2023. december 29., 14:09

Sportsikerek és kudarcok 2023-ban

Atlétika, kosárlabda, vívás, vízilabda, labdarúgás... Nyugodtan kijelenthetjük, hogy 2023 (egyik) legfontosabb sporteseménye a budapesti atlétikai világbajnokság volt, és nem csak a magyarok számára. Persze, születtek magyar világbajnoki címek, de a legemlékezetesebb mégiscsak az augusztusi vb marad.  

d_as20231119007.jpg
Fotó: MTI

Kezdjük a kézilabdával. Páratlan évet írtunk, tehát világbajnokságokat rendeztek. A férfiakét januárban, Svédországban és Lengyelországban, a magyar válogatott pedig a nyolcadik helyen végzett. Ez az eredmény olimpiai selejtezőt ért, amelyre 2024 márciusában kerítenek sort.

Két ellenfél biztos, Bahrein és Brazília, a harmadik talán Spanyolország lesz – ez a januári németországi Eb-től függ. A torna első két helyezettje kijut a párizsi játékokra, tehát óriási lehetőség előtt áll a csapat.

A női vb december 17-én fejeződött be, a magyar lányok a tizedik helyen zártak, ami szintén olimpiai selejtezőt jelent, a jövő áprilisi tornáról ugyancsak ketten szereznek kvótát Párizsba. Az ellenfelek Japán, Kamerun és Dánia vagy Svédország lesznek. Ekkora ziccert Klujberék sem hagyhatnak ki! Ne feledkezzünk meg a klubokról sem, a Ferencváros női BL-döntőt játszhatott, a Győr a harmadik helyet szerezte meg.

Kosárlabda 

A júniusi női Európa-bajnokságon (Szlovéniában és Izraelben) a magyar lányok a negyedik helyig jutottak, ami szintén olimpiai selejtezőt ért. A februári soproni tornán viszont olyan ellenfelekkel találkoznak, akik ellen bravúrra lesz szükség: az Eb-ezüstérmes spanyolokkal, a vb-negyedik kanadaiakkal, valamint az olimpiai ezüstérmes japánokkal. Akár egy győzelem is olimpiai részvételt jelenthet, mert az első három helyezett utazhat a nyári ötkarikás játékokra. 

Említsük meg a férfi és a női jégkorong-válogatottat is. Előbbiek a tamperei és rigai vb-n a tizenötödik helyen végeztek, ezzel kiestek a legjobbak közül, utóbbiak a kanadai világbajnokságon lettek kilencedikek, és szintén búcsúztak az elittől, de egyik gárda esetében sem beszélhetünk kudarcról. Az a csoda, hogy egyáltalán ilyen magasságokba eljutnak.

Labdarúgás

Az Eb-selejtező éve volt 2023. Marco Rossi csapata veretlenül, csoportelsőként jutott ki a jövő évi németországi kontinensbajnokságra, és tizenkét mérkőzés óta nem talált legyőzőre. A Ferencváros európai sikeres szereplését is kiemelhetjük. Az elmúlt idényben az Európa-liga nyolcaddöntőjéig jutott a Fradi, a 2023–2024-es szezonban pedig az Európa Konferencia Liga csoportköréből veretlenül jutott tovább. 

Vízilabda, vívás

A júliusi fukuokai vízilabda-vb győztese Magyarország lett, 1973, 2003 és 2013 után negyedszer. Varga Zsolt alakulata a világ legjobbja volt, viszont a döntő előtt egy nappal, 28-án Kós Hubert 200 méteres hátúszásban csapott be elsőként, ezzel a magyar küldöttség két arannyal térhetett haza a vizes világbajnokságról.

Amikor Japánban az úszóknak és a pólósoknak szurkoltunk, Milánóban a vívók harcoltak az érmekért. Koch Máté párbajtőrben szerzett világbajnoki aranyat, Szilágyi Áron kardban bronzot, a Szilágyiból, Decsi Tamásból, Gémesi Csanádból és Szatmári Andrásból álló férfi kardcsapat tizenhat év után nyert vb-aranyat (Szilágyi 2007-ben is tagja volt a csapatnak), a harmadik aranyat pedig a női kardcsapat hozta haza, Battai Sugár Katinka, Márton Anna, Pusztai Liza, Szűcs Luca összeállításban. 

A harmadik Európa-játékoknak Krakkó és környéke adott otthont június végén, július elején. A magyar mérleg: 10 arany, 10 ezüst, 18 bronz. Pekler Zalán sportlövő egyéniben egy, csapatban három aranyat szerzett, a szintén sportlövő Péni István csapatban két aranyat zsebelt be. Az áprilisi antalyai torna-Eb-n Kovács Zsófia összetettben ezüstérmes lett, gerendán bronzérmes. A ritmikus gimnasztikázó Pigniczki Fanni az augusztusi valenciai világbajnokságon meglepetésre bronzot szerzett karikával.

Atlétikai vb

Az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokság az év legnagyobb sporteseményének számított, és bár csak egy érem jutott Magyarországnak a kalapácsvető Halász Bence remeklésének köszönhetően, de az például 20-án jött össze. Több mint 2100 atléta vett részt a vb-n, az amerikaiak végeztek az éremtáblázat élén. 

A hétpróbázó Krizsán Xénia majdnem felfért a dobogóra, a negyedik hely is döbbenetes volt, de ki kellett menni a Nemzeti Atlétikai Központba, legalább közelről látni egy olyan sporteseményt, pályát, stadiont, amit valószínűleg többé nem láthat az ember.

Lehet arról álmodni, hogy 2036-ban Budapest és Magyarország olimpiát rendez, mert ez a világbajnokság erről is szólt. Főpróba? Ha nem is teljesen az, de valami hasonló. Más kérdés persze, hogy India, Kína, Törökország vagy Németország társaságában lesz-e esély erre. (Berlin száz év után szeretne ismét olimpiát rendezni, Izraellel közösen, ami eléggé bizarrul hangzik.)

Októberben karate-világbajnokságnak adott otthont a Papp László Budapest Sportaréna, ezt is érdemes megemlíteni, noha nem tartozik a világ legnézettebb sportágai közé a karate. Szeptemberben a belgrádi birkózó-vébén Muszukajev Iszmail a szabadfogásúak 65 kilogrammos súlycsoportjában diadalmaskodott, Losonczi Dávid pedig utólag, novemberben lett világbajnok a 87 kilós kötöttfogásúak között. Fritsch Róbert a 72 kilós kötöttfogásúak között szerzett ezüstérmet. 

Az augusztusi duisburgi kajak-kenu világbajnokságon két magyar arany született, Kopasz Bálint K1 500-on, Adolf Balázs C1 5000 méteren nyert. Mellettük öt ezüst és három bronz volt a magyarok kollekciója. 

Az év nagy sporteseményei közé tartozott a franciaországi rögbi-vb, ahogy az indiai krikett-világbajnokság és a Fülöp-szigetek, Japán és Indonézia által közösen megrendezett férfi kosárlabda-vb is. 2023 nem az olimpiáról, a labdarúgó-vébéről vagy Eb-ről szólt, 2024 viszont a nyári olimpiai játékok jegyében telik majd, valamint a foci-Eb játssza majd a főszerepet.

Megjelent a MAGYAR7 51-52. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.