Mészpest

A település a Zempléni-sík délkeleti részén, az 552-es (Kassa-Nagykapos) főút mentén, Abara központjától 2 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Petriken (2 km) keresztül Málcával (5,5 km). Kiterjedt határa délen a Latorcáig, nyugaton az Ondaváig terjed, Abara területének több mint felét alkotja.

1960-ig önálló község, azóta Abara két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagymihályi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, Petrikkel és Málcával közös határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1960-ban Abarához csatolták. Területe (24,87 km²) az elmúlt száz év során nem változott, Abara területének 56,8 %-át alkotja.

Bár 1910-ben lakosságának többsége (76,9 %) még magyarnak vallotta magát, a ruszin-magyar vegyes lakosságú, ruszin többségű falu lakossága a 20. században nagyrészt szlovákká vált. 1921-ben a lakosság 62,3 %-a szlováknak, 20,4 %-a magyarnak, valamint 12 %-a ruszinnak vallotta magát. Ugyanekkor a lakosság 47,9 %-a volt görög katolikus, 34,1 %-a római katolikus, 11,4 %-a pedig református vallású. 2011-ben 239 állandó lakosa volt, itt élt Abara lakosságának egyharmada. Napjainkban lakosságának nagy része a roma etnikumhoz tartozik.

Első írásos említése 1221-ből származik. Nevét mész-pestjeitől, vagyis hajdani mészégető kemencéitől vette, a hagyomány szerint alapítói is mészégetők voltak. 1419- Cseke Györgyöt és Imreghy Andrást iktatják birtokába. 1458-ban Palóczy László az ura. 1510-ben Gerendi László, Eödönffy Péter és Dobó Zsófia kapnak itt részeket, de a Tárczaiak is birtokosai s ezeknek a részét is a Dobók nyerik. 1524-ben Buttkay Pétert s 1568-ban a Barkóczyakat iktatják némely részekbe. Az 1598-iki összeírás Eödönffy Kristófot, Soós Kristófot s Istvánt és Barkóczy Lászlót említi. 1752-ben Okolicsányi János nyer iktatóparancsot, később a Barkóczyakkal együtt a Klobusitzky, majd később a Karove család a földesura. A 18. században görög katolikus vallású ruszinokkal telepítették be, akik a 19. század végére részben magyarrá váltak. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ekkor határközséggé vált. 1960-ban Abarához csatolták. 2010 nyarán árvíz sújtotta, lakosainak egy részét kitelepítették.