Kürt
A község a Garammenti-hátság nyugati oldalán, a Bátorkeszi-hát északi előterében, a Párizs-patak völgyében fekszik, Komáromtól 35 km-re északkeletre, Párkánytól 27 km-re északnyugatra, Érsekújvártól 28 km-re délkeletre, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén (megállóhely). Területén keresztülhalad a Bajcsot Párkánnyal összekötő 509-es út, mellékút köti össze Fűrön és Csúzon keresztül Jászfaluval (11 km). Nyugatról Perbete, északról Fűr, keletről Szőgyén, délkeletről Kisújfalu, délről pedig Bátorkeszi községekkel határos. Déli és keleti határa Komárom és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.
A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után az Ógyallai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (ekkor nagyközségi rangját elvesztette). Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához és az Ógyallai járáshoz, majd az 1949-es közigazgatási reform újra az Érsekújvári járáshoz csatolta. Területe (41,05 km²) az elmúlt száz év során nem változott.
1910-ben 2772, 1921-ben 2829, 1939-ben pedig 3138, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere keretében szlovákokat telepítettek a községbe, de a lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű maradt (2011-ben 81,9 %). 1970-ben még 3110 lakosa volt, az ezután következő négy évtizedre folyamatos népességcsökkenés a jellemző, 2011-ig lakosságának egyharmadát elvesztette (1991-2011 között a csökkenés 13,9 %-os volt, 2394-ről 2086 főre). A rendszerváltás után itt is nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya (7,9 %-ról 11,9 %-ra), de így is a legalacsonyabbak között van a járásban. Számottevő etnikai kisebbséget alkotnak a romák (12,4 %). A lakosság túlnyomó többsége (90,0 %) római katolikus vallású.
Ősrégi település, mely először a garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapító levelében Kurth néven fordul elő. 1138-ból már írásos emlékek vannak a községről. A magyar honfoglalás Idején Kürt Gyarmat vezér birtoka. 1156-ban Martyrius érsek a kürti tizedet az esztergomi káptalannak adományozta. Ekkor már fennáll a temploma. 1297-ben Ladomér érsek Surányért cserébe kapja, 1390-ben neve Kiwrt alakban jelentkezik. 1514-ben Bakócz Tamás a keresztes háborúba hívja Kürt népét, de a jobbágyság az urak ellen fordul. A török világban a község elpusztul, 1552-ben 10 háza van. 1621-ben Bethlen Gábor hadai pusztítják. 1704-ben a kuruc hatalom idején sok kürti jobbágy szolgált Bottyán János seregében, s ekkor Kürt sok lovat, marhát szállított Újvárba. 1709-ben pestis, 1793-ban tűzvész, 1755-ben földrengés, 1883-ban pedig kolerajárvány pusztított a községben. 1850-ben megindult az első vonat Párkányból Kürtön át Érsekújvárba. 1883-ban felépült az iskola. A 20. század elején számos távírász lakott a faluban, akik az egész országot bejárva építették ki a telefonos hálózatot. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1945 után számos magyar lakost kitelepítettek, kisnánai szlovák lakosság betelepítésével párhuzamosan. Az 1960-as években híres 8 tagú cigányzenekar működött a faluban.
A szőlő- és bortermeléséről híres, mezőgazdasági jellegű községben magyar alapiskola és óvoda működik. Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban. A ciglédi Szűz Mária-kápolna (1857) híres búcsújáróhely.
