A vb a tét a magyar női kosarasoknak

Március 11. és 17. között négy helyszínen, Franciaországban, Kínában, Puerto Ricóban és Törökországban világbajnoki selejtezőtornákat rendeznek, a tét pedig a 2026-os berlini női kosárlabda-világbajnokság. Mindegyik csoportban hat válogatott küzd, vagyis a négy csoportban összesen huszonnégy, és mind a négy hatosból a legjobb négy gárda jut ki az idei vb-re, amelyen tizenhat ország vesz majd részt. 2024 augusztusában rendeztek már előselejtezőket Kigaliban és Mexikóvárosban, és a magyarok megnyerték a ruandai tornát, amivel kiharcolták a részvétel jogát az isztambuli selejtezőtornán.

Akkor Lelik Rékát választották meg a teljes mezőny leghasznosabb játékosának (MVP), aki természetesen Törökországban is ott van a csapattal. Az A csoport küzdelmei Vuhanban, a B csoporté San Juanban, a C jelű hatosé Isztambulban, a D jelűé pedig Villeurbanne-ban (Lyon) zajlanak.

A németországi (szeptember 4-től 13-ig rendezik meg) világbajnokságra a házigazda németek mellett négy válogatott már kijutott. Belgium a tavalyi Eb-ről mint Európa-bajnok, Ausztrália a szintén 2025-ös Ázsia-kupa győzteseként, Nigéria a 2025-ös Afrika-bajnokként, az Amerikai Egyesült Államok pedig az ugyancsak tavalyi AmeriCup nyerteseként. Öt hely tehát elkelt a tizenhatból, a kiadó tizenegyért harcolnak a világ négy városában a világbajnoki selejtezőtornákon. Talán azonnal felmerül a kérdés, a négy csoportból a huszonnégy válogatott vajon hogyan, milyen módon jut ki a vb-re: a csoportharmadikok közül a legjobb három utazhat a berlini tornára? Nos, a huszonnégy gárda közt ott találjuk azt az ötöt is (a házigazdát és a négy kontinensbajnokot), amelyik „kiharcolta” már a részvétel jogát, magyarán mindegyik csoportból a legjobb négy jut ki a vb-re, de mivel ritkán játszanak tétmérkőzéseket a válogatottak, a nemzetközi szövetség (FIBA) ezt a lehetőséget választotta, és némileg túlbonyolította a selejtezőket.

A vb-résztvevők három forduló után az A (Belgium), B (Egyesült Államok) és C  csoport (Ausztrália) élén állnak, csak a lyoni D csoportot vezeti egy nem vb-résztvevő ország, történetesen a házigazda Franciaország, amely elsőként jutott ki a selejtezőkből a világbajnokságra.

Németország a harmadik, Nigéria a negyedik helyen áll három kör után. És mi a helyzet az isztambuli C csoportban? Völgyi Péter alakulata remekül kezdte a selejtezőt, március 11-én 77-65-re legyőzte az egyedi stílusban játszó Japánt, Juhász Dorka válogatottban dobott 35 pontos karriercsúcsának is köszönhetően. A japánok a 2021-es tokiói olimpián ezüstérmet szereztek, az utolsó két vb-n, 2018-ban és 2022-ben a kilencedik helyen zártak a tornán. Másnap a 2022-es világbajnokság negyedikje, Kanada várt a lányokra, és jóval gyengébb játékot mutatva 53-75-ös vereséget szenvedtek. A harmadik és a negyedik negyedben mindössze 23 pontot (10 és 13 pont) dobott a csapat. Tegnap a párizsi olimpia bronzérmese, 1998 óta a 2010-es vb-t kivéve minden világbajnokságon érmet szerző Ausztrália volt az ellenfél. A világranglista másodikja – a magyar válogatott a huszadik a listán –, a 2022-es ausztráliai vb bronzérmese ellen az első (13-14) és a negyedik negyedet (14-15) megnyerte a magyar válogatott, viszont ismét elmaradtak a kiemelkedő egyéni teljesítmények, a vége ezért 71-58 oda.

A harmadik forduló után Ausztrália 6 ponttal áll a C csoport élén, Törökország 5, Kanada szintén 5 pontos, Magyarország 4 és Argentína is 4 pontot szerzett eddig, a nyeretlen Japán 3 pontos. Ma 12.30-tól sorsdöntő mérkőzést játszanak a lányok Argentínával, mert magyar győzelem esetén a világbajnoki részvétel is meglehet. Sok múlik a Kanada-Japánon, és ma játsszák a Törökország-Ausztrália meccset is. Az ötödik fordulóban, március 17-én Japán Argentínával, míg Ausztrália Kanadával csap össze, 18.30-tól kezdődik a Törökország-Magyarország. A magyar női kosárlabda-válogatott ötször szerepelt világbajnokságon, utoljára 1998-ban, és annak ellenére, hogy a 2023-as Európa-bajnokságon a negyedik helyig jutott, a tavalyi kontinensviadalról lemaradt.