Utánajártunk, mi kell ahhoz, hogy a magyar válogatott is ott legyen a 2022-es focivébén
Harmincöt év. Több mint egy egész emberöltő telt el azóta, hogy utoljára világbajnokságon járt a magyar fociválogatott. 1986-ban, Mexikóban egyetlen rossz meccs, az irapuatói csapás, a 6-0-ás szovjetek elleni vereség elég volt ahhoz, hogy generációk fogadják meg, "soha többé magyar focit".
Az azóta eltelt három évtized sem volt kegyes a magyar válogatotthoz, utoljára 1997-ben volt reális esélyünk egy vébészereplésre. Minden idők talán legjobb világbajnokságára, a franciaországira juthatott volna ki a magyar válogatott, ha a háborúból épp csak kilábaló, de már egy következő előtt álló Jugoszlávia a pótselejtezőn nem veri laposra, rágja meg és köpi ki a talán többre is hivatott Csank-legénységet. Tizenkét kapott, egy rúgott gól, két rendkívül megalázó vereség, Budapesten és Belgrádban is.
Annyi év után azonban most újra, ha komoly nem is, de érdemi, mérhető esélye van a magyar csapatnak arra, hogy ott legyen a következő világbajnokságon. Hiába rendezik télen, hiába lesz a focihagyományait dollármilliárdokkal pótló Katarban a torna, de mégiscsak minden szurkoló álma, hogy a magyar csapat a '16-os és '20-as EB után végre egy vébén is ott legyen. Az utolsó klasszikus vébén!
A katari lesz ugyanis az utolsó olyan torna, amelyen 32 csapat vesz részt, 2026-ban már, az amerikai, kanadai, mexikói közös rendezésű vébére, 48 csapatot várnak. Bár az idősebb generációnak talán a 16 csapatos felosztás jelenti a hagyományos vébéhangulatot, nekünk, nyolcvanas, kilencvenes évek fordulóján született srácoknak, a 32 a bűvös szám. Senki nem tud meggyőzni arról, hogy nem ez az ideális tornalebonyolítás. Elég csapat van ahhoz, hogy jó sokáig tartson a fesztivál, de nincs annyi kijutó, hogy egy-két igazi outsidernél, egy-két nézhetetlen meccsnél több is legyen a tornán.
A magyar válogatott, s ezt, aki idáig jutott a cikkben, már biztosan kívülről fújja, az I-jelű csoportban kapott helyet, a harmadik legerősebb csapatként. Anglia, Lengyelország (velük kezdünk holnap este, itthon), Albánia, Andorra és San Marino érkezett az első, második, illetve negyedik, ötödik és hatodik kalapból.
A selejtezők ma, azaz március 24-án kezdődnek és novemberig tartanak, feltéve, ha a járvány miatt nem borul az egész.
Apró érdekesség, s a végjátékban is fontos lehet, hogy pontegyenlőtlenség esetén a jobb gólkülönbség mellett a több lőtt gól dönt majd, s csak ezek egyenlősége esetén nézik majd az egymás elleni meccseket. Az első helyezett automatikusan kijut, a másodikok pótselejtezőt játszanak, s itt jön képbe a magyar válogatott Nemzetek Ligájában mutatott remek szereplése.
Mivel tíz csoport van, ezzel tíz csoportmásodik, így két plusz csapatnak kell érkeznie. Ezek pedig azok a csapatok lesznek, akik nem kvalifikálták magukat a pótselejtezőbe, de a Nemzetek Ligájában csoportjuk legjobbjai voltak.
Ezeket a csapatokat szerzett pontszám szerint rangsorolják majd. Ebben a rangsorban előttünk van Franciaország, Belgium, Olaszország, Spanyolország, Wales, Ausztria és Csehország. Az első négy esetében joggal bízhatunk benne, legalább a második helyet azért hozzák saját csoportjukban, így velük nem kell számolnunk. A bökkenő csak az Belgium, Wales és Csehország egy csoportba kerültek, közülük egy csapat biztosan előttünk kapja meg a két fennmaradó helyből az egyiket. Ausztria jelenthet még gondot, de szerencsénkre a sógorok viszonylag könnyű csoportban vannak, a papírforma alapján oda kell érniük az első két helyre.
Amennyiben ez így lesz, a magyar csapat is játszhat pótselejtezőt, függetlenül attól, hányadik helyen végez a csoportjában.
Persze a legjobb az lenne, ha nem kellene matekoznunk a csoportküzdelmek végén és egyenes ágon kijutnánk a vébére. Valljuk be, ez óriási bravúr lenne, a pótselejtező azonban reális cél lehet.
A 12 pótselejtezős csapat három négyes csoportba kerül. Itt elődöntő-döntő rendszerben dől majd el, ki lesz a három csoportgyőztes, ezzel a három kijutó. Egy hasonló akadályt már sikerrel vettünk, ebben a rendszerben bonyolódott a 2020-as EB pótselejtezője is.