A Szuperligával veszélyes betegséget szabadítanának a futballvilágra
Az elmúlt héten újabb próbálkozást tettek az Európai Szuperliga (ESL) elindítására, a klub vezetői ezúttal azonban racionálisan gondolkodtak, és elutasították csatlakozásukat. De milyen hatást gyakorolna a labdarúgásra az új sorozat, és miért tartják egyesek még mindig jó ötletnek ennek elindítását?
Az ESL-ötlete 2021 tavaszára vezethető vissza, ekkor 12 top európai klub vezetői, Florentino Pérezzel az élen úgy döntöttek, új sorozatot indítanak. De vajon milyen célok vezérelték? Talán a még nagyobb hatalom birtoklása, vagy a pénzügyi szakadék növelése a topklubok és más egyesületek között.
Ekkortájt őrült összegekről lehetett hallani, amelyet a bizottság a sorozatban induló klubok között osztottak volna szét, valamint a közvetítési jogokból befolyó irreálisan magas összegekről sem szabad megfeledkezni. Valljuk be őszintén, mindenki szívesen nézne hétről hétre csúcsrangadókat, a sorozat kitalálói pedig pontosan erre alapozták elképzeléseiket. Bernd Reichart, az ESL hátterében álló cég vezetője szót ejtett a közvetítési jogokról.
Reichart azonban megjegyezte, hogy a televíziós közvetítések továbbra is bizonytalanok, ez az ESL-ben szereplő klubok hozzáállásától valamint pénzügyi helyzetétől függhet. Az új sorozat körüli nagy tervek és lelkesedés azonban csakhamar lelohadt, az utcákon állandóak voltak a tüntetések, illetve több ismert személyiség és politikus is felszólalt az új sorozat ellen, a fokozódó nyomás hatására pedig elálltak a tervektől. A Szuperliga összesen három napot ért meg, majd három klub kivételével a többi egyesület kihátrált a tervek mögül.
Sokaknak nem tetszett, hogy az ESL-t a Bajnokok Ligája riválisának szánták, az utóbbi sorozat ugyanis a mai napig töretlen népszerűségnek örvend a futball berkeiben.
A Szuperligával egy olyan sorozatot szerettek volna létrehozni, amelyben kizárólag a pénz és a hatalomvágy dominál, más értékek, mint az érzelmek és szenvedély azonban hiányoznának. Azóta eltelt közel három év, sokan már el is feledkeztek a kis híján megvalósuló új sorozatról, majd az elmúlt hét derekán jött a váratlan fordulat, és ismét felvetődött az elindítás lehetősége.
Több mint 30 európai klub egy napon belül hivatalos közleményt adott ki, melyben többségében a nemtetszésüket fejezték ki a Szuperligával kapcsolatban, egyúttal pedig elutasították a csatlakozásukat is. A korábbiakkal ellentétben a napokban végül kiderült, hogy szükség van az Európai Labdarúgó-szövetség beleegyezésére is a sorozat elindításához. Valószínűleg ez volt az a pont, ahol a Szuperliga szervezői is feladták a terveket, és végérvényesen lemondtak a sorozat elindításáról. Az UEFA-nak esze ágában sincs engedélyt adni erre, ami a labdarúgás tradícióit figyelembe véve a lehető legjobb döntésnek számít. Azokban az időkben, mikor a szaúdi labdarúgás megkezdte a futballvilág meghódítását másra sem lenne szükség mint a Szuperligára, ahol szintén a pénz dominálna. Az arab klubok féktelen költekezése, valamint az ESL valószínűleg visszafordíthatatlan károkat okozna a labdarúgásban.
A szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező klubokat egyszerűen bekebeleznék, az egész futballvilág irányítása pár multimilliárdos klub (vagy inkább cég) kezébe kerülne, és lényegében ők dönthetnének a legfontosabb kérdésekben.
A Szuperliga elutasítása volt az első lépés, hogy megőrizzük a labdarúgás tradíciót, most már csupán a szaúdi klubok tervben lévő hadjárata ellen kellene megfelelő intézkedéseket foganatosítani.
És ha már a szaúdiakról esett szó. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a közel-keleti ország indíthat egy Szuperligára hajazó önálló bajnokságot, azonban itt is akad némi bökkenő.
Úgy tűnik, a Szuperliga ötlete végérvényesen a kukában végzi, személyes véleményem szerint azonban a szaúdiak a következő évtizedekben lépéseket tehetnek az ügyben, így őket érdemes továbbra is szoros figyelemmel kísérni.
