobb számban 1945 után jelentek meg Somorján, amikor magyar lakosságának egy részét áttelepítették Magyarországra. 2011-ben a lakosság többsége (57,4 %) még mindig magyar nemzetiségű, a szlovákok a népesség több mint egyharmadát alkotják (34,3 %). A gyorsuló asszimilációt mutatja, hogy 2009-ben kétharmadával több gyermek tanult magyar, mint szlovák nyelven. 1921-ben még a lakosság 73,2 %-a volt római katolikus vallású, 2011-re ez 65,2 %-ra csökkent. A városban élő roma közösség a lakosság 6,2 %-át teszi ki.

Történelem

Nevét Szűz Mária tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. A Sancta Maria név az idők folyamán Somorjává alakult át. Először 1238-ban említik templomát „ecclesia Sancte Mariae” néven, de ezen azon oklevél hitelességével kapcsolatban kétségek merültek fel. Az első hitelesnek vélt írásos emlék 1285-ből származik, ebben Somorját „Villa Sancte Márie” alakban említik. 1287-ben Károly pozsonyi várispán kapta adományként. 1405-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi jogokat és vámmentességet kapott, ekkor lakosai erődfallal vették körül. 1411-ben vásártartási jogot kapott. 1410-től többször elzálogosították. Mátyás 1465-ben megerősítette Somorja eredeti kiváltságait, 1589-ben azonban elvesztette szabad királyi városi rangját, s mezővárossá lett. Győr eleste (1594) után a város jelentősége megnőtt. Egykori erődítményeinek már nyoma sincs. 1580-ban Pálffy Miklós szerezte meg és a pozsonyi várispánsághoz csatolta. 1683-ban felégette a török. A 17. századtól a pozsonyi uradalom egyik központja, a Csallóköz nyugati részének gazdasági központja, ekkorra a középkori német lakosságának a többsége elmagyarosodott. A 16. századtól egymás után alakultak meg céhei. Előbb a szűcsök és gombkötők, majd a 17. századtól a kovácsok, a lakatosok, a bognárok, csizmadiák, molnárok, később az asztalosok, az ácsok, cipészek, fazekasok, szabók és kőművesek alakították meg céheiket. 1689-ben I. Lipót császár törvényhatósági és közigazgatási jogokkal ruházta fel. 1712 és 1805 között növekedett a város által tartható vásárok száma. A pálosok 1690-ben telepedtek meg itt és felépítették kolostorukat. A 18. században 13 malom és sörfőzde működött a településen. Az adóösszeírások szerint 1550-ben 110, 1564-ben 72, 1588-ban 69 portája adózott. 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került egy 540 darabos, a város határában előkerült pénzlelet egy része, amely 17. századi magyar uralkodók vereteit tartalmazta. 1715-ben 4 malma és 198 adózó háztartása volt. 1828-ban 412 házában 2990 lakos élt. 1876-tól 1899-ig rendezett tanácsú városi rangot viselő település volt. Hitelintézetét 1894-ben alapították. Az első világháború alatt területén hadifogolytábor működött, ahol főként orosz és olasz hadifoglyok raboskodtak. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásának székhelye volt. 1927-ben Khin Antal tanár múzeumot alapított a városban. Egykori gyűjteményeinek egy része, ma a pozsonyi Nemzeti Múzeum raktáraiban található. 1960-ban közigazgatásilag Somorjához csatolták Csölösztőt, 1976-ban Tejfalut, Bucsuházát és Királyfiát. Járási székhely rangját 1960-ban veszítette el, ugyanekkor azonban ismét várossá nyilvánították.

Mai jelentősége

A város a Felső-Csallóköz kulturális és gazdasági központja: 1927-ben eredetileg itt hozták létre a Csallóközi Múzeumot, amely a második világháború utáni felszámolását követően 1964-ben Duna-szerdahelyen alakult újjá. 1976-ban helytörténeti múzeum jellegű Városi Honismereti Háza létesült, amely 1982 óta a Csallóközi Múzeum kihelyezett részlegeként működik. A város az 1991-ben alapított szlovákiai magyar kisebbségi könyvtár és levéltár, a Bibliotheca Hungarica és az 1996-ban létrejött Fórum Kisebbségkutató Intézet székhelye, 1990 óta itt rendezik meg a Samaria Régi Zenei Napokat. A két világháború között Somorja és Vidéke, az 1950-es években Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz címmel jelent meg járási hetilapja; a Somorja és Vidéke (Šamorín a okolie) című kétnyelvű közéleti lapja 1991 óta jelenik meg. A 21. század elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), 1954-ben alapított magyar tanítási nyelvű gimnáziummal (Madách Imre Gimnázium), 1968-ban alapított magyar tanítási nyelvű Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel, 1983-ban alapított vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Vendéglátóipari Szaktanintézettel rendelkezett. Jelenleg élelmiszer- és építőanyag-ipara jelentős; nagy hagyományokra visszatekintő méntelepén versenylovakat és tenyészméneket tenyésztenek. 2014-ben itt épült fel Szlovákia legnagyobb lóversenypályája. A 13. században épült román kori templomát, amely 1789-ben került a református egyház használatába, 1449-ben gótikus stílusban építették át. A városháza a 16. században reneszánsz, a paulánusok temploma és rendháza 1778-ban barokk, evangélikus temploma 1784–85-ben barokk-klasszicista, ma kiállító- és hangversenyteremként működő zsinagógája 1912-ben historizáló stílusban épült.

