Kissziget

Kissziget Ifjúságfalva központjától mintegy 2 km-re fekszik északra, a Vág bal partja közelében. A Komáromot Vágsellyével összekötő 573-as úton érhető el.

1954 óta a Nyitrai kerület Komáromi járásában levő Ifjúságfalvához tartozik, területe korábban (1920-ig a Komárom vármegye Csallóközi járása, 1920 után Komáromi járás) Gútához tartozott.

2011-ben 116 lakosa volt, a község lakosságának 1/3-a élt itt. Túlnyomórészt magyar lakosságú, katolikus vallású.

A Vág kanyarjában, lapályos, ártéri erdős vidéken kialakult, elszórt halászházak és pákásztanyák összessége, amelyet 1664-ben említenek először írásban, egy török adóösszeírásban. Az összeírás 11 adófizető háztartásról tesz említést 50 lakossal. A 19. század elején 6, 1888-ban már 20 házat tartottak nyilván. 1866-tól hajócsavaros gőzös közlekedett Kissziget-Kamocsa-Gúta-Komárom vonalon. Kamocsával egészen az 1960-as évekig kompjárat kötötte össze. Az egykor Gútához tartozó Kisszigetet a várossal együtt csatolták Csehszlovákiához 1920-ban, majd került vissza Magyarországhoz a bécsi döntéssel 1938. november 2-án. 1945-től ismét Csehszlovákiának adták. Egészen 1954-ig Gútához tartozott, ekkor azonban a Dögöspuszta területén felépített szlovák kolóniához, Ifjúságfalvához csatolták.

Ma is lazán elszórt házak alkotják, de a mocsarakat a 20. században lecsapolták, és a házak között, a vizenyős, halban gazdag részek helyett már szántóföldek húzódnak. Az értékes természeti területet jelentő ártéri erdők többsége máig megvan.