Hazai győzelem - Barty a női bajnok

A 25 éves Barty már megízlelhette a sikert a Roland Garroson és Wimbledonban - és párosban a US Openen is -,

Ausztráliában viszont előzőleg 1978-ban diadalmaskodott hazai játékos Christine O'Neil személyében,

akit külön köszöntöttek az idei felvezető ceremónián. (A férfiaknál Mark Edmondson 1976-os sikeréig kell visszalapozni.)

A közönségkedvenc Barty az idén imponáló magabiztossággal menetelt el a fináléig,

ugyanis az előző hat meccsén összesen 21 gémet bukott, az adogatását pedig csupán egyszer vesztette el. A leggyengébb szettje egy 6:4-re megnyert játszma volt a nyolcaddöntőben az amerikai Amanda Anisimova ellen. A queenslandi teniszező - aki egy ideig profi krikettjátékos is volt - legutóbb tavaly szeptemberben kapott ki a US Open harmadik fordulójában, s az idén megnyerte az egyik felvezető adelaide-i versenyt is, így tízmeccses veretlenséggel büszkélkedhetett.   

A három évvel idősebb Collins első GS-döntőjére készült azok után, hogy 2019-ben elődöntőt vívott a Melbourne Parkban, 2020-ban pedig negyeddöntős volt a Roland Garroson. Tavaly áprilisban komoly nőgyógyászati műtéten esett át, júliusban viszont már az elődöntőig jutott a budapesti WTA-tornán, majd megnyerte a palermói és a San Jose-i viadalt is.

Barty és Collins korábban négyszer találkozott, az első három meccs az ausztrál sikerével zárult, akinek ugyanakkor intő jel lehetett, hogy tavaly Adelaide-ben 6:3, 6:4-re kikapott floridai riválisától.

A szombati csatában - amely a koronavírus-járvány miatt félház előtt zajlott - mindkét fél hozta a szokott stílusát: Barty türelmesen irányított az alapvonalról, míg Collins elemi erejű ütésekkel igyekezett gyorsítani a labdameneteket. A 27. kiemelt amerikai - aki eddig két szettet vesztett Melbourne-ben - 2:3-nál egy váratlan kettős hibával elbukta a szerváját, az előző három mérkőzésén amerikait búcsúztató ausztrál pedig 32 perc elteltével egy ásszal lezárta a játszmát.

A folytatásban Collins - aki ezúttal sem ült le a térfélcseréknél - egyre hatékonyabban bombázta riválisa térfelét, és negyedóra alatt 3:0-ra elhúzott. A világelső némi meglepetésre továbbra sem nyugodott meg, kereste a játékát, az amerikai viszont 5:1-nél elbizonytalanodott, sorra jöttek a rontott ütések, és 5:3-nál sem tudta kiszerválni a szettet. Ettől Barty újfent erőre kapott, bátor játékkal kiegyenlített, majd a rövidítésben már egyértelműen ő volt a jobb.

A harmadik Grand Slam-döntőjében a harmadik diadalát begyűjtő Barty pályafutása 15. serlege,

a Daphne Akhurst Trófea mellé 4,4 millió ausztrál dollárt kapott.