Leválasztanák a sportot a politikáról
A Tisza-kormány a sport és a politika szétválasztásával alakítaná át a magyar sportéletet. A benyújtott törvényjavaslat értelmében a jelenlegi és a korábbi politikai vezetők meghatározott ideig nem tölthetnének be vezető tisztséget a nagyobb sportszervezetekben. A változás több nagy múltú klubot is érintene, miközben a szabályozás az állami támogatások felhasználását is szigorúbb ellenőrzés alá helyezné.
Magyar Péter miniszterelnök még szeptember közepén jelentette be, hogy a kormány szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezetne be a sportban. A kezdeményezés lényege, hogy a meghatározó politikai és állami tisztségeket betöltő személyek ne irányíthassanak országos sportszövetségeket, illetve 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező sportegyesületeket. A tilalom a politikai megbízatás megszűnését követő további négy évig maradna érvényben, tehát azokat is érintené, akik politikai pályafutásuk lezárása után töltenének be vezető funkciót egy sportklub élén.
Három ismert klubelnök a középpontban
A téma kapcsán három, a magyar közéletben és a sportban egyaránt ismert személy nevét lehet leginkább hallani. Kubatov Gábor a Ferencvárosi Torna Club elnöke, emellett a Fidesz korábbi pártigazgatója. Deutsch Tamás az MTK elnöke, egyben európai parlamenti képviselő, míg Szijjártó Péter a Budapest Honvéd vezetője, korábbi külügyminiszter és országgyűlési képviselő. A Ferencváros esetében Kubatov Gábor személye különösen fontos, hiszen 2011 óta áll a klub élén, és a nemrégiben tartott tisztújító közgyűlésen újabb négy évre bizalmat szavaztak neki. A Fradi Magyarország legnépszerűbb és legsikeresebb klubja, így Kubatov leváltása nagy változást hozna az egyesület életében. Kubatov Gábor mellett Deutsch Tamás is a klubok önállóságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy nem Magyar Péter választja meg a klubelnököket. Szijjártó Péter még külügyminiszteri ideje alatt lett a Honvéd elnöke, és bár azóta már a BYD-nál dolgozik, a változás őt is érintené.
Miért éppen négy évig tartana a kizárás?
A tervezett négyéves időszak fontos részlet. A kormány ezzel azt szeretné megakadályozni, hogy egy politikus pusztán a hivatalos tisztségéről való lemondással megkerülje az összeférhetetlenségi szabályt, majd rövid időn belül egy jelentős sportszervezet élére kerüljön. A megközelítés mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a politikai befolyás nem szűnik meg automatikusan azzal, ha valaki már nem dolgozik ebben a szférában. A kapcsolatrendszer, a gazdasági és intézményi háttér, valamint a korábbi döntéshozói szerep ugyanis továbbra is jelentős előnyt jelenthet.
A szabály ugyanakkor több kérdést is felvet. Indokolt-e például minden érintett politikust ugyanannyi időre kizárni, függetlenül attól, hogy milyen tisztséget töltött be, milyen kapcsolatban állt az adott klubbal, vagy volt-e bármilyen bizonyítható szerepe a sportszervezet finanszírozásában? Talán ez a legfontosabb kérdés, és erre kell válaszokkal szolgálni, hogy hatékonyan működjön a szabályrendszer.
Fókuszban az állami támogatások
A sport és a politika kapcsolatának egyik legérzékenyebb pontja a finanszírozás. A nagyobb klubok működéséhez jelentős forrásokra van szükség: fizetni kell a játékosokat, az edzőket, az utánpótlás-nevelésben dolgozó szakembereket, emellett az infrastruktúrát is fenn kell tartani. A sportfinanszírozásban az állami támogatásoknak és az állami szerepvállalásnak is fontos helye van, ezért különösen lényeges, hogy a pénzek elosztása átlátható és ellenőrizhető szabályok alapján történjen.
A kormány érvelése szerint a politikai tisztség és a sportvezetői szerep összefonódása esetén fennállhat az összeférhetetlenség kockázata. Ha valaki egyszerre vesz részt a politikai döntéshozatalban és vezet egy olyan szervezetet, amely állami forrásokban is részesül, jogosan merül fel, hogy milyen szempontok alapján határozzák meg az egyes kluboknak nyújtott támogatások összegét. Emellett a benyújtott csomag értelmében négy évre kizárnák a sportvezetői tisztségből azokat, akiknek a vezetése alatt súlyos szabálytalanságokat tárnak fel az állami támogatások felhasználásával kapcsolatban.
Állami szabályozás és a klub önállósága
A kezdeményezés megosztja a társadalmat. Ennek bírálói szerint egy sportegyesület vezetőjének megválasztása elsősorban a klub tagságának a joga, és az állam nem szólhat bele. Az MTK reakciója például pontosan ezt a gondolatot tükrözi: „A klub vezetőjének személyéről az egyesületnek kell döntenie”, áll a klub hivatalos közleményében. A kormány azzal érvel, hogy a nagy sportszervezeteket nem lehet kizárólagos magánügyként kezelni. Különösen akkor nem, ha működésükben jelentős szerepet kapnak az állami támogatások vagy a közpénzből fejlesztett infrastruktúra. A két szempont azonban nem feltétlenül zárja ki egymást. A sportegyesületek önállósága és a közpénzek átlátható felhasználása egyszerre is megvalósítható lenne.
Milyen hatása lehet a futballra?
Amennyiben a törvényt elfogadják, és a végleges szabályozás az említett klubvezetőkre is kiterjed, több nagy sportszervezetnél új vezetőt kell választani. Így az sem tűnik elképzelhetetlennek, hogy Szijjártó Péter alig egy évig lehet a Honvéd elnöke, Kubatov Gábor pedig újraválasztása után pár hónappal távozhat az FTC éléről. A legfontosabb az lenne, hogy a támogatások elosztásánál világos, nyilvánosan ellenőrizhető szempontok érvényesülnének, a sportszervezetek pedig ne politikai kapcsolataik, hanem szakmai teljesítményük alapján mérettessenek meg.
Fontos azonban kiemelni, hogy a kisebb sportegyesületek helyzete más. Ezekben a szervezetekben gyakran éppen a helyi vállalkozók, önkormányzati szereplők és közösségi vezetők biztosítják a működéshez szükséges hátteret. A tervezet a jelentős, 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező szervezetekre és a meghatározott országos sportszövetségekre összpontosít, vagyis nem általános tilalomról van szó, amely minden helyi sportklubot érintene. A következő hónapokban nemcsak azt lesz érdemes figyelni, hogy kik kerülhetnek ki a nagy klubok vezetéséből, hanem azt is, milyen végleges szabályok születnek, és azokat miként alkalmazzák majd a gyakorlatban. A Tisza-kormány kezdeményezése jelentős változást hozhat a magyar sportirányításban, ugyanakkor a sikerét nem pusztán az fogja meghatározni, hány politikus távozik a klubok éléről.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/45. számában.