Nagybalog

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kluka Norbert
SZÖVETSÉG
380
(80,85%)
Klembusz Ján
SMER - SD
90
(19,15%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Czégény Gábor
    SZÖVETSÉG
    329
    (10,82%)
    1. körzet
    Kluka Norbert
    SZÖVETSÉG
    324
    (10,66%)
    1. körzet
    Elek Vojtech
    Magyar Fórum
    317
    (10,43%)
    1. körzet
    Pál Csaba
    SZÖVETSÉG
    262
    (8,62%)
    1. körzet
    Vincze Gabriel
    SZÖVETSÉG
    236
    (7,76%)
    1. körzet
    Peššei Gabriel
    SZÖVETSÉG
    224
    (7,37%)
    1. körzet
    Danyiová Tünde
    SZÖVETSÉG
    211
    (6,94%)
    1. körzet
    Forgáč Tibor
    SZÖVETSÉG
    204
    (6,71%)
    1. körzet
    Pál Tomáš
    SZÖVETSÉG
    195
    (6,41%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kosik Andrej
    KDH
    176
    (5,79%)
    1. körzet
    Kovács Július
    SZÖVETSÉG
    151
    (4,97%)
    1. körzet
    Balog Pavol
    KDH
    150
    (4,93%)
    1. körzet
    Klembusz Ján
    SMER - SD
    134
    (4,41%)
    1. körzet
    Kováč Zdenek
    KDH
    127
    (4,18%)
Veľký Blh
község
magyar lakosság 1910
98%
1 562
magyar lakosság 2021
56%
636
Népesség: 1 196
Terület: 33,01 km²
Tszf. magasság: 198 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98022
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Ratkói-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járás nem létezett

A község a Gömöri-medence és a Balog-völgy északi részén, a Balog-patak mindkét partján fekszik, Rimaszombattól 14 km-re északkeletre, Bátkától 9, Rimaszécstől 19 km-re északra, Meleghegytől 3 km-re délre, a Balog völgyében haladó, Bátkát Újvásárral (16 km) összekötő út mentén. Elődközségei, Alsó- és Felsőbalog teljesen egybeépültek, a két településrészt a Barátság utca vonala választja el. A völgytől keletre a Vályi-dombság északi és a Ratkói-hegység déli vonulatai húzódnak, melynek a Vámosbaloghoz tartozó részét Nagyerdőnek nevezik (itt található legmagasabb pontja, az 531 méteres Hosszú-hegyfarok). Közvetlenül a falu fölött az Örhegy, ettől északra pedig a balogi várhegy magasodik Balogvár romjaival. A Balog-völgytől nyugatra a Bátkai-dombság északi, erdőborította, 200-300 méter magas vonulatai húzódnak. A község területének mintegy felét erdő borítja, az összterület csaknem egyharmada (1160 hektár) zárt vadaskert, melyről a látogatókat többméteres drótkerítéssel zárják ki (maga a balogvári várrom, de a Nagy-kő andezitsziklája, ahol szintén várromokat tártak fel, is ide tartozik). Délkeletről Uzapanyit, délről Rimaszombat (Bakti katasztere), délnyugatról Zeherje, nyugatról Perjése és Balogpádár, északnyugatról Meleghegy és Gesztes, keletről pedig Felsővály községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1943-ban alakult Alsóbalog és Felsőbalog kisközségek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után is a Feledi járáshoz. 1938-ban az új csehszlovák-magyar határ megvonásával Felsőbalog területének 20,2 %-át (4,60 km², Hajoldalpuszta) elcsatolták és ideiglenesen Gesztes községhez került. Felsőbalog északnyugati határa 1945-ig államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. A két községet a magyar közigazgatásban egyesítették Vámosbalog néven (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Az egyesített község a csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Feledi, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. Területe 1910-38-hoz képest (33,04 km²) csak minimális mértékben változott (33,01 km²). Elődközségei, Alsóbalog (10,41 km²) és Felsőbalog (22,60 km²) ma is különálló kataszteri területnek számítanak. 1910-38-hoz képest Alsóbalog területe 10 hektárral nőtt, Felsőbalogé pedig 13 hektárral csökkent.

