Család

Család a Zoboralja (Zsitvamenti-hátság) kistájon, a Koloni-hegy (356 m) délkeleti előterében, a Rabony-patak (v. Családi-patak) partján, 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyitrától 16 km-re keletre, Aranyosmaróttól 18 km-re nyugatra. Délkeleti irányban hosszan (egészen Babindálig) elnyúló, 150-235 méteres magasságban fekvő határát túlnyomórészt szántóföldek foglalják el, erdeje és külterületi lakott helye nincs, ugyanakkor ismert termálvízforrása. Északnyugatról Nyitrageszte, nyugatról Alsóbodok, délnyugatról Babindál, délről Kalász, keletről Kishind és Bélád (Pusztahatár és Bélád katasztere), északról pedig Kolon községekkel határos. Béláddal közös határa 1881-1920 között Nyitra és Bars vármegyék határát alkotta, Kalásszal közös határa pedig 1938-45 között alkotott államhatárt Szlovákia és Magyarország között. Az R1-es (Nyitrát Besztercebányával összekötő) gyorsforgalmi út 2011-ben átadott szakasza a falutól északra halad el. Család a Pogrányt (6 km) Béláddal (8 km) összekötő 1669-es útról leágazó 1670-es úton közelíthető meg, illetve mellékút köti össze a 4 km-re fekvő Alsóbodokkal is.

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (10,47 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Család a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti szomszédságában fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község (2011-ben a lakosság 98,7 %-a volt szlovák nemzetiségű). 1880-1930 között népessége mintegy háromötödével nőtt (486 főről 770-re). 1880-ban még a lakosság egytizede magyarnak vallotta magát, 1921-ben már csak 3,9 %-a. 1991-2001 között még 6,3 %-kal csökkent a község népessége, az 2001-2011 közötti időszakban azonban ez a folyamat (Nyitra közelsége és a községi bérlakásépítés-parcellázás révén) megfordult és ugrásszerű (22,5 %-os) lakosságszámgyarapodás váltotta fel (746 főről 914-re). 2011 után a gyorsforgalmi út megépítése tovább gyorsítja a betelepülést a közeli városból. A lakosság túlnyomó többsége (2011-ben 84,9 %, 1921-ben még 97,8 %) római katolikus vallású.

Első írásos említése 1113-ból származik, ekkor „Scala” néven a zoborhegyi apátság birtokai között szerepelt, majd a nyitrai vár tartozéka lett. 1232-ben „Chalad” alakban említik, a tatárjáráskor azonban elpusztult és 1274-ben még lakatlan puszta volt. Plébániája és Szent Mihály arkangyalnak szentelt temploma 1312-ben szerepel először írott formában. 1374-ben a Családi és a Ludányi családok birtoka volt. A 16-17. században a falut több alkalommal pusztították a hadak (1530-ban és 1570 körül a török, majd 1605 körül a Bocskai-felkelés során). Az első török hadjárat során pusztulhatott el az elsőként 1248-ban említett Kernye („Kerne”) falu, mely Családtól délkeletre feküdt, később területe Pusztakernye (Kerňa) néven a családi határba olvadt. 1576-ban két puszta telke volt, 1601-ben alig 12 háztartása. 1663-tól Család a töröknek adózott 1685-ig. 1715-ben 10 háztartása volt. 1752-ben 32 család élt itt. Jegyzőinek névsora és pecsétje (a szőlőtermesztésre utaló metszőkéssel) 1771-től ismeretes. 1787-ben 56 háza és 529 lakosa volt. Lakossága ekkor főként mezőgazdasággal foglalkozott, szőlős- és gyümölcsöskertjei is voltak. 1828-ban 59 háza és 411 lakosa volt. A 19. század második felében népesebb zsidó közösség (1865-ben 50 fő) is élt a községben. A század végén híres volt pálinkafőzőiről. 1910-ben tűzvész pusztított a faluban. 1920-ig Nyitra vármegyéhez tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1939-45 között a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1939-től vált újra önálló plébániává (korábban Nagyhind filiája volt).

A mezőgazdasági jellegű településen szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent Katalinnak szentelt 12. századi eredetű római katolikus temploma mai alakját a 19. századi újjáépítésekor nyerte el, tornya 1797-ben épült.