Au revoir, Paris!
Viszontlátásra, Párizs! Hiányozni fogsz? A mieink, a magyarok 6 arany-, 7 ezüst- és 6 bronzérmet hoztak haza a 33. nyári olimpiai játékokról. A tizennegyedik helyen végezni az éremtáblázaton remek teljesítmény, egyébként meg... Ez volt a legjobb, legszebb, legcsodálatosabb olimpia? Aki most látott először ötkarikás játékokat, annak biztosan.
A magyar olimpiai csapat szinte megismételte a tokiói teljesítményét, a 6 arany, 7 ezüst, 7 bronz helyett ezúttal eggyel kevesebb lett a bronzérem, a többi viszont stimmel. De nézzük távolabbról: Barcelonában még 30 éremmel zárt Magyarország, az aranyak száma 11 volt, az éremtáblázaton a nyolcadik helyet jelentette mindez. Négy évvel később, Atlantában a 21 éremből 7 volt arany, ez a tizenkettedik helyre volt elegendő. Az ezredfordulós olimpián, Sydney-ben a 17 éremből 8 volt a legfényesebb, és ez még mindig a tizenharmadik helyet jelentette a nemzetek rangsorában.
A 2004-es athéni játékokon sikerült megismételni az ausztráliai eredményeket, és eggyel feljebb lépni az éremtáblán, majd jött a csalódásként elkönyvelt Peking a 10 éremmel, amelyből „csak” 3 volt arany, és egy hellyel kicsúsztunk a legjobb húszból. Londonban azonban ismét visszaléptünk a régi útra, és éppen befértünk a legjobb tízbe, ehhez 18 érem és 8 arany kellett. Rio de Janeiróban a 15 éremből ismét 8 volt aranyból, a tizenkettedik helyen zártunk.
A tokiói 20 éremmel és 6 arannyal a tizenötödik legeredményesebb országként végeztünk, az idei szerepléssel pedig – 19 érem – a tizennegyedik helyen búcsúztunk Párizstól.
Mire következtethetünk az elmúlt évtizedek eredménylistájából? Hogy hiába volt itt rendszerváltozás, gazdasági és társadalmi bezuhanás, összeomlás, hiába vesz részt egyre több ország az ötkarikás játékokon az ilyen-olyan politikai és egyéb változások miatt, növekedhet az olimpiai sportágak száma, kioszthatnak több érmet is, de Magyarország ott van a legeredményesebb csapatok között. Valószínűleg jóval többet kell befektetni minden téren, mint évtizedekkel ezelőtt, a nyomás nem csökkent, hanem nőtt, és persze lehet érvelni a politikával, hogy az olimpia is csak a propaganda eszköze, de nem csak Magyarországon.
A tizenkettedik Kanada (9 arany, 7 ezüst, 11 bronz) és a tizennegyedik Magyarország közé meglepetésre becsúszott a negyedik ázsiai ország, Üzbegisztán (8-2-3). Egy ezüsttől eltekintve (súlyemelés) mindegyik érmüket küzdősportokban szerezték, öt aranyat ökölvívásban, magyarán a közép-ázsiai országban pontosan felmérték a lehetőségeiket.
Magyarország olyan országokat előzött meg, mint Spanyolország, Svédország és Brazília, ahogy az összes kelet-európai ország is mögöttünk végzett. A lengyelek csak egy aranyat szereztek, ahogy az atlétikai „nagyhatalmaknak” számító jamaicaiak és etiópiaiak is csak egy olimpiai bajnoki címet zsebeltek be, míg a törökök az 1984-es Los Angeles-i játékok után ismét arany nélkül utazhattak haza. De majd 2028-ban, ismét Los Angelesben!
A párizsi játékokon augusztus 9-e volt a magyarok napja. Hat érmet szereztek, két aranyat, két ezüstöt és két bronzot. De hogyan kezdődött számunkra a 2024-es olimpia? Az első versenynapon, július 27-én Muhari Eszter női párbajtőrvívásban szerezte meg az első magyar érmet, történetesen egy bronzot.
Úszás? Kós Hubert 200 méter háton nyert, az első magyar aranyat szerezve ezzel Párizsban, majd Milák Kristóf 100 pillangón diadalmaskodott, miután az erősebbnek tartott távján, 200 pillangón Léon Marchand mögött csapott célba.
A francia négy arannyal a hazaiak üdvöskéje lett, miközben a kétszeres olimpiai bajnok magyar úszó továbbra is hallgatott, és tette a dolgát. A 100 gyorson negyedik Németh Nándor egy századdal maradt le a dobogó legalsó fokáról, két századdal pedig az ezüstről. A legjobb női eredményt a 4x200-as gyorsváltó produkálta az uszodában. Ami biztos, Hosszú Katinka jókora űrt hagyott maga után.