Népesség

Vámosbalog a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik, a Balog-völgy legnépesebb települése. Elődközségeinek 1910-ben 1586, 1921-ben 1476, 1938-ban pedig 1434, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1938-2001 között népességének 18,7 %-át elveszítette, 2001-2011 között csekély (3,8 %-os) népességnövekedés figyelhető meg. A község magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 68 %-ról 55,9 %-ra csökkent, a magyar anyanyelvűek aránya jóval magasabb (70,0 %). A szlovákok aránya 1991-ben 29,9 %, 2011-ben 28,9 % volt, 2011-ben 9,6 % vallotta magát roma nemzetiségűnek (a roma etnikumhoz a lakosság több mint egyharmada - 36,5 % - tartozik). Eredetileg mindkét elődközsége református többségű volt. 2011-ben a lakosság 40,7 %-a római katolikus, 21,9 %-a református, 4,4 %-a pedig evangélikus vallású, viszonylag magas volt a felekezeten kívüliek aránya (16,8 %) is. 2011-ben a lakosság 42,6 %-a élt Alsóbalog (516 fő), 57,4 %-a pedig Felsőbalog (694 fő) kataszteri területén. Egyetlen külterületi lakott helyén, a Felsőbaloghoz tartozó Újbaradnán 42 állandó lakost írtak össze.

