Legyen az FC Nádszeg szeptemberi Slovan elleni helytállása példa a DAC előtt
Szombaton a pozsonyi Slovan Dunaszerdahelyre látogat. Ebből az alkalomból szeretném felidézni az FC Nádszeg - nem Trstice - szeptemberi helytállását és a békei Botló Laci gólját a ŠK Slovan Bratislava ellen, s teszem ezt két dolog miatt is.
Elsősorban azért, mert az 5. ligában vitézkedő Nádszeg szeptemberi teljesítménye inspiráló lehet a DAC hétvégi meccse előtt. Erről itt írt portálunk.
Másodsorban viszont egy, a focin túlmutató téma, a Nádszeg névhasználata, s ezáltal a magyar közösség melletti büszke kiállása miatt idézem fel a szeptemberi meccset.
1-0 volt az állás. Senki sem hitt a szemének, és támadott a Nádszeg. A pozsonyi Slovan ellen. A 30. percbe léptünk, amikor okosan kiugratták Botló Lacit, aki úgy forgatta meg a Slovan védőjét, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, majd a kapuba bombázott. 2-0
A gól itt tekinthető meg!
Ekkor megállt az idő: mi, akik ott voltunk Tibor barátommal, nem hittünk a szemünknek.
Ezt a kissrácot még onnan ismerem, amikor a Béke csapatában játszottam: tesóival gyakran fociztak a pályán és ha kevesen voltunk, beálltak hozzánk. Laci akkor is a legbátrabbak, legszívósabbak közé tartozott, ahogy a Slovan elleni meccsen is. Hihetetlen volt az egész: a pozsonyiak a meddő mezőnyfölényen kívül szinte semmit sem mutattak. A pökhendi ifj. Vladimir Weiss féltette magát és a pozsonyiak lenézték a rendkívül bátran játszó nádszegieket, akik addig veretlenek voltak a bajnokságban, ahol még gólt sem kaptak.
Telt, múlt az idő, 2:0-ra vezetett a Nádszeg, amikor a 42. percben jött egy fura szépítés. Majd a 45. percben, a középpályán egy egyértelmű szabálytalanság a pozsonyiaktól, ifjabb Weiss részéről, de a bíró sípja néma maradt, így kettő az egyre vezethették a labdát a kapura az égszínkékek. 2:2
Nehezen hittem el, pedig ez volt a helyzet, a játékvezetőnek segítenie kellett a Slovannak az 5. ligás nádszegiek ellen...
A félidőben a tv-kommentátor magyarázkodott, hogy közvetlenül a válogatott mérkőzések után vannak, 6 emberük hiányzik és 3 sérült. Hát mekkora gáz.
Jött a második félidő, a bíró teljesítménye nem javult, a pozsonyiaké igen, de hol a kitűnően működő nádszegi védelem, hol a kitűnően védő Molnár, majd a helyére beállt Mészáros akadályozta meg a vendégek gólszerzési lehetőségeit.
Végül 2:4 lett a szlovák bajnoknak, de a továbbjutáson kívül minden másban a hazai nádszegiek győzedelmeskedtek.
Bátorságban, akaratban, szívben, szívósságban, a fociklub és a vezetőség pedig nemzeti példamutatásban, ugyanis merte/meri vállalni hivatalosan is a falu a csapat nevét magyarul. Mikor visszanéztem a mérkőzést a Slovan youtube-csatornáján, jó volt látni, hogy ott is FC Nádszeg szerepelt.
Sokaknak ez csak kicsiség, sokunknak határtalan büszkeség és példamutatás, amihez a szeptemberi meccsen a nádszegi csapat a pályán nyújtott teljesítményükkel is csatlakozott.
S itt jön képbe a dunaszerdahelyi DAC csapata, melynek nevében hivatalosan NEM szerepel Dunaszerdahely város neve. Sajnos. Ebbe most nem szeretnék mélyebben belemenni, hisz erről korábban már írtam cikket.
Most a DAC szurkolói előtt, de mindannyiunk előtt egy nagy feladat áll, melyet illene elvégeznünk: tiltakozni a magyarokat megalázó Beneš-dekrétumok és a rendeletek megkérdőjelezését tiltó törvény ellen.
Vajon van-e még ennyi erő a közösségünkben? Holnap választ kapunk a kérdésre.
Gratulálok még egyszer Kacz Éva polgármester asszonynak és az egész csapatnak, Botló Lacinak pedig kitartást, sok edzést és alázatot kívánok! A DAC-nak pedig győzelmet holnap!