Libád

A település a Garammenti-hátság legdélebbi kiemelkedését alkotó Bélai-dombok között fekszik, a Párizs-patak völgye fölött mintegy 50 méterrel, a Tyúkhegy déli oldalán. Mellékút köti össze a Párizs-patak mentén haladó Köbölkút-Kőhídgyarmat úttal (1,5 km), valamint Béla községen keresztül az 509-es (Bajcs-Párkány) főúttal (4,5 km). Északkeletről Kéménd, északnyugatról Bart, nyugatról Sárkányfalva, délről Béla és Muzsla, keletről Kőhídgyarmat községekkel határos.

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe (9,40 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

1910-ben 714, 1921-ben 770, 1939-ben pedig 725, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népességének egyharmadát elvesztette (725 főről 471-re csökkent), majd az 1991-2011 közötti időszakban népessége stabilzálódott, ebben az időszakban a szlovák nemzetiségűek aránya 7,6 %-ról 19 %-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű (72,5 %) és római katolikus vallású (75,1 %). A roma etnikumhoz tartozik a község lakosságának 15,2 %-a.

Noha már a honfoglalás korában bizonyosan megült település volt, első írásos említése csupán 13. századi. A 14. században már a Libádi család birtokolja, később, 1532-ben Bedegi Nyári Ferenc, illetve 1549-ben az esztergomi káptalan a földesura. Lényegében az 1920-as trianoni békediktátumig az esztergomi fökáptalannak volt itt nagyobb uradalma. A sorozatos török betörések miatt a falu – hasonlóan a környék több településéhez – a 17. században el is néptelenedett. A szájhagyomány szerint ősi templomát a fehér barátok építették. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Az óvoda épülete 1954-ben épült. Magyar alapiskoláját 1978-ban megszüntették. Mezőgazdasági szövetkezete ma is működik.

A szőlőtermesztéséről híres községben magyar óvoda működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban. Határában, a Párizs-patakon, a 20. század második felében víztározót létesítettek, mely kedvelt horgászhely.