Száz éve született Papp László, a magyar ökölvívás legendája
Száz éve, 1926. március 25-én született Budapesten Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző, a magyar sportélet egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.
Angyalföldön nőtt fel, gépkocsivezető édesapja zenére, hegedülni taníttatta, de mivel maga is bokszolt, gyakran vitte fiát ökölvívó-mérkőzésekre. Papp László tizenegy évesen vesztette el apját, a család ezután kis élelmiszerüzletükből tartotta fenn magát. A zenével felhagyott, inkább a labdarúgás érdekelte, szakmát a budai Magyar Optikai Művekben (MOM) tanult, s barátaival le-lejártak ökölvívó edzésekre is.
A sikerek azonban nem jöttek, így felhagyott a boksszal, életében csak a második világháború után került ismét előtérbe a sport, amikor nevelőedzője Fehér István lett.
Még pályafutása kezdetén megnősült, egy fiuk (ifj. Papp László) született. 1945 és 1956 között a BVSC, a Bp. Bástya (ma MTK Budapest) és a Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban hét országos bajnokságot nyert. Amatőrként 193 mérkőzésből 183-at nyert meg 2 döntetlen és 8 vereség mellett, 1949-ben középsúlyban, 1951-ben nagyváltósúlyban lett Európa-bajnok.
Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban győzött, így ő lett az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki egymás után három aranyérmet szerzett. (Erre a bravúrra azóta csak a kubai Teofilo Stevenson és Felix Savon volt képes).
Felkészülését Adler Zsigmond irányította, aki mindig tudta, milyen utasításokkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát, mesterével feltétlenül megbíztak egymásban. Papp László, vagy ahogy egy egész ország emlegette, Papp Laci (de barátai csak Görbének becézték) 1957-ben állami engedéllyel profi ökölvívó lett. A hivatásosok között 29 mérkőzéséből 27-et nyert meg, ebből 11 volt kiütés, 12 pontozásos győzelem és 4 technikai K.O.
Két mérkőzése zárult döntetlenül, ezek közül az egyiken hét menetet törött kézzel bokszolt végig, azaz veretlen maradt. Egy angol ökölvívó elleni diadala után a londoni parlamentben egy képviselőnő szóvá tette: miért adnak a tévében olyan meccset, ahol egy angolt ennyire megvernek - megjegyzendő, hogy a magyar televízió a 29 mérkőzésből mindössze egyet közvetített. Papp a hivatásosok között 1962-ben Európa-bajnoki címet is szerzett, amit hatszor védett meg. 1964-ben esélye nyílt arra, hogy a profi világbajnoki címért léphessen szorítóba, de a sportvezetés máig nem tisztázott, de bizonyosan politikai okokból ezt nem engedte, s pályafutása befejezésére kényszerítette; ezt a méltánytalanságot soha nem tudta kiheverni.
Papp László rövid ideig saját boksziskolát is működtetett, élete utolsó évtizedében - amíg egészsége engedte, Parkinson-kórban szenvedett - edzőként sportegyesületeknek segített. Számos kitüntetéssel ismerték el, többi között 1982-ben NOB Érdemrenddel tüntették ki, 1991-ben a magyar Halhatatlanok Klubjának tagja, 1992-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke lett. Példaszerű sportkarrierje elismeréseként 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjjal tüntették ki.
Megkapta az Olimpiai Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (1996), valamint a Millenniumi Ezüst Emlékérmet (2001). 1999-ben a világ sportújságírói a világ 25 legjobb sportolója közé választották, 2001-ben bekerült a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába, a 20. század harmadik legjobb magyar férfi sportolója címmel tüntették ki, megkapta a Csík Ferenc-díjat, valamint Budapest, a XIII. kerület, később posztumusz a Hegyvidék díszpolgára lett.
Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója hosszú, súlyos betegség után 2003. október 16-án, 77 évesen hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik.
A legendás bokszolóval 1957-ben játékfilmet forgattak Nehéz kesztyűk címmel, életéről több film készült (Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni; Paplaci) és több könyv is jelent meg. 2004 óta az ő nevét viseli a Papp László Budapest Sportaréna, emlékét dombormű őrzi a budapesti Kassák Lajos utca 48. számú ház falán, ahol gyermekkorát töltötte, valamint Újbudán, a Mányoki utcában, ahol egy ideig lakott. Angyalföldön teret nevezték el róla és szobrot állítottak tiszteletére, a főváros XII. kerületében, a MOM Kulturális Központ mellett látható egész alakos szobra.
Nevével a Fővárosi Önkormányzat díjat alapított. 2024-ben mutatta be a Déryné Társulat a róla szóló, A Bajnokok bajnoka című színdarabot. Születésének 100. évforduló alkalmából a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) és a BVSC-Zugló sportegyesület 2026-ra emlékévet hirdetett, tiszteletére idén emlékbélyeget és -érmet bocsátanak ki, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Dr. Koltai Jenő Sportközpontjában a március 25-i megemlékezésen többi között bemutatják a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum relikviáival és fotókiállításával illusztrált Papp László-vándorkiállítást. A MÖSZ elnökségének döntése értelmében 2026-tól születésnapja a Magyar Ökölvívás Napja.
