Kisebb ugyan a labda, és dobni kell, nem rúgni, de izgalom a javából!
Árpi barátom szokta volt mondogatni hajdanán, hogy az megy el kézilabdázni, aki nem tud focizni, és az néz kézilabdát, akinek a tévécsatornáin nincs mindig fociközvetítés, vagy nincs jobb dolga. De azért mindent tudott a kézilabdáról, ugyanúgy, mint minden magyar sikersportágról. Csak nézni nem szereti, idegesíti…kímélnie kell a szívét.

Azt szokta volt mondogatni, hogy nincs hozzá türelme, nem akarja magát felizgatni, mert ebben a sportágban semmi se biztos az eredmény végkimenetele szempontjából. Hiába vezetünk az egész mérkőzés folyamán, ha az utolsó pillanatban, mint a kámfor, elillan a győzelem. Ki gondolta volna például 2000-ben, hogy Farkas Ágiék a sydneyi olimpia női kézilabdatornájának döntőjében hatgólos vezetésről csuklanak össze: az utolsó negyedórát 14:4-re elveszítik a dánok ellenében, így lemaradtak az aranyéremről.
Sok helyen olvashattuk, hogy a férfi kézilabda-válogatottunk ott állt a világbajnokságon a siker kapujában, de most sem sikerült átlépni rajta! Harmadízben próbálkoztak a kézis fiúk tegnap este a legjobb négy közé kerülni a világbajnokságon, de hasztalan, újra nem sikerült. A lányok példáját akarták követni, akik decemberben hősies küzdelemben jutottak a részben hazai rendezésű Európa Bajnokságon az elődöntőbe, és ott a franciákat legyőzve lettek bronzérmesek. Nem akarták alább adni Bodóék sem, de a horvátok ellen közvetlenül a vége előtt elbukták a meccset, négygólos vezetés ellenére az utolsó pillanatban bekapott gól döntött a horvátok javára, és a magyar válogatottnak az eredmények kedvezőtlen alakulása miatt meg kell elégednie a nyolcadik hellyel! Többet vártunk, vagy kevesebbet? Majd megfejtik a szakemberek, egyelőre nagy a csalódottság a hajszálnyi vereség miatt. Egyelőre annyit tudni, hogy a horvátok éppúgy megérdemelték a győzelmet, mint ahogy mi is.
Nem baj fiúk, majd legközelebb! Persze, ez nem fogja vigasztalni őket! Különösen Lékai Máté és Mikler Roland lesz nehezen megbékíthető, mert valószínűleg ez volt nekik az utolsó világversenyük! Utolsó esélyük az éremszerzésre, pályafutásuk csúcsa! De így is szépen helyt álltak mindketten és az egész csapat is! Hajrá!