A nagy időpontkeresés
A profi sport szinte teljesen leállt az egész világon, és előreláthatóan óriási anyagi veszteségeket fog szenvedni. A nemzetközi sporteseményeknek is új időpontokat keresnek, köztük több olyannak, amelynek Magyarország lesz a házigazdája. Futball, kézilabda, tenisz, úszás, atlétika, kerékpározás... Mindegyik sportágban érdekeltek a magyarok.
Az országúti kerékpárosok május 9-én vághattak volna neki a Giro d'Italia százharmadik kiírásának. A rajt, a Grande Partenza Budapesten lett volna, a második szakasz a fővárosból Győrbe, a harmadik Székesfehérvárról Nagykanizsára vezetett volna. A járvány törölte az egészet. Viszont az UCI április 14-én új programmal állt elő a 2020-as idényre.
A három nagy körverseny közül a legnagyobbat, a Tour de France-ot mindenképpen szeretnék megrendezni.
A június végi startot eltolták augusztus 29-ére, szeptember 20-án pedig Párizsban zárulhat az idei Tour. Ezt követné szeptember 27-től a svájci rendezésű világbajnokság, majd októberben a második és harmadik számú körverseny, a Giro és a Vuelta. Kérdés, ha valóban megrendeznék a Girót, a három magyarországi szakasz a részét képezné-e, vagy esetleg egy rövidített olasz körversenyt láthatnánk.
A női teniszválogatottak világbajnokságának számító Fed-kupát minden évben lebonyolítják. Az idei finálét április 14–19. között a budapesti Papp László Budapest Sportarénában rendezték volna. A Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) szintén abban érdekelt, hogy a tornára még 2020-ban sor kerüljön. A Fed-kupában 2020-tól jelentős változás történt a lebonyolítási rendszerben, a 18 millió dolláros összdíjazású döntőben 12 ország versenyez, köztük a szlovák mellett a magyar válogatott is. A döntő rendezési jogát 2022-ig kapta meg Budapest.
Ha az idei döntőre sor kerül, valószínűleg csak ősszel, mivel július közepéig biztosan nem rendeznek tornákat.
A januári vízilabda-Európa-bajnokság után május 11–24. között rendezték volna a budapesti úszó-Európa-bajnokságot. A Duna Arénában rendezték volna az úszás, a műugrás és a szinkronúszás, míg a Lupa-tavon a nyílt vízi úszás versenyeit.
Az Eb-nek van egy lehetséges új időpontja, augusztus 17–30., bár nagy a valószínűsége, hogy ezt is későbbi időpontra halasztják.
Aminek a megrendezése viszont sokkal távolibbnak, egyben biztosabbnak tűnik, az a 2027-es budapesti rendezésű vizes világbajnokság. Magyarország 2017 után ismét vb-nek adhatna otthont. Szintén Budapest lesz a házigazdája a 2023-as atlétikai világbajnokságnak, amelyet a Nemzeti Atlétikai Központban bonyolítanak le. A vébére egy 40 ezer néző befogadására alkalmas stadiont húznak fel, amely a Duna keleti partján, Ferencvárosban áll majd. A korábbi hírek szerint az építkezés még az idén elkezdődik, nagyjából két és fél év alatt kell elkészülnie, hogy 2023 augusztusában fogadhassa az atlétákat. A világbajnokság után a stadiont részben elbontják, és 15 ezer nézőt fogadhat majd be.
A jelenlegi helyzetből kiindulva az már biztosra vehető, hogy a jövőre ütemezett eugene-i vb-t 2022-ben rendezik meg, mivel ütközne a 2021-re halasztott tokiói nyári olimpiai játékokkal.
Vagyis két év helyett egy év különbséggel rendeznék meg az eugene-i és a budapesti világbajnokságot.
Kézilabdában a magyar szövetség eddig is sikereket könyvelhetett el nemzetközi események rendezésében. A női Bajnokok Ligája négyes döntőjét a 2013–2014-es idény óta a budapesti Papp László Sportarénában játsszák. Az elmúlt hat felvonásból négyet a Győri Audi ETO KC nyert. Újabb mérföldkő a magyar kézilabda történetében, hogy néhány éven belül három világeseménynek is a házigazdája lehet.
Külön kiemelhető, hogy először rendezhetnek nagy tornát a férfiaknak Magyarországon. A 2022-es januári Európa-bajnokságot Magyarország Szlovákiával közösen pályázta meg és nyerte el a rendezés jogát.
A szlovákok a pozsonyi Ondrej Nepela Arénával és a kassai Steel Arénával szálltak be, a magyarok pedig három helyszínnel. Debrecenben a Főnix Csarnokot felújítják, Szegeden már épül a 8300 fős új aréna, a Veszprém Aréna átalakítása viszont elmarad, mert a bővítés összegéből egy teljesen új csarnokot is felhúzhattak volna. Helyette Budapesten, a Népligetben épül fel egy többfunkciós aréna, amely a torna központi helyszíne lesz.
Ugyanebben a 20 ezer férőhelyes sportcsarnokban rendezik majd a 2024-es női kézilabda-Eb döntőjét is, de Debrecen is egyike lesz a négy helyszínnek. A csoportmérkőzések másik két otthonául a svájci Bázel és az ausztriai Innsbruck szolgál. A 2024. novemberi, decemberi kontinenstornán először vehet részt 24 ország válogatottja. Magyarország 2004 és 2014 után harmadszor rendezhet Európa-bajnokságot. Világbajnokságnak szintén harmadik alkalommal ad otthont, 1982 és 1995 után 2027-ben. Mindkét hazai rendezésű vb-n a döntőben kapott ki a magyar női válogatott. A pályázat négy csarnokkal számol. Az említett budapesti és debreceni aréna mellé a győri Audi Aréna, valamint az új 6 ezer fős tatabányai csarnok is csatlakozik, az utóbbi alapkövét januárban rakták le.
A végére hagytuk a focit.
A 2020-as Európa-bajnokságot ugyan egy évvel elhalasztották, de az UEFA megtartja az Eb hivatalos nevét és logóját.
Tehát továbbra is az EURO 2020 nevet viseli a kontinenstorna. A döntésben a környezettudatosság is közrejátszott, mert már sok termék elkészült a logóval, és névváltoztatás esetén ezeket ki kellett volna dobni. A 2021-es torna egyik házigazdája Budapest. A Puskás Arénában három csoportmeccs mellett egy nyolcaddöntőt is játszanak, kérdés, kijut-e az Eb-re a magyar nemzeti csapat.
A 21 éven aluliak 2021-es Európa-bajnokságát szintén Magyarországon rendezik, Szlovénia a társrendező.
A 2021. június 9–26. közti időszakra kiírt torna azonban jelen állás szerint ütközik a 2021-es felnőtt Eb-vel, amelyet június 11. és július 11. között rendeznének. Az U21-es torna ezért új dátumra vár. Először vehet részt az Eb-n 16 alakulat, ezek a szlovéniai Ljubljana, Maribor, Celje és Koper mellett Gyirmóton, Szombathelyen, a budapesti Bozsik-stadionban és Székesfehérváron játszanának, míg a döntőt a MOL Aréna Sóstóban rendeznék.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/18. számában.
