Milyen pénzjutalmak társulnak az olimpiai éremszerzéshez?
A legtöbb élsportoló számára karrierje csúcsát egy olimpiai érem jelenti. Büszkén áll a dobogón, miközben hazája himnuszát hallgatja, nehéz ennél felemelőbb pillanatot elképzelni. A dicsőség mellett azonban sokakat az a kérdés is foglalkoztatja, hogy vajon mennyit ér pénzben egy olimpiai érem? A milánói–cortinai téli olimpia kapcsán érdemes körüljárni hogyan jutalmazzák a különböző országok az érmeseiket.
Az Egyesült Államokban az olimpiai jutalom rendszere viszonylag átlátható. Az amerikai olimpiai bizottság aranyéremért körülbelül 37 500 dollárt fizet, ezüstért 22 500-at, bronzért 15 000-et.
Ez jelentős összeg, viszont az amerikai sportfinanszírozási modell sajátossága, hogy a versenyzők többsége már a játékok előtt komoly szponzori háttérrel rendelkezik.
Egy sikeres síelő vagy snowboardos számára az igazi bevételt gyakran nem is a hivatalos jutalom, hanem a reklámszerződések hozzák.
Házigazdaként Olaszország is rendkívül nagyvonalú a sikeres sportolóival. Az olasz olimpiai bizottság az elmúlt játékokon aranyéremért akár 180 ezer eurót is fizetett, az ezüstért 90 ezret, a bronzért 60 ezret. Ez Európában az egyik legmagasabb jutalomnak számít. Az olasz sportolók számára az érem nemcsak presztízst, hanem komoly anyagi juttatást is jelent, különösen a kevésbé támogatott téli sportágakban.
A téli sportokban kiemelkedő skandináv országokban, mint Norvégia vagy Svédország hivatalosan nincs kifizetett „érem-prémium”. Ez azt jelenti, hogy például a hat aranyéremmel záró norvég sífutó, Johannes Klaebo nem kap közvetlen pénzbeli jutalmat.
Érdekes azt is megfigyelni, hogy a nyári olimpiákon elért sikerért a norvég sportolók már kapnak anyagi juttatást, a svéd olimpikonok azonban ebben az esetben sem részesülnek fix állami pénzjutalomban.
Magyarországon hagyományosan kiemelkedően magas az olimpiai jutalom, sajnos ezúttal egyetlen érem sem jött össze a sportolóinknak.
A legutóbbi hivatalos díjazási rendszer alapján egy aranyérem több tízmillió forintot ér, az ezüst és a bronz is jelentős összeget hoz a sportolónak. A magyar modell sajátossága, hogy az érmesek életjáradékra is jogosultak.
Magyarország elsősorban más sportágakban erős, így egy téli olimpián szerzett érem méginkább felértékelődik.
Szlovákiában az állami jutalom szintén érzékelhető nagyságrendű, bár elmarad az olasz vagy a magyar összegektől. Az elmúlt években egy aranyéremért nagyjából 50–60 ezer eurónak megfelelő támogatás járt, az ezüstért és bronzért ennek arányos része.
A bizottságnak azonban nem kellett túlságosan mélyen a zsebébe nyúlnia, a szlovák sportolók sem szállítottak az érmeket. Lassan ott tartunk, hogy egy téli olimpián szerzett szlovák érem legalább akkorra szenzációnak számít, mint egy magyar.
Németország már jóval visszafogottabb összegeket fizet az érmekért, az aranyéremért körülbelül 20 ezer eurót, ezüstért 15 ezret, bronzért 10 ezret. A német sportfinanszírozás inkább a rendszeres támogatásokra és az infrastruktúrára helyezi a hangsúlyt. A sportolók számára az olimpiai siker elsősorban szakmai elismerést és piaci értéknövekedést jelent.
Persze jól hangzanak ezek az összegek, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy sikerek mögött milyen emberi történetek húzódnak. Egy téli olimpikon gyakran évtizedeken át, hajnalban kelve, sérüléseken és lemondásokon keresztül dolgozik azért az egyetlen futamért vagy ugrásért. Az éremhez kapcsolódó pénzjutalom fontos gesztus, de ritkán ez a fő motiváció.
Milánóban és Cortinában a dobogóra állók nem csupán pénzjutalomban részesültek. Elismerésben, nemzeti büszkeségben, és egy olyan pillanatban, amelyért egy egész életüket feláldozták. A jutalom összege országonként eltérő, viszont az arany csillogása mindenhol ugyanaz.
