Szombaton rajtol a budapesti atlétikai világbajnokság
Ez lesz a tizenkilencedik atlétikai világbajnokság, de az első, amelyet Közép-Európában rendeznek meg. 202 ország 2187 atlétája vesz részt rajta, Magyarországot 63 sportoló képviseli. Augusztus 19-étől 27-ig Budapestre figyel a világ, a Nemzeti Atlétikai Központ ad otthont 2023 egyik legjelentősebb sporteseményének.
Az már a cikk írásakor eldőlt, hogy a 300 ezernél is több eladott jeggyel minden idők leglátogatottabb magyarországi sporteseménye lesz. Magyarország történetének legnagyobb sportrendezvényén 202 ország 2187 atlétája verseng majd, ezzel megdől a 2009-es berlini vb csúcsa. A német fővárosban 200 ország 1895 sportolója küzdött, míg a tavalyi eugene-i világbajnokságon 180 ország több mint 1700 atlétája állt rajthoz.
A magyar atléták közül 32-en szereztek indulási jogot a kvalifikációs lista alapján, de végül majdnem kétszer ennyien, 63-an versenyezhetnek a vébén. A rendező ország jogán 31, megfelelő tudásszintű sportolót nevezhetett a Magyar Atlétikai Szövetség, amit jóváhagyott a World Athletics (Nemzetközi Atlétikai Szövetség).
A magyarok közül öten teljesítették a világbajnoki szintet: Molnár Attila (400 m), Halász Bence (kalapácsvetés), Kozák Luca (100 m gát), Kéri Bianka (800 m) és Madarász Viktória (35 km gyaloglás).
A World Athletics azonban már korábban összeállította a gyaloglószámokban és a maratoni futásban a mezőnyt, ezzel további négy magyar jutott indulási joghoz. Majd a nemzetközi szövetség a ranglisták alapján feltöltötte az egyes versenyszámok mezőnyét, ekkor már 25 fős volt a magyar csapat. Augusztus elején aztán a WA lezárta a nevezéseket, a magyarok 32-en voltak, a plusz 31 atléta pedig szabadkártyásként indulhat a világbajnokságon. Az ő versenyzésük jórészt annak köszönhető, hogy a nagyobb, sikeresebb országok elsősorban olyan atlétákat neveztek a vb-re, akik esélyesek a döntőre, a felszabaduló helyekre pedig a hazai szövetség is pályázott. A 49 versenyszámból csupán négy olyan lesz – férfi és női 10 ezer méter, 3000 méteres női akadályfutás és férfirúdugrás –, amelyben nem áll rajthoz magyar atléta.
Budapesten az amerikai csapat a legnépesebb 167 atlétával, további nyolc küldöttségnek van több, vagy legalább annyi atlétája, mint a magyaroknak.
Magyarország az 1983 óta íródó világbajnokságok történetében még nem szerzett aranyat, az eddigi mérleg: 7 ezüst és 7 bronz. Utoljára Halász Bence szerzett bronzérmet a 2019-es dohai vb-n.
Megjelent a Magyar7 2023/33. számában.