A vízipólósok ezúttal érem nélkül maradtak. A férfiak a csoportkörben kikaptak a spanyoloktól és meglepetésre az ausztráloktól is, míg a későbbi győztes szerbeket, akik tripláztak Párizsban, Rio és Tokió után, legyőzték. A negyeddöntőben büntetőkkel ejtették ki az olaszokat, a horvátok elleni elődöntő egy gólon múlt, a bronzmeccset pedig büntetőkkel bukták el a gyengébbnek tartott amerikaiak ellen. A nők a csoportkörben két találkozón is vereséget szenvedtek, ezért már a negyeddöntőben összekerültek a legyőzhetetlennek hitt amerikaiakkal. Egy gólon múlt a továbbjutás, maradt tehát a harc az 5-8. helyért, végül az olaszokat büntetőkkel verték a lányok, és az ötödik helyen zártak.
A másik magyar sikersportágban, a kajak-kenuban 7 érmet is szereztünk, a 4 ezüst és a 3 bronz azonban azt jelenti, hogy 1976 óta először zártunk győzelem nélkül egy olimpiát. Csipes Tamara K1 500 méteren ezüstöt, Gazsó Alida Dórával K2 500-on szintén ezüstöt, K4 500-on pedig Gazsóval, Fojt Sárával és Pupp Noémivel bronzot szerzett. Fojt és Pupp K2 500-on bronzérmes lett, Varga Ádám Kopasz Bálintot megelőzve K1 1000 méteren második helyen végzett, pedig Kopasztól címvédést vártak, Nádas Bence Tótka Sándorral K2 500 méteren lapátolt be másodikként. Gazsó kajak egyesben hatodik lett, a legjobb kenusok Kiss Ágnes Nagy Biankával C2 500-on ötödikek lettek. Adolf Balázs Hajdu Jonatánnal C2 500-on hatodik helyen zártak.
A harmadik sikersportágunk a vívás, Párizsban pedig újabb három éremmel bizonyítottuk ezt. A Koch Máté, Siklósi Gergely, Andrásfi Tibor, Nagy Dávid összeállítású férfi párbajtőrcsapat arannyal távozott az olimpiáról, Andrásfi egyéniben kikapott a bronzasszóban. A férfi kardcsapat, Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Rabb Krisztián ezüstérmes lett, Muhari Eszter pedig bronzérmes párbajtőrvívásban. Akiktől érmet vártak, azok a női kardozók voltak. A kétszeres világbajnoki címvédők, Szűcs Luca, Márton Anna, Pusztai Liza, Battai Sugár Katinka, csak a hatodik helyen végeztek, és egyéniben sem vívhattak éremért.
Az olimpia utolsó napjára is jutott egy magyar arany, Gulyás Michelle öttusában diadalmaskodott, Guzi Blanka pedig a negyedik helyre ért fel a tizenharmadik helyről.
Akik igazán közel jártak az éremhez, azok a kerékpárosaink voltak. Valter Attila és Vas Kata Blanka is centikre volt élete legnagyobb sikerétől, a negyedik helyezésük ettől függetlenül elképesztő eredmény.
Hámori Luca és Kovács Richárd ötödik helye ökölvívásban szintén kivételes teljesítmény, Losonczi Dávid és Muszukajev Iszmail birkózók ötödik helyezése szintén, de mindketten éremért utaztak Párizsba. A cselgáncsozók közül Pupp Réka volt a legsikeresebb, ő is ötödikként zárt.
Kiemelhetjük az atlétákat, Takács Boglárkával az élen, aki 100 méteren elődöntőt futott, a hetedik helyen záró hétpróbázó Krizsán Xéniát, ahogy a triatlonosokat, vagy Pigniczki Fanni ritmikus gimnasztikázót, aki a tizenkettedik helyen fejezte be az olimpiát, Mészáros Krisztofer tornász pedig kilencedik lett egyéni összetettben. A birkózóktól, a dzsúdósoktól, a férfi öttusázóktól, a női kardvívóktól, a vízipólósoktól vagy éppen a kajakosoktól azonban nem csak a szurkolók vártak többet.
A párizsi nyári olimpiai játékok sok szempontból egyedi, különleges, emlékezetes volt. A lelátók megteltek, ami főleg Tokió után szinte furcsának hatott. A politika, az ideológia, a nem is annyira a háttérben zajló hatalmi harcok, a kiábrándító megnyitó, a franciák beképzelt, buta, undorító hozzáállása, mind aláásta az olimpia eszméjét és pozitív megítélését.
Megjelent a Magyar7 2024/33. számában.
