Pénzeső a szlovák sportban: brutális forrásbővülés, de elpárolgó fiatalok és gyanús beruházások a számvevőszék fókuszában
A 2023 és 2025 közötti időszakot a szlovák állami sportfinanszírozásban a források drasztikus emelkedése jellemezte, ám a pénzek elszámolása és célszerű felhasználása körül súlyos kérdőjelek merültek fel – derült ki az Állami Számvevőszék (NKÚ) legfrissebb elemzéséből.
A hatóság vizsgálata szerint a rekordméretű költségvetés ellenére bizonyos területeken – így a 23 év alatti utánpótlás támogatásában – drasztikus csökkenés volt megfigyelhető, míg a többmilliós infrastruktúra-fejlesztéseket hiányos elemzésekre és megalapozatlan számításokra alapozták.
A számvevőszék rávilágított, hogy a sportba áramló állami pénzek csaknem 80 százalékos növekedése a finanszírozási rendszer átalakításával és az új Turisztikai és Sportminisztérium (MCRŠ) megalakításával jár együtt. A Nemzeti Sportfejlesztési Program keretében felhasznált összegek a 2023-as 108 millió euróról 2025-re közel 192 millió euróra ugrottak, ami 77,5 százalékos bővülést jelent. A vizsgált időszakban a teljes kifizetés elérte a 491,4 millió eurót, aminek a legnagyobb részét, csaknem 40 százalékát az elismert sportágak támogatása tette ki.
A legsúlyosabb hiányosságokat az elismert sportágaknak nyújtott támogatások elszámolásánál tárták fel. Jaroslav Ivančo, az NKÚ alelnöke kiemelte, hogy a minisztérium sok esetben nem ellenőrizte a beérkező adatokat, hiányos dokumentációt fogadott el, és olyan kiadásokat is elszámolt, amelyek nem feleltek meg a támogatási feltételeknek.
Az audit egyik legmegdöbbentőbb megállapítása az utánpótlás-nevelés cserbenhagyása. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatti krízishelyzetekre hivatkozva hozott törvényi kivételek lehetővé tették a sportági szövetségek számára, hogy a 23 év alattiak sportolására szánt forrásokat működési és administratív költségekre csoportosítsák át. Ennek eredményeként a szövetségek fiatalokra fordított kiadásai drámaian visszaestek: a vizsgált elszámolási minták többségénél a fiatalok támogatása 15 százalék alá zuhant, de több neves szövetségnél elérte a kerek nullát.
A számvevőszék adatai szerint 2023-ban a Szlovák Úszószövetség és a Szlovák Röplabdaszövetség költött nulla eurót a fiatalokra, 2024-ben a Szlovák Atlétikai Szövetség és a Szlovák Kerékpáros Szövetség nullázta le a fiatalok támogatását, míg 2025-ben a Szlovák Atlétikai Szövetség, a Szlovák Röplabdaszövetség és a Szlovák Síszövetség mutatóiban szerepelt nulla euró ebben a rovatban. A sporttárca 2024-ben egy rendkívüli, mintegy 12 millió eurós csomaggal próbálta oltani a tüzet, amelyet nemzeti sportprojektek formájában osztott szét a szövetségek között.
Az NKÚ emellett kemény kritikával illette a kiemelt állami infrastruktúra-beruházások döntéshozatali mechanizmusát is. A Zólyomban, Turócszentmártonban és Kassán tervezett három atlétikai csarnok megépítésére szánt 25 millió eurós támogatást például releváns hatástanulmányok, építészeti tervek és pontos költségelemzések nélkül hagyták jóvá, ami hatalmas kockázatot jelent a közpénzek későbbi elszállása szempontjából. A pozsonyi Olympic Arena multifunkcionális csarnok esetében pedig a minisztérium 2024. december 20-án úgy írt alá szerződést, hogy a kedvezményezett az aláírás pillanatában nem is szerepelt a Közszféra Partnereinek Regiszterében.
A számvevőszék felhívta a figyelmet arra is, hogy az országnak mindmáig nincs átfogó, nemzeti sportstratégiája. Ezért azt javasolja a parlament illetékes bizottságának, hogy kötelezze a minisztériumot egy új sportfejlesztési stratégia és törvénymódosítási csomag benyújtására, amely garantálja az állami beruházások átláthatóságát és hatékonyságát. A minisztériumi szintű ellenőrzés lezárása után a számvevőszék a következő lépésben a Szlovák Labdarúgó-szövetségnél kezd átvilágításba, amely a szövetségek közül a legnagyobb mértékű állami támogatásban részesül.
