Megszólalt Özil az Erdoğan-ügyben

„Két szívem van: egy német és egy török. Gyerekkoromban édesanyám arra tanított, mindig tiszteljek másokat és sohase feledjem el, honnan jöttem. Ezek azok az értékek, amiket a mai napig vallok. Májusban találkoztam Erdoğan elnökkel Londonban, egy jótékonysági és nevelési eseményen. (…) Tudom, hogy a közös képünk nagy port kavart a német médiában, és miközben néhányan hazugsággal és álnoksággal vádolnak, a képnek semmilyen politikai üzenete nem volt (…), nem a politikáról vagy a választásokról szólt, hanem arról, hogy tisztelem a legmagasabb tisztséget a családom országában. Labdarúgó vagyok, nem politikus, kettőnk találkozása pedig nem feltétlen egyetértést jelent az államvezetésben. (…) Habár a német média másképp festette le, az igazság az, ha nem találkoztam volna az elnökkel, az tiszteletlenség lett volna részemről a felmenőim gyökereivel szemben, akik tudom, büszkék lennének arra, hol vagyok ma. Nekem nem az elnök személye számít, hanem sokkal inkább a tisztsége. (...) Ha a török helyett a német elnök érkezik, akkor is így cselekedtem volna. Tudom, hogy nem egyszerű megérteni, ahogy a legtöbb kultúrában a politikai vezetővel azonosítják magát a magánembert is. De ebben az esetben ez más. Bármilyen eredmény született volna a választáson, vagy az azelőtti választáson, akkor is elkészítettem volna a képet.”