Marco Rossi marad!
Nemrégiben volt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) közgyűlése, melyen a magyar játékosok meghatározott kvótaszáma mellett kétségkívül a válogatott szövetségi kapitányának, Marco Rossinak a maradása volt a legfontosabb hír.
Korábban ugyan szárnya kaptak olyan pletykák – fontos kiemelni a pletyka szót, mert ezeknek a híreknek sose volt valóságalapjuk – ,miszerint az MLSZ-nél elégedetlenek az olasz szakvezető munkájával, és már az utódját keresik.
A közgyűlésen aztán tiszta vizet öntöttek a pohárba, az MLSZ elnöke, Csányi Sándor ugyanis maga erősítette meg, hogy a továbbiakban is számolnak Rossival, így 2030-ig mindenképp marad a sikeredző.
Rossi láthatóan élvezi Csányiék feltétlen bizalmát, ezt azonban ki is kellett érdemelnie, szó sincs szimplán „jópofizásról”. A válogatottnál eddig eltöltött hét éve bővelkedett sikerekben és szebbnél szebb pillanatokban, sajnos sokan csupán egy-egy rossz eredményre hajlandóak emlékezni. A Rossi leváltásával kapcsolatos hírek a tavalyi Európa-bajnokságot követően kaptak szárnyra, mikor a magyar csapat már a csoportkörben búcsúzott.
És ha már világbajnokság… Nagy feladat előtt áll a válogatott és a szövetségi kapitány; a cél nem kisebb, mint hogy közel negyven év után ismét ott legyünk a világtornán. Az oda vezető út azonban korántsem mondható egyszerűnek, csakis együtt sikerülhet, így teljes mellszélességgel be kell állnunk a csapat és a szövetségi kapitány mögé. A magyar válogatott az összetartásáról és az egymásért való küzdéséről ismert, ami nagyrészt Rossinak köszönhető, ő volt ugyanis, aki megteremtette ezt a kultúrát.
A Nemzetek Ligája A-divíziójából ugyan búcsúztunk, ennek ellenére nem dőlt össze a világ. Sokan emiatt is Rossit okolták, de kérdem én, mégis ki juttatta fel és tartotta benn a válogatottat az elitligában? Kinek az irányítása alatt játszottunk kiegyenlített mérkőzéseket a világ legjobb válogatottjai ellen? Vagy talán az angolok elleni 4:0-s, vagy a németek elleni 1:0-s idegenbeli siker már olyan régen történt, hogy ne emlékeznénk rá? Nem hinném.
Az olasz irányítása alatt visszakaptuk a hitet, mely a 2000-es évek második és 2010-es évek első felében szinte teljesen kiveszett a szurkolókból. Gondolom 2011 és 2012 tájékán bárki szó nélkül aláírta volna, hogy egymást követő két Európa-bajnokságon is ott leszünk, és pontot szerzünk a németek és a franciák ellen.
Rossi tehát karrierje talán legfontosabb megmérettetése előtt áll; ki kellene vezetnie a magyar csapatot a 2026-os világbajnokságra. Nem lesz egyszerű, azonban nem lehetetlen feladat. Mint azt jól tudjuk, a csoportból az első automatikusan kvalifikálja magát, ezt a helyet valószínűleg a portugálok kibérelik maguknak, a papírforma szerint azonban a második pozícióba kellene odaérnünk, ami selejtezőt ér. Az Eb-selejtezők során az olasz edző munkáját fia, Simone Rossi is segítheti, aki a válogatott videós mérkőzéselemzője lehet.
Rossi azonban mindvégig hűséges maradt a magyar válogatotthoz, így most itt az idő, hogy viszonozzuk neki ezt a hűséget, és támogassuk a közelgő vb-selejtezők során.
Megjelent a Magyar7 2025/20. számában.
