Elkezdődtek a Vb-selejtezők: Fordulatos meccsen három-hármas döntetlent játszottunk a lengyelekkel - Vida Mátéval értékelünk
Csütörtök este a magyar válogatottnak is elkezdődött a 2022-es világbajnokság selejtezőköre. Az I-jelű csoportban rögtön egy nehéz meccsel kezdtünk, Lengyelországot fogadtuk a Puskás Stadionban.
Néhány nappal ezelőtt külön cikket szenteltünk a témának, mi kell ahhoz, hogy a magyar válogatott kijuthasson a vébére. A matematika alapján néhány botlás is beleférhet, de egy lengyelek elleni hazai győzelem biztosan megalapozta volna a selejtezők hangulatát. A csoport másik két találkozóján Andorra Albániát, az angolok pedig San Marinót fogadják.
Azt már a meccs előtt sejteni lehetett, a Lewandowskival felálló lengyel csapat ellen nem lesz könnyű dolgunk, nem csak a játékosok értékében (hatszoros a különbség a lengyelek javára), de papíron játékerőben is felülmúlja a lengyel válogatott a magyarokat.
A kezdő tizenegyben volt néhány nagy visszatérő, Lovrencsics alig, Kleinheisler pedig egyáltalán nem játszott a diadalmas Nemzetek Ligája menetelés során, most, részben kényszerűségből (Szoboszlai fájó hiánya miatt), mindketten a kezdőben kaptak helyet. A magyar csapat alapfelállása nem sok meglepetést hozott, a már jól bevált 3-5-2-es formációval vágtunk neki a meccsnek.
Az ötödik percben Kleinheislernek sikerült a hálóba találnia, kár ,hogy a bíró, meg a vigyorából ítélve maga szerint is szabálytalanul szerzett labdát.
A hatodikban aztán újra zizzent a háló, és ezúttal már érvényes gólt szerzett a magyar válogatott.
Sallai kapott remek labdát Fiolától, egy lengyel bedobásból szereztünk labdát, Sallai a saját térfeléről nyargalva simán ellőtte a rövidbe, a lengyel kapus tehetetlen volt. Betalált a görögöknek, betalált az oroszoknak és most Lengyelországnak is! Remek kontra volt. A gól után rögtön letámadtak a lengyelek, volt ugyan némi dadogás, de a válogatott állta a sarat, működtek a rövid passzok. A gólt követő tíz percben volt néhány veszélyes lengyel akció, komoly helyzetig szerencsére egyik sem fajult.
A 19. percben egy újabb szép magyar támadás egy újabb magyar helyzetet hozott, Lovrencsics 15 méterről tekerhetett, sajnos erőtlenre sikerült a lövése. Nagy kár érte, sokkal több volt ebben az akcióban. Tíz perccel később jött az újabb magyar helyzet, Fiola távoli lövése erőtlenre sikerült, de az agresszivitás mindenképp díjazandó.
Talán feltűnhet az olvasónak, hogy eddig nem nagyon volt szó lengyel helyzetekről. Ennek igen egyszerű oka van, az első félidőben alig volt ilyen. Bár érezhető lengyel mezőnyfölény volt a pályán, komolyabb helyzeig nem jutottak.
A 35. percben talán az eddigi legnagyobb magyar helyzet alakult ki a lengyel kapunál, Lovrencsics lapos középre adását Szalai Ádámnak nem sikerült a hálóba kotornia.
Rengeteget szabálytalankodtak egyébként a lengyelek, Sallait például időnként szinte utolsóként rántották le, a magyar játékosok nem egyszer hevesen reklamáltak egy-egy sárgalapért. Sallai az első félidőben szinte többet volt a földön, mint a lábon, egyértelműen látszott, tartanak tőle a lengyelek, sokat is szabálytalankodtak ellene. Hangya Szilveszter volt a másik, akit nagyon "szerettek" a lengyelek, bicegve ballagott le a pályáról a szünetre.
Hangya folytatni tudta a játékot, változás nélkül állt fel a második félidőre a magyar válogatott. A 49. percben végre megkaptuk az első sárgát Sallairól, Bereszynski rúgta fel a magyar játékost, a bíró nem ítélt előnyszabályt, villant a sárga. Nem lennénk Sallai bokája helyében...
Szalai Ádám több mint egy év után egy lecsorgó labdát kapuba tuszkolva megszerezte első gólját. Agresszív, brusztolós birkózós támadás volt, pont amilyenből egy magyar csapathoz hasonló együttesnek gólt kell szereznie. Remek játék volt, kettő-nulla!
Szalai öröme nem volt felhőtlen, néhány perccel a gól után csúnyán felrúgták, ápolni is kellett. Nikolics el is ment melegíteni.
Érezte a lengyelek edzője, a Videoton kispadjáról ismerős Paolo Sousa, hogy váltani kell. Az 58. percben egyszerre hármat is cseréltek a lengyelek.
A hatvanadik percben az első magyar védelmi hibából szépítenek is a lengyelek. A frissen beállt Piatek talált a hálóba. Elkerülhető gól volt. Aztán a középkezdésből rögtön labdát szereztek a lengyelek, Lovrencsics adta el, Józwiak elment a szélen és belőtte.
A semmiből hoztuk vissza a lengyeleket a meccsbe. Elképesztő.
Cserével reagált Rossi mester erre az elképesztő összeomlásra. Lang Ádám és Nego állhatott be, az előbbi Hangya helyére, az utóbbi a második lengyel gólnál nagyot hibázó Lovrencsics helyére.
Szerencsénk volt, hogy a lengyelek nem nyomták meg a második adott gól után, a hatvanadik perc környékén teljesen a padlóra került a magyar csapat, kellett jó pár perc, mire visszatértünk a mezőnybe.
A remekül játszó, de erejével teljesen elkészülő Sallait a 72. percben cserélte le Rossi, Varga Kevin jött a helyére.
Az utolsó húsz percet meghúzta a magyar csapat, helyzetecske jött helyzetecske után, aztán pedig
egy Willi Orbán gól!
A két gyors gól után nem esett össze a magyar csapat, nyomtunk, Szalai remek beadásából, majd Lang csúsztatásából Orbán közelről lőhetett a hálóba. Kalmárt előtte felrúgták a tizenhatoson belül, de nem számít, nem kell büntető, ha berúgjuk a helyzeteket.
A 80. percben a szürkén játszó Kalmárt egy védekező középpályás, Sigér Dávid váltotta. Rossi ezt már ki akarta, húzni.
A 83. percben Lewandowski szinte először ért labdába a tizenhatoson belül, nagyon üresen hagytuk, átvenni is volt ideje, védhetetlenül lőtte ki a felső sarkot, 3:3.
Jobb lett volna egy unalmas egy-nulla.
A 91. percben még volt egy veszélyes magyar beadás, a lengyel kapus lemaradt róla, a baj az, a magyar csatárok is. Fiola Attila a meccs utolsó percében megkapta második sárgáját, sokkal hamarabb nem kellett menni zuhanyoznia.
