Szablyavívás a magyar értékőrzés jegyében
A Felvidéki Szablyavívó Iskola várja soraiba a magyar hagyományőrzést szívügyüknek tartó érdeklődőket. A tagfelvételre október 2-án 19 órától a komáromi VII. lakótelepen található Wigwam-épületben kerül majd sor. A Borsody László őrnagy-fővívómester által híressé tett régi technikának köszönhetően a múlt században 18 világbajnoki és olimpiai címet szereztek a magyar katonavívók.
„Korábban felvidéki viszonylatban Gömörben, majd pár érdeklődőnek hétvégenként Komáromban is oktattuk a szablyavívást. Idén ősztől azonban erre már hét közben, a Kikötő lakótelepen levő Wigwam-épület alagsorában is lehetőségünk nyílik. Jelenleg Budapesten élek, de Csallóközaranyosról származom. Négy éve vívok, rendszeresen elég kemény edzéseken veszek részt. Célom nem a versenyzés, hanem a hagyományőrzés“ – mondta el portálunknak Somogyi Előd, a Felvidéki Szablyavívó Iskola vezetője.
„Borsody őrnagy valójában finomított a még keményebb, ősi magyar szablyavívó technikán, s a hagyományokra alapozva új rendszert épített ki. Az Országos Hadsereg Vívóversenyen Ferenc József jelenlétében győzte le az osztrák vívókat, amiért a császár felfokozta őt.“
Somogyi úrtól a magyar szablyavívás komáromi kötődéséről is tudomást szereztünk: „A 200 évvel ezelőtt, 1819. 8.7-én született Keresztessy József Klapka hadnagyaként harcolt az 1848-as komáromi várvédők között. Hamarosan Budapesten emléktáblát avatunk majd a tiszteletére“.
Az idei komáromi tagtoborzás kapcsán elárulta: október 2-án a füleki származású, „selyés“ egyetemista helyettesével, Albert Dáviddal együtt várja a komáromi és környéken élő érdeklődőket a Wigwam-épület alagsori edzőtermébe.
„Hétfőnként 18.00-19.30, szerdánként pedig 19.00 és 20.30 óra között tartjuk majd az edzéseket a vegyes korcsoportú csapatnak. Az eddigi legifjabb tanítványom egy 13 éves lány, a legidősebb pedig egy 60 éves úr. Nem az életkor számít, hanem az, hogy ki miként viszonyul a szablyavíváshoz, s mennyire veszi komolyan az edzéseket. Miközben az eredeti Borsody-féle vívástechnika csínját-bínját elsajátíttatjuk, a koncentrációs képességet és a koordinációt is fejlesztjük“ – ecsetelte a további részleteket.
Hozzátette: tanítványaik kezdetben a legveszélytelenebbnek bizonyuló fakardokkal tanulják meg az alapokat. Akik a fakardozás terén ügyesnek bizonyulnak, csuklóerősítő sportkardot ragadhatnak. A megerősödésük és rutinszerzésük után pedig védősisakot és -ruhát öltenek, s elsajátíthatják a nehezebb szablyavívás fortélyait.
„A fakardokhoz egy anekdota is fűződik: miután a komáromi várvédők menlevélhez jutottak, a már említett Keresztessy József 1851-ben Budapesten megnyitotta a vívóiskoláját. Mivel azonban akkoriban a magyarok még nem használhattak fegyvereket, fakardokkal gyakorolták a vívást. Amikor egy bíró Keresztessytől megkérdezte, hogy az iskolájában hány Kossuth-kutya akarja a vívást gