Alsócsitár

A község a Zoboralján, a Tribecs-hegységhez tartozó Zsibrice (619 m) és a Harancs-hegy (476 m) déli lábánál fekszik, Nyitrától 7 km-re északkeletre, Kolontól 2,5 km-re délnyugatra. Nyitragerencséren (3,5 km) keresztül Nyitrával, valamint Kolonon keresztül Gímessel (6 km), valamint a szomszédos Pogránnyal (3 km) mellékutak kötik össze, területét a 65-ös főút Nyitra és Aranyosmarót közötti szakasza is érinti. Területének csaknem felét a Tribecs erdei borítják. Délnyugatról Nyitragerencsér, északnyugatról Podhorany (Menyhe katasztere), északkeletről Zsére és Kolon, délkeletről pedig Pográny községekkel határos. Északnyugati határát a Tribecs gerince alkotja.

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). 1975-2002 között Nyitrához tartozott. Területe (7,49 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

A zoboraljai magyar nyelvszigethez tartozó, a 20. század második feléig túlnyomórészt magyarok lakta község az 1970-es évektől szlovák többségűvé vált a Nyitrához csatolását követő népességnövekedés és az asszimiláció révén. 1910-ben 447, 1921-ben 462, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 8 % volt. 2011-ben 707 lakosa volt, melynek már több mint kétharmada szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (68,9 %), a magyarok aránya 27 %-ra csökkent. A lakosság túlnyomó többsége (77,8 %) római katolikus vallású.

1113-ban a zoborhegyi apátság birtokainak leírásában említik először Sitar néven. 1348-tól a gímesi vár birtoka volt, majd az 1600-as évektől az Ugrin, Majthényi, Migazzi családok a földesurai, 1800-tól pedig a Zerdahelyiek. Templomát a falu kegyura, Migazzi bíboros építtette a 18. században régebbi alapokra. 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal járt a községben, ahol 27 népdalt jegyzett le. 1920-ig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták, 1939-45 között pedig a fasiszta Szlovák Államhoz tartozott. Lakói földműveléssel, gyümölcstermesztéssel és borászattal foglalkoztak. 1970-ben még lakosságának 64,5 %-a magyar nemzetiségű volt. Magyar általános iskoláját 1976-ban szüntették meg. 1975-ben Nyitrához csatolták, de a 2002-ben tartott népszavazáson a lakosság az önállósulásra szavazott.

A Nyitra szuburbiájának számító községben szlovák óvoda működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban. Határában, a Zsibrice déli lejtőin 1954-ben 24,5 ha-on természetvédelmi területet létesítettek.