Emlékhelyek és hírességek

2021. május 16., 11:42

Hazai pályán tört meg a Somorja veretlenségi sorozata, a KFC pontot szerzett

A Liptószentmiklós feljtutott az élvonalba, míg a Nyitra búcsúzik a Fortuna Ligából.

2021. április 4., 14:46

Hazai pályán emberhátrányban győzött a Somorja

A DAC farmcsapatának számító somorjaiak ezúttal a Tőketerebes csapatát győzték le hazai pályán, és egy pontra megközelítették a Komáromi FC-t.

2021. március 20., 18:22

Kassán szenvedett vereséget a DAC farmcsapata, a Somorja

A somorjai együttes kis szerencsével pontot is szerezhetett volna.

2021. február 21., 07:49

Bravúros somorjai győzelem a listavezető pöstyéni sirályok ellen

A szlovák női kosárlabda Extraliga felsőházi rájátszásában a negyedik fordulót bonyolították le a hétvégén. 

2021. február 5., 07:59

Somorja: Michal Kuruc lett a DAC farmcsapatának vezetőedzője

Kuruc egyik feladata a DAC fiatal tehetségeinek beépítése a felnőtt fociba.

2021. január 10., 16:23

Magabiztos győzelemmel zárták az alapszakaszt a somorjai kosaras lányok

A női kosárlabda Extraliga alapszakaszának utolsó fordulóját bonyolították le a hétvégén.

2021. január 5., 16:52

Szereden folytatja a Somorja távozó vezetőedzője

A Fortuna Liga hetedik helyén záró együttes hivatalosan is bejelentette Blaháč szerződtetését.

2020. december 2., 20:11

Komárom és Somorja is kikapott a hétközi fordulóban

Nem hozták a formájukat a csapatok.

2020. november 29., 11:01

A somorjai kosaras lányok magabiztos hazai győzelme

A vége egy fölényes, 29 pontos, magabiztos hazai győzelem lett.

2020. október 18., 12:40

Hazai pályán szenvedtek vereséget a somorjai kosaras lányok

Somorja két győzelemmel és két vereséggel a tabella negyedik helyét foglalja el.

2020. október 4., 15:29

Hathatós DAC-segédlettel kiütéses győzelmet aratott a Somorja

A szlovák másodosztály vasárnap kora délelőtti mérkőzésén a Somorja hazai pályán lépett pályára a Slovan tartalékcsapata ellen.

2020. augusztus 23., 14:06

A somorjaiak győztek, a KFC kikapott hazai pályán

A szlovák másodosztályban érdekelt csallóközi gárdák közül a KFC Komárom és a Somorja is hazai pályán lépett pályára.

2020. április 15., 15:00

Somorja lesz a sportolók vesztegzár-városa?

Ezt az elképzelést jóvá kell hagyni a válságstábnak és a főhigiénikusnak.

2020. február 8., 08:47

Magyar védővel erősített a Komárom és a Somorja is

A szlovák másodosztályban érdekelt két csallóközi együttes, a KFC Komárom és a Somorja is hivatalos médiafelületén jelentette be, hogy magyar játékossal erősítette meg védelmét.

2020. január 26., 17:49

A somorjai Ladič Gabriella lett az év legjobb női kenusa

Ünnepélyes gálaest keretein belül díjazták az elmúlt év legjobb kajakosait, illetve kenusait. 

2020. január 26., 08:49

Hazai pályán gáláztak a somorjai kosaras lányok

A női kosárlabda bajnokság alapszakaszának 15. fordulójában a somorjai lányok hazai pályán fogadták a Besztercebánya együttesét.

2020. január 18., 12:22

Méry Tomi: élvezem a Somorján töltött időszakot!

Meg akar küzdeni a helyéért a kezdőcsapatban.

2019. december 22., 13:54

Vereséggel zárták az évet a somorjai kosaras lányok

A női kosárlabda bajnokság (Extraliga) idei utolsó fordulóját rendezték a hétvégén. 

2019. november 10., 14:47

Somorja kiütötte a listavezetőt az őszi szezonzárón

Győzelmével a Somorja felzárkózott a 13. helyre, miután Almási Lászlóék hazai pályán szenvedtek vereséget a Bártfa ellen.

2019. november 10., 13:13

Kiütéses győzelmet arattak a somorjai kosaras lányok

A Somorja győzelmével feljött a tabella negyedik helyére és a következő fordulóban, két hét múlva, a Pöstyén otthonában lépnek pályára.

2019. október 27., 17:24

Megszerezték első győzelmüket a somorjai kosaras lányok

Suja Tímeáék hazai közönség előtt győztek magabiztosan a Besztercebánya ellen.