Mire lesznek képesek a magyarok a női kosárlabda-vb-n?
Szeptember 4-től 13-ig Berlinben zajlik a 2026-os női kosárlabda-világbajnokság, amelyen huszonnyolc év után ismét szerepel a magyar válogatott is. A tizenhat csapat négy csoportban küzd a továbbjutásért, a kieséses szakaszban az első három helyezett folytathatja, és ki más lehet a torna legnagyobb esélyese, mint a négyszeres címvédő Amerikai Egyesült Államok.
Ki emlékszik a 2022-es női kosárlabda-világbajnokságra? Valószínűleg csak a legfanatikusabb szurkolók, akik élnek-halnak a sportág női változatáért. Tény, hogy a női kosárlabda nem a világ legeladhatóbb sportága, és különösen a férfiváltozat népszerűségéhez képest tűnik érdektelennek. Négy évvel ezelőtt Sydney adott otthont a vb-nek, az oroszokat kizárták a háború miatt, míg az Afrika-bajnok nigériaiak az országban uralkodó politikai helyzetre hivatkozva léptek vissza a részvételtől. Az oroszok helyére Puerto Rico szállt be, a nigériaiakat az Afrika-bajnokság második helyezettje, Mali váltotta Ausztráliában. A tizenkét csapatos tornán a világbajnok amerikaiakat megszorongatni sem tudták a nyolc mérkőzésen, veretlenül diadalmaskodtak, Kína lett az ezüst-, Ausztrália a bronzérmes. Európát négy alakulat képviselte: Belgium az ötödik, a 2021-es Európa-bajnok Szerbia a hatodik Franciaország a hetedik, Bosznia-Hercegovina a tizenkettedik helyen zárt.
Mi történt az elmúlt négy év alatt? Jó kérdés: egyesek állítják, a női kosárlabda eladhatóbbá vált, különösen az amerikai WNBA miatt, vagy csak a kommunikáció változott meg a sportággal kapcsolatban. Mindenesetre a 2024-es nyári ötkarikás játékokon ismét az Egyesült Államok szerezte meg az olimpiai bajnoki címet, viszont a döntőben már csak egy pont döntött (67-66), Franciaország ezüstérmes lett, Ausztrália a harmadik, Belgium a negyedik helyen végzett.
A berlini torna nemcsak a sportág jelenlegi erőviszonyairól, hanem a női kosárlabda fejlődéséről is képet adhat. A világbajnokság mezőnyét az előző kiíráshoz képest tizenkettőről tizenhatra emelték, ami akár azt is jelezheti, hogy nőtt a női kosárlabda nemzetközi jelentősége az elmúlt években, de érdemes hozzáfűzni, hogy 1990 óta tizenhat gárda szerepelt a világbajnokságokon, és csak a 2022-es viadal képezett kivételt a tizenkét csapatos mezőnyével. A berlini vb-nek két csarnok, az Uber Arena (14500 néző befogadására alkalmas), valamint a Max-Schmeling-Halle (8500 néző) ad otthont. Mindkét helyszínen két-két csoport küzdelmeit bonyolítják le (az Uber Arenábsn az A és B jelű négyest), míg a teljes kieséses szakaszt a vb alatt Berlin Arena név alatt futó Uber Arénában rendezik meg.
A magyar lányok a B csoportban Franciaországgal, Nigériával és Dél-Koreával találkoznak. A nyitány rögtön komoly erőpróbát tartogat, hiszen szeptember 4-én (21.00) az olimpiai második, a tavalyi Eb-n negyedik Franciaország ellen lép pályára a válogatott. Másnap (14.15) az utolsó öt Afrika-bajnokságot megnyerő Nigéria, szeptember 7-én (14.30) pedig Dél-Korea következik. A magyar szereplés önmagában történelmi jelentőségű.
Az utolsó vb-részvétel óta huszonnyolc év telt el, tehát már az is komoly eredmény, hogy a magyar kosárlabda újra ott lehet a világ legjobbjai között. És micsoda véletlen?! 1998-ban szintén Németországban rendezték a vb-t, Dél-Koreát 71-65-re legyőzte a válogatott a csoportkörben, és a magyarok akkor a tizedik helyen zártak – Szlovákia a nyolcadik volt. Ugyanakkor a csapat számára aligha csupán a részvétel a cél. A csoportból az első helyezett automatikusan a negyeddöntőbe jut, míg a második és harmadik helyen végző együttesek a negyeddöntőért játszanak egy külön selejtezőkört. Ez azt jelenti, hogy egy jól sikerült csoportkörrel reális lehet a torna második szakaszának elérése.
Völgyi Péter szövetségi kapitány tizenkét fős keretében négy helyen változtatott az isztambuli selejtezőhöz képest. A válogatott szinte egész nyáron Székesfehérváron készült, és a kapitány fokozatosan szűkítette a keretet, az utolsó áldozat pedig Laczkó Sára volt. Kik alkotják az utazó keretet?
Aho Nina, Kányási Veronika (mindkettő Diósgyőr), Dúl Panka (Győr), Josepovits Kinga, Studer Ágnes, Török Ágnes (mindhárom Pécs), Juhász Dorka (Galatasaray/Minnesota), Lelik Réka (nincs klubja), Rátkai Eszter (Szekszárd), Széki-Barnai Judit (Cegléd), Takács-Kiss Virág (Valencia), Turner Yvonne (nincs klubja). Esélyek? Az Egyesült Államok az 1953 óta íródó női világbajnokságok legeredményesebb válogatottja, tizenegy alkalommal nyerte meg a tornát – egyszer kaptak ki az amerikaiak a döntőben. A huszadik vb-n ismét ők számítanak a legnagyobb favoritnak. A fogadóirodák a franciákat teszik a második helyre, majd a 2023-as és 2025-ös Európa-bajnok belgák következnek, és a legjobb nyolcba sorolják az ausztrálokat, spanyolokat, kínaiakat, németeket és a nigériaiakat. Az A csoportban Japán, Spanyolország, Németország és Mali, a C jelű négyesben Belgium, Ausztrália, Puerto Rico és Törökország, míg a D csoportban az Egyesült Államok, Csehország, Olaszország és Kína szerepel.
