2025. szeptember 21., 18:11

Fantasztikus döntőkkel zárult a verseny, a férfi diszkoszvetők nem bírnak az esővel

Az időjárás nem volt kegyes a tokiói szabadtéri atlétikai világbajnokság záróprogramjával, ennek ellenére kiemelkedő színvonalú döntőket rendeztek vasárnap a Nemzeti Stadionban, ahol az amerikaiak négy fináléban diadalmaskodtak.

Jó versenyek
Tokiói Nemzeti Stadion
Fotó: MTI

A női 800-asok fináléja nyitotta a záró este programját, méghozzá nem akármilyen döntővel. Az első száz méter után a bevágásnál a címvédő kenyai Mary Moraa állt az élre, mögötte pedig az olimpiai bajnok brit Kelly Hodgkinson futott. Moraa sokáig tartotta első helyét, az utolsó kanyar előtt aztán elment mellette a brit, majd több más rivális is. Ekkor úgy tűnt, Hodgkinson megnyerheti a versenyt, a célegyenesben azonban honfitársa, Georgia Hunter Bell melléért, majd hátulról mindkettejük mellett elviharzott a kenyai Lilian Odira és bajnoki csúccsal, 1:54.62 perccel nyert. Mögötte Hunter Bell egy hajszállal bedobta magát honfitársa elé.

Következett a férfi 5000 méter, amelyben hajráverseny döntött az érmekről és abban az amerikaiak 1500-as olimpiai bajnoka elégtételt vett, amiért fő távján kizárták az elődöntőben. Cole Hocker végig tartotta a tempót az élen futókkal, a célegyenesben pedig könnyedén előzött meg mindenkit.

Ezek után leszakadt az ég Tokióban, a női magasugrás döntőjét leállították, a férfi diszkoszvetőkét el sem tudták kezdeni. A férfi 4x400 méteres finálé résztvevői nem voltak ilyen szerencsések, nekik futniuk kellett. Ilyen körülmények között teljesítette a kilenc staféta a négy kört. Azért kilenc, mert a szombati elődöntőben kiesett amerikai és kenyai négyes vasárnap reggel újra futhatott a döntőért, amiért Zambia egy nappal korábban mindkét csapatot akadályozta az egyik váltásnál.

Reggel az amerikaiak megelőzték a kenyaiakat és sikerült olyan időt elérniük, amellyel a döntőbe kerültek. A legnagyobb esélyes azonban még így is Botswana volt, váltójában ugyanis három futó 400-on döntőzött, közülük Busang Collen Kebinatshipi aranyat, Bayapo Ndori pedig bronzot nyert. A negyedik emberük pedig az itt 200-on negyedik Letsile Tebogo, a párizsi olimpia félkörös bajnoka volt.

Az amerikaiak három embert cseréltek elődöntős csapatukon, a fináléban az egyéniben finalista Jacory Patterson és a 400 gát bajnoka, Rai Benjamin is helyet kapott. A verseny szürreális körülmények között zajlott, az egyes pályán gyakorlatilag bokáig állt a víz. Az amerikaiak első futója, Vernon Norwood ennek ellenére az egyesen futva is az első helyen adta át a botot az első négyszáz végén. A második embereknél egyértelműen körvonalazódott az amerikai-botswanai csata az aranyért, Patterson és Tebogo egymással csatázott, a többiek tisztes távolból követték őket. A harmadik 400 aztán tovább növelte az izgalmakat, a dél-afrikaiak harmadik futója, a világcsúcstartó Wayde van Niekerk ugyanis rá tudott futni az első kettőre és szorosan a nyomukban váltotta a csapat záróemberét, az egyéni fináléban "betliző" Zakithi Nenét. Így Benjamin, Kebinatshipi és Nene döntött az érmekről. Az iramot elöl a 400 gát bajnoka diktálta, majd az utolsó kanyar végén láthatóan gyorsított, de talán kicsit hamarabb indult a kelleténél, riválisait nem tudta leszakítani, a hajrában pedig a botswanai meg tudta előzni, a dél-afrikaival pedig egyszerre dobta be magát. Az ezüstöt végül az Egyesült Államok nyerte meg két ezred előnnyel.

A nők hasonló számának rajtjára az eső intenzitása csökkent, így lényegesen emberibb viszonyok között futottak a csapatok. Amíg a férfiaknál nagy csatára volt kilátás, addig a nőknél tükörsima versenyre, és az is lett. Az amerikai kiemelkedtek a mezőnyből, csapatuk erejéről pedig mindent elárul, hogy az elődöntőt megnyerő négyesüket teljesen lecserélték a döntőre, befutójuk pedig - az egyéniben Marita Koch 40 éves, 47.60 másodperces világcsúcsát 18 századra megközelítő - Sydney McLaughlin-Levrone lett. A fináléban végül a vártnak megfelelően utcahosszal nyertek, a mostoha körülmények ellenére pedig 3:16.61 perccel minden idők ötödik legjobb eredményét produkálták.

A futódöntők a két 4x100-zal zárultak. Előbb a nők következtek, akiknek a férfi 4x400-asokhoz hasonlóan szakadó esőben kellett futniuk. Az aranyesélyesek a 100-on és 200-on is világbajnok Melissa Jefferson-Woodennel felálló amerikaiak voltak. A visszavonuló Shelly-Ann Fraser-Pryce-szal kezdő jamaicaiak az utolsó váltásig fej fej mellett haladtak a nagy riválissal, viszont nehezen ment át a harmadiktól a negyedik emberhez a bot, így a budapesti 100-as világbajnok Sha'Carri Richardson egyértelmű előnnyel kezdhetett és vitte célba első helyen az amerikaiakat. A bronzérmet kisebb meglepetésre a tökéletesen futó németek szerezték meg.

A szervezők minden bizonnyal azért a férfi 4x100-at tették a program végére, mert abban bíztak, hogy élvezetes csatában dől majd el az arany sorsa az amerikaiak és a jamaicaiak között. Az élet azonban ezt keresztülhúzta, pontosabban az elődöntőben Jamaica utolsó váltása, amelynél az egyéni ezüstérmes Kishane Thompson kezéből kiesett a bot. A döntőben a 200-as bajnok, 100-on bronzérmes Noah Lyleszal és a félkörön második, százon negyedik Kenneth Bednarekkel felálló tengerentúli kvartett végül 37.29 másodperccel győzött a kanadai és a holland négyes előtt.

Mindeközben a női magasugrók versenye még egyszer félbeszakadt, a férfi 4x100 után viszont az utolsó ugrásokra is sor került. A számot az ausztrálok olimpiai másodikja, Nicola Olyslagers nyerte 2,00 méteres eredménnyel, mögötte pedig nagy meglepetésre a lengyel Maria Zodzik lett a második szintén 2,00 méterrel. Az olimpiai és vb-címvédő ukrán Jaroszlava Mahucsih 1,97-tel harmadik lett, holtversenyben a szerb Angelina Topiccsal. A férfi diszkoszvetés döntője később kezdődik.

Megosztás
Címkék