Történelem

A Balog völgyében a 11. század során telepedtek le az első magyarok, akik a Gömör vármegyét megalapító Hanva-nemzetséghez tartoztak. A völgyben, a mai Vámosbalog környékén telepedtek le egy Altman nevű német vitéz leszármazottai, akik a folyóról később a Balog-nemzetség nevet vették fel és a 12. század közepén királyi adományként megkapták a völgyet. Ekkoriban jött létre a település is, melynek területén az adományozás előtt is királyi várnépek laktak. Lakossága a kezdetektől magyar volt. A 13. században épült fel a falu fölötti hegyen (Béla király névtelen jegyzője is említi Mons Bulhadut néven) Balog vára. A 14. század elején a Balog-nembeli Tombold és Athfy hűségük jeléül átadták a várat Csák Máténak, a Széchyek ellenben Károly Róbert oldalára álltak, aki ezért jutalomként a rozgonyi csata után nekik adományozta a Balog-birtokot. 1331-ben már Alsó- és Felsőbalog két külön faluként szerepelt, de történetük továbbra is egybefonódott. Felsőbalog vásárjogot nyert, így Vásárosbalog néven is említik (1506). Felsőbalog Szent Pongrácnak szentelt templomát 1321-ben említik először, egyháza a 14. században Gömör 4. leggazdagabbja volt. Alsóbalog plébániáját 1468-ban említik először. Nagy Lajos idején (1347-ben) pallosjogot is kapott. 1427-ben a két Balog 59 egész jobbágyportájával egyike a megye legnépesebb településeinek, a balogvári uradalomhoz 11 falu tartozott. Felsőbaloghoz tartozott Balogváralja település is. Az 1440-es években Derencsényi János átadta Giskra huszita seregének a várat, melyet 1451-ben Hunyadi János foglalt tőlük vissza. A csehek kirabolták és felgyújtották a két falut. 1540-ben Bebek Ferenc foglalta el a várat és égette fel a falut, majd 6 évvel később az Athfyak. 1596-ban a lakosság református és evangélikus hitre tért. A 16. század második felében Balogvár végvárrá vált, a völgyet a török állandóan nyugtalanította, de 1680-ig lassú gyarapodás figyelhető meg (melyet 1648-ban a török betörés szakított meg). 1619-ben Széchy György megerősítette a várat. Itt született 1610-ben Széchy Mária, a „Murányi Vénusz”, később Wesselényi Ferenc felesége. A várban élt várnagyként Gyöngyösi István költő 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkáraként. 1659-ben Alsóbalog templomát a reformátusok és az evangélikusok kettéosztották. 1677-ben várát lerombolták. Szendrei György balogi re¬formátus lelkész 1675-ben Buccari börtönében halt meg, miután a pozsonyi vértörvényszék megidézte. Hunnius Pál evangélikus lelkész később megszabadult. Az 1680-as években az átvonuló hadak nyomán csaknem teljes pusztulás következett be, Felsőbalogban 1687-ben 3 ekés jobbágy és 20 zsellércsalád maradt. 1710-ben a pestis Felsőbalogban 174 áldozatot szedett. A 18. század elejére régi lakossága jórészt kicserélődött, de az új letelepülők is magyarok voltak. 1691-ben a Koháry-család kapta adományként a királytól a Balog-birtokot. 1720-ban Koháry István hatalmas kastélyt építtetett Felsőbalogon a 17. századi Wesselényi-kastély helyén. 1828-ban Felsőbalog 93 házában 707 lakos élt. 1837-ben 832 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Alsóbalognak 1828-ban 86 háza és 646 lakosa volt. 1858-ban Alsóbalogot tűzvész sújtotta. A 19. században Felsőbalog híres szőlő- és dohánytermelő hely volt, a 20. század elején itt volt a Coburg hercegi uradalom erdészeti és gazdasági hivatala. Az uradalom kőfallal körülkerített 200 holdas vadaskertet tartott itt fent. 1920-ig mindkét község Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták őket Magyarországhoz és 1943-ban Vámosbalog néven egyesítették (ebben az időszakban határközség volt). 1945 után a Csehszlovákiához visszacsatolt községbe Baradnáról szlovák telepesek érkeztek és új településrészt (Nové Brádno – Újbaradna) hoztak létre. A kastélyt 1945-ben kifosztották, 1958-ra azonban helyreállították és szociális otthont létesítettek benne. 1948-ban a község a Veľký Blh (magyarul gyakran tükörfordítással Nagybalog néven szerepel) hivatalos nevet kapta. A szocializmus évtizedeiben Vámosbalog központi községnek számított. 1950-ben hatalmas vadaskertet hoztak létre a község határában. Mezőgazdasági szövetkezete 1952-ben alakult. Vámosbalog határához tartoznak az egykori Peszéte és Tráj falvak. Peszétepuszta egyetlen házból áll, Tráj ma már csak dűlőnév formájában szerepel. Peszéte Balog várának magyar helységei közé tartozott, a 13. században, Perjésével egyidőben keletkezett, a 16. század második felében lakossága elmenekült a törökök elől. Később pusztaként a Koháryak birtoka. Tráj (Traja) a 14. század közepén vált ki Balog területéből, lakossága Alsó- és Felsőbalogról érkezett. Az Atfy-nemzetség birtoka volt. Már az 1567-es dikajegyzék lakatlanként említi.

Mai jelentősége

A községben magyar tanítási nyelvű alapiskola és kétnyelvű óvoda egyaránt található. Az eredetileg barokk stílusú Koháry-Coburg-kastélyt 1720-ban építették, 1817-22 között klasszicista stílusban átépítették és kibővítették, 1958 óta szociális otthon, nem látogatható. Hatalmas angolpark veszi körül. Alsóbalog református temploma 1740-ben épült, tornyát 1780-ban emelték. A község határában található Veres-erdő több száz éves tölgyfáival 1974 óta 11 hektáron természetvédelmi terület. A községben néprajzi gyűjtemény és számos 19. századi népi építészeti emlék található. A falutól északkeletre találhatóak az 1677-ben lerombolt Balogvár romjai, melyek azonban zárt vadaskerthez tartoznak és szintén nem látogathatóak.

Emlékhelyek és hírességek

Szomszédos települések