Keszegfalva

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Pataki Dezider
SZÖVETSÉG
750
(87,62%)
Lehocký Milan
független
78
(9,11%)
Ambroš Marián
független
28
(3,27%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Bényi Zoltán
    SZÖVETSÉG
    640
    (11,09%)
    1. körzet
    Darázs Róbert
    SZÖVETSÉG
    557
    (9,65%)
    1. körzet
    Szép Attila
    SZÖVETSÉG
    405
    (7,02%)
    1. körzet
    Baloghová Katarína
    SZÖVETSÉG
    398
    (6,9%)
    1. körzet
    Blaškovič Lőrincz Erika
    SZÖVETSÉG
    396
    (6,86%)
    1. körzet
    Lőrincz Tibor
    független
    333
    (5,77%)
    1. körzet
    Markovics Ján
    SZÖVETSÉG
    321
    (5,56%)
    1. körzet
    Patajová Irena
    független
    309
    (5,36%)
    1. körzet
    Kertészová Ildikó
    független
    296
    (5,13%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Tóth Attila
    SZÖVETSÉG
    277
    (4,8%)
    1. körzet
    Szüllő Zsolt
    SZÖVETSÉG
    234
    (4,06%)
    1. körzet
    Ludrovec Alexej
    független
    232
    (4,02%)
    1. körzet
    Vajkai Karol
    SZÖVETSÉG
    231
    (4%)
    1. körzet
    Jobbágy Monika
    független
    229
    (3,97%)
    1. körzet
    Fehérová Monika
    független
    226
    (3,92%)
    1. körzet
    Lőrincz Alexander
    független
    187
    (3,24%)
    1. körzet
    Nagy Viktor
    független
    166
    (2,88%)
    1. körzet
    Šeben Marián
    független
    162
    (2,81%)
    1. körzet
    Ambroš Marián
    független
    101
    (1,75%)
    1. körzet
    Bukor Arpád
    független
    70
    (1,21%)
Kameničná
község
magyar lakosság 1910
100%
1 772
magyar lakosság 2021
69%
1 337
Népesség: 1 929
Terület: 34,51 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94601
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás nagyközség

Komáromtól 10 km-re északnyugatra, Gútától 13 km-re délre a Vág-Duna jobb partján fekszik. Áthalad rajta az 573-as út, 2003-ig vasútállomás a Komárom-Gúta vonalon. Közigazgatásilag Szőlős (Sady), Bálványszakállas (Balvany), Vajas (Vajaš) és Lohót (Lohot) tartozik hozzá. Közigazgatási területe 34,51 km², keleti határát a Vág-Duna, északi határát pedig a Császta-ér alkotja. Keszegfalva határa hosszan elnyúlik északnyugati irányban, egészen Bogyarétig. Délnyugatról Nemesócsa és Megyercs, délről és délkeletről Komárom, keletről Vágfüzes, északról pedig Gúta határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásához tartozik. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, 1939–45 között újra Magyarországhoz csatolták. Csehszlovákiához kerülése után végig a Komáromi járáshoz tartozott. A község területének több mint egyharmadát elvesztette 1921-hez képest (akkor 53,59 km²). 1954-ben Kavát Komáromhoz csatolták, 1968-ban pedig Szigetet az újonnan alakult Vágfüzeshez. 1974 óta Királynérétet Gúta igazgatja, bár kataszterileg továbbra is Keszegfalvához tartozik.

Népesség

Lakosainak döntő többsége magyar anyanyelvű. A korábban színmagyar településen a második világháború utáni kitelepítésekkel jelent meg a szlovák nemzetiség. Az utóbbi évtizedekben egyre csökken a magyar nemzetiségűek aránya, de még mindig a lakosság több mint 2/3-át teszik ki. A község népessége növekvő tendenciát mutat. A 20. század elején még csaknem kizárólag római katolikus vallású faluban a katolikusok aránya 2011-re a lakosság 2/3-ára csökkent. A 8 %-ot kitevő roma népesség főként Bálványszakálloson tömörül.

Történelem

Noha a településhez tartozó területeket már 1261-ben említik, maga Keszegfalva első írásos említése 1482-es. Egykor a Pozsár-család uradalma volt, később a család kihalásával királyi kézre került, s a 17. században a Gyulay, majd a Sibrik családnak adományozzák. A korábbi falu a jobb védhetőség végett a Vág-Duna jobb partjára települt át. Később a Huszár-, a Horváth-, a Majtényi-, a Csuzy-, a Kürthy- és a Horváthy családoknak van itt birtokuk. A hozzá tartozó Kovapusztát már 1075-ből említik Coa alakban, ekképp szerepel aztán még a 13. század vége felé is. Bálványszakállas már a rómaiak alatt lakott hely volt, okiratosan 1268-ban Zakalus alakban fordul elő – innen vette a Pozsár-család az előnevét. Ez az esztergomi érsekség birtoka volt, amikor a török feldúlta. A 16. században a komáromi vár birtoka, udvarnokok, várszolgák, lovászok lakták. A század második felében a törökök teljesen elpusztították, 1669-ben már csak pusztaként említik. A törökök kiűzése után (1681-ben) vízivár létesült a helyén. Később az újratelepült falu az itt termesztett dohányról és szénájáról lett híres. 1898-ban és 1903-ban árvizek pusztítottak, így a környező mocsarak lecsapoltásakor csatornákat ástak. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1939-1945 között újra Magyarországhoz csatolták. Az 1965-os árvíz súlyos pusztítást okozott: a falu házainak fele elpusztult. Állami segítséggel két év alatt újjáépült. 1954-ben Kava, 1968-ban Keszegfalusi Sziget vált le róla, utóbbiból alakult Vágfüzes község, előbbit pedig Komáromhoz csatolták. 1974-ben Királynérét (Kráľka) pusztát csatolták Gútához.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű településen működik magyar alapiskola és óvoda is. Komáromhoz való közelsége és jó közlekedési viszonyai miatt jellemző a beköltözések növekvő száma. Bálványszakálloson 2011 óta napkollektortelep működik. Természetvédelmi területek tartoznak hozzá: a Lohóti-mocsarak védett terület (24,13 ha), a Füzes és a Kis-Sziget (10 ha), valamint a Túzokos természetvédelmi terület egy része.