Majoross Gergely: Elképzelhető, hogy a válogatottnál folytatom
Majoross Gergely az idei évben a német másodosztályban a Ravensburg csapatát irányította. A korábban még az Érsekújvárban edzősködő Majoross portálunknak elmondta, teljesen más a mentalitás és a hokikultúra Németországban, de a szlovák extraliga sokkal színvonalasabb, több a kiváló egyéni teljesítményt nyújtó játékos. Az interjúból többek között kiderül, hogy miért nem sikerül évek óta a feljutás a Ravensburgnak, illetve Majoross Gergely jövője is szóba kerül.
Az alapszakasz elején még úgy tűnt, hogy a feljutásra is esélyesek lesztek, ám végül csak a hetedik helyen végeztetek és nem jutottatok be a rájátszásba. Hogyan értékelnéd az egész szezont?
Nagyon kiegyensúlyozott liga volt, ilyet még soha nem tapasztaltam, hogy ilyen sűrű legyen a mezőny, és tulajdonképpen a végéig közel legyenek a csapatok egymáshoz. Ez sok szempontból jó volt, az edzőknek és a játékosoknak is, mert mindenki nagy kihívás elé volt állítva, így mindig többet kellett nyújtanunk ahhoz, hogy a felszínen tudjunk maradni. Nem voltunk messze a legjobb hattól sem, de a kiesési helyek egyikétől sem voltunk távol.
Mindig résen kellett lenni és mérkőzésről mérkőzésre új dolgot kellett kitalálni.
Ezt a feladatot szerintem többé kevésbé megoldottuk, így ebből a szempontból elégedettek lehetünk. Volt két nagy sérüléshullámunk, egy a karácsony utáni időszakban, egy pedig közvetlenül a rájátszás előtt, amely meghatározta a csapat sorsát.
Nem sikerült pótolni ezeket a játékosokat?
Sajnos nincs normális utánpótlás, nem tudunk meríteni újabb játékosokat, mint ahogyan azt más csapatok rutinosabban csinálják. Ennek ellenére összességében én azt gondolom, hogy számomra, és a csapat számára is egy nagyon hasznos szezon volt.
Azzal a céllal igazoltak le téged, hogy a csapat feljusson. Ez viszont nem sikerült. Mennyire vagy csalódott?
Valóban ez volt a cél, de belülről látva a rendszert, ennek rövidtávon semmi realitása nem volt.
Mi ennek az oka?
Erre sajnos nem áll készen a pálya, a szervezet, illetve a költségvetés. Ugyanakkor egyáltalán nem vagyok csalódott, sőt, ez az egy év hasznos tapasztalat volt a számomra.
Említetted, hogy nehéz volt pótolni a játékosokat, de maga a csapat mennyire volt összeszokott? Lehetett a többiekkel együtt dolgozni, megfogadták az edzői utasításokat a tanítványaid?
Valóban, mi nem tudtunk igazolni más játékosokat magasabb osztályokból, talán ez volt a legnagyobb hátrányunk. A konkurens csapatoknak ez sikerült, így ők lépéselőnyben voltak, de mi abból dolgoztunk, amink volt, egységes csapatként tudtunk működni.
Mennyire más az ottani közeg, milyennek találod a német bajnokságot?
Teljesen más, mint Kelet-Európában. A DEL nyilván az európai topligákhoz tartozik. Sok különbség van a DEL 1 és DEL 2 között. Az egyik például az, hogy az előbbiben kilenc, addig az utóbbiban csak négy légiós játékos lehet egy csapatban. Éppen ezért is gyengébb a szlovák extraligánál, illetve kevés az egyéni képességekkel rendelkező játékos.
Ugyanakkor bizonyos dolgokban nagyon előrébb járnak, például ahogy a csapatok szervezetten tudnak együtt működni, illetve menedzselés is profi szinten zajlik, és rengeteg szurkoló jár a mérkőzésekre.
Mi a legfontosabb tanulság, amelyet magaddal viszel ebből az évből?
Ez nehéz kérdés. Alapvetően egy olyan ember vagyok, aki mindig kiáll az álláspontja és döntései mellett, illetve nyíltan és őszintén megmondja a véleményét, még ha ezzel nem is lesz népszerű, és konfliktusokhoz vezet.
Lehet jobb lett volna, ha bizonyos helyzeteknél, szituációknál csöndben maradok.
A Ravensburg csapatától távozol, na de az még kérdéses, hogy hol folytatod a pályafutásodat. Hogyan tovább?
Ezt még sajnos nem tudom konkrétan megmondani, de több csapattal is tárgyalok. Remélem, hogy pár hét múlva már tisztábban látok a jövőmmel kapcsolatosan.
És a magyar jégkorong-válogatott ? Kaptál felkérést a Magyar Jégkorong Szövetség részéről? Korábban Rich Chernomaz szövetségi kapitány mellett segédedző voltál a válogatottnál.
A Magyar Jégkorong Szövetséggel folyamatosan tárgyalásban vagyunk. Az idei szezonba nem lenne értelme bekapcsolódni, mert az a válogatott számára sem lenne kényelmes, és megzavarná a felkészülési időszakot. A jövő évről viszont tárgyalunk, beszélgetünk.
