Az olimpia lázában ég a világ
Nagy várakozások előzték meg a 2026-os téli olimpiát, amely múlt pénteken kezdődött el. Az eseménynek Olaszország ad otthont, egészen pontosan Milánó és Cortina d’Ampezzo a központ, emellett még további észak-olaszországi helyszíneken rendeznek versenyeket. A játékok különlegessége, hogy ez az első úgymond „szétszórt” téli olimpia, ahol a versenyek nem egyetlen olimpiai faluban, hanem több régióban zajlanak, kihasználva a meglévő infrastruktúrát.
Az olimpián több mint 2900 sportoló vesz részt, 90-nél is több nemzet képviseletében, összesen 116 versenyszámban, ami minden idők egyik legnagyobb téli programját jelenti. A szervezők célja egyértelmű volt, fenntarthatóbb, költséghatékonyabb olimpia megszervezése, miközben a sportágak látványvilága és színvonala nem csökken. Az esemény valamivel több mint két hétig, február 22-ig tart.
Kezdésként jöjjön néhány fontos és érdekes információ az idei olimpiáról, majd rátérünk az egyes versenyszámokra.
A folytatásban azt vizsgáljuk meg, hogy a legfontosabb versenyszámokban mely nemzetek számíthatnak éremesélyesnek. Cikkünk írásakor már néhány sportágban elkezdődtek a versenyek – például curlingben és a női jégkorongban – a fontosabb versenyszámok azonban csak most következnek.
Az alpesi síversenyek a Cortina környéki ikonikus pályákon zajlanak majd. A sportágban továbbra is Svájc, Ausztria, Franciaország és Norvégia számít meghatározónak.
A férfiaknál a svájci Marco Odermatt dominanciájára számíthatunk, mellette viszont az osztrákokra is érdemes lesz odafigyelni, akik technikai számokban és lesiklásban is erősek.
A nőknél a nagy klasszisok, mint Mikaela Shiffrin szállíthatja az amerikai érmeket, a hazai olasz szurkolók pedig Federica Brignone-től várhatják a sikereket. Petra Vlhová a napokban jelentette be, hogy a csapatverseny mellett szlalomban is rajthoz áll. Kérdés azonban, hogy a spotolónő most milyen formában tér vissza a sérüléséből.
A sífutás és a biatlon továbbra is a skandináv országok felségterülete. Norvégia, Svédország és Finnország a sífutásban, míg Norvégia, Franciaország és Németország a biatlonban számít első számú esélyesnek.
Egyszerű sportágnak tűnhet, mégis több téren is helyt kell állniuk a versenyzőknek, az állóképesség mellett a csapatmunka is rendkívül fontos, illetve a taktikai döntéseknek is fontos szerepük van.
Szlovákia már korábban is ért el komolyabb sikereket ebben a sportágban – elsősorban Anastasia Kuzmina révén –, a mostani erőviszonyokat figyelembe véve azonban éremesély inkább akkor adódhat, ha a favoritok hibáznak.
Az elmúlt években négy nagy nemzet dominálta a síugrók mezőnyét. Ebben a sportágban Japán, Németország, Ausztria és Szlovénia számít nagyhatalomnak. A legjobb formában Domen Prevc utazott az olimpiára, aki tíz év után nyert négysánc-összetett Szlovéniának. Az osztrákok is nagy reményekkel utaztak a világeseményre, a Zakopanéban rendezett csapatversenyt ugyanis megnyerték.
De a japánokat sem szabad lebecsülni, a versenyzőik közül ugyanis valaki mindig odafér a dobogóra. Persze a síugrást rengeteg tényező befolyásolja, mint például a szélviszonyok, egyetlen elrontott ugrás pedig könnyen érembe kerülhet.
A gyorskorcsolyában a hollandok uralma továbbra is meghatározó, míg a rövidpályás gyorskorcsolyában (short track) Dél-Korea, Kína, Kanada és Hollandia a fő esélyesek. Magyar szempontból még annak fényében is ez az olimpia egyik legfontosabb sportága, hogy a Liu testvérek már nem erősítik a magyar küldöttséget.
A műkorcsolyában továbbra is Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Dél-Korea dominál. A programok nehézsége évről évre nő, így rendkívül magas technikai szint várható. Magyarország és Szlovákia e számokban nem igazán számíthat érmekre.
A jégkorongtorna a téli olimpia egyik legnagyobb figyelemmel kísért eseménye. Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Svédország és Finnország a fő esélyesek, az NHL-játékosok részvétele pedig tovább növeli a torna presztízsét. Az olimpia fő esélyesének Kanadát tartják; legutóbb még a 2014-ben Szocsiban rendezett olimpián szereztek aranyérmet, azóta viszont csupán egy bronzérem a mérlegük.
A szlovák csapat kisebb meglepetésre az előző tornán bronzérmet szerzett, most még nagyobb csodának kellene történnie az éremszerzéshez, tekintettel arra, hogy a csoportkörben a svédekkel és a finnekkel is megmérkőznek.
A snowboard és freestyle síversenyek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az olimpián. Ezekben az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc sportolói dominálnak. Mivel ezek fiatal sportágak, ám annál népszerűbbek, így bizonyos időközönként új tehetségek bukkannak fel, akikkel korábban nem számoltak, ezért a végső győzteseket is nehéz lenne megtippelni.
A sportolók teljesítményét rengeteg tényező befolyásolja, így például a környezetváltáshoz való alkalmazkodási képesség, a sűrű versenynaptár, de akár a hatalmas nemzetközi figyelem is. Milánó és Cortina egy modern, technikailag jól szervezett, sportközpontú olimpiát ígér, amely sok sportoló számára az utolsó lehetőség lesz komolyabb eredmény elérésére.
Az írás a MAGYAR7 7. számában fog megjelenni.
