Dunahidas

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északnyugati részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsony központjától 15 km-re keletre, Somorjától 16 km-re északnyugatra, Szenctől 18 km-re délnyugatra fekszik. Az 572-es út köti Pozsonnyal és Dunaszerdahellyel (32 km), itt ágazik el az 510-es főút Éberhárd (3 km) és Diószeg felé. Délnyugatról Pozsonypüspöki, nyugatról Vereknye és Főrév pozsonyi városrészekkel, északról Pozsonyivánka, Tőkésisziget és Éberhárd, keletről Fél és Csütörtök, délkeletről Annamajor és Dénesd községekkel határos. Határa túlnyúlik a Kis-Dunán (Pruki-sziget), és átnyúlik a Mátyusföldre (Vízköz) is.

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1938, között a Somorjai járáshoz, 1945-1960 között a Pozsonyi járáshoz, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott, Éberhárddal közös határa ekkor államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Ebben az időszakban a Pozsonyi járáshoz csatolták. 1947-ben Hideghét települést is Dunahidashoz csatolták. A község két településrészre és kataszteri területre oszlik: Dunahidas (14,86 km²) és Hideghét (4,15 km²). Területük az elmúlt évszázad során nem változott.

A községet a második világháború végéig döntően német nemzetiségűek lakták (1921-ben a lakosság 74,5 %-a), de jelentős magyar kisebbség is élt itt (1910-ben 10,4 %, 1921-ben 20,9 %). Hideghét túlnyomórészt magyar nemzetiségű volt. 1945 után teljes lakosságcsere zajlott le, a németeket kitelepítették és helyükre felső-vágmenti (Zsolt, Frivaldnádas, Csicsmány községekből) és árvai (Námesztó környékéről) telepesek érkeztek. A községben (más Pozsony-környéki településekhez hasonlóan) az ezredforduló után a nagyvárosból történő kitelepülés révén gyors népességnövekedés figyelhető meg, 2001-2011 között a lakosságszám 37,9 %-al nőtt (1555-ről 2144-re). 1991-ben a magyarok aránya 3,5 % volt, 2011-ben már csak 1,9%. A lakosság többsége (53,2 %) római katolikus vallású, de magas a felekezeten kívüliek aránya is (25,1 %).

13. századi német alapítású község, melynek helyén már a 8. században egy szláv település feküdt. A mai falut oklevélben 1238-ban Pruck néven említik először. Neve a Kis-Dunán itt átvezető híddal kapcsolatos. A faluba a 13. században németeket telepítettek be, akik kiváltságokat is kaptak. Az oklevelek szerint már korábban is volt temploma. Egykor az éberhárdi uradalomhoz tartozott. 1562-ben lakói reformátusok lettek. A török elleni és a kuruc harcok következtében elnéptelenedett. A 18. század második felében Karintiából érkeztek német ajkú katolikus telepesek ide, katolikus plébániáját 1762-ben alapították újra. A falut tűzvész sújtotta 1769-ben, 1857-ben és 1863-ban. A 20. század elején szeszgyár működött a községben, lakóinak magyarosodása már elkezdődött, ezt azonban a Csehszlovákiához csatolás megállította, bár 1910-21 között a magyarok aránya még megduplázódott (20,9 %-ra), 1930-ra már csak a lakosság 5,6 %-át alkották. 1945-ben a németek kitelepítésével és felső-vágmenti, valamint árvai szlovákok betelepítésével a község lakossága kicserélődött. 1947-ben közigazgatásilag hozzácsatolták az 1919-ig önálló, majd 1919–38 között Félhez tartozó Hideghét (Studené) községet. 1953-ban romániai, magyarországi, bulgáriai és jugoszláviai szlovákok települtek a községbe. 1956-ban határában katonai radarállomást létesítettek. 1974-ben szlovák nevét Most na Ostrove helyett Most pri Bratislave alakra változtatták. A község új címerét 2000-ben fogadták el. Kék pajzsban, zöld mezőn álló ezüstruhába öltözött szent, arany nimbusszal. Jobb kezében jobbharánt aranykopját tart, baljában aranycsatos ezüstövet. Előzménye egyházi motívum, Szent Tamást ábrázoló pecsétlenyomat a 17. századból.

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Gótikus stílusú, Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli freskói, valamint 14. századi kő keresztelőmedencéje fennmaradtak. A Hideghéthy család kastélya a 17. században épült. Határában található M.R. Štefánik síremléke.