Erzsébetmajor

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északnyugati részén fekszik a Pozsony-Komárom vasútvonal (megállóhely) és a Dénesdet (4,5 km) a Hviezdoslavfalvához tartozó Németsókpusztával (3,5 km) összekötő mellékút mentén, Annamajortól 2,5 km-re délkeletre.

Ld. Annamajor.

Egyike Annamajor két településrészének. 2011-ben 1464 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 82,2 %-a.

Erzsébetmajor Szent Erzsébet tiszteletére szentelt temploma már a 13. században állt, eredetileg román stílusú volt. Legkorábbi említése 1283-ból származik. A templomot és a plébániát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is megemlíti. Ezután 1399-ben szerepel újra az írott forrásokban, amikor a Szentmártonhegyi (Pannonhalma) bencés apátság birtoka. 1521-ben az apátság a máriavölgyi pálos kolostornak adta. A 16. század végén és a 17. század elején a Csallóköz északi részét sújtó járványok lakosságát megtizedelték, lakói meghaltak, vagy elmenekültek. Az 1634. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a korábbi falu helyén csak romok láthatók. Templomát 1666 és 1679 között Szelepcsényi György érsek újjáépíttette és a település is újraéledt. 1781-ben 17 lakosa volt, részben szlovákok, részben magyarok. Ezután különböző nemesi családok birtoka volt. 1925-ben Wiener-Welten Rudolf nagybirtokán a csehszlovák földreform keretében kolóniát hoztak létre 537 hektáros területen. A Csütörtök kataszteréből kihasított kolónián 38 családot telepítettek le, akik közül 16 volt szlovák és 22 cseh. A közben Holúbkovóra átkeresztelt kolónián letelepített csehek a Kostnícka Jednota által Németországból hazahozott evangélikus reemigránsok voltak. A kolónián 1930-ban 234 személy élt, 1926-ban iskola nyílt, majd 1930-ban új jubileumi iskolát adtak át. Erzsébetmajort 1938-ban a közeli Miloslavov (Annamajor) kolóniához csatolták. A telepen 1926-tól a Szlovák Liga helyi szervezete fejtett ki tevékenységet.

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, a templom és az alapiskola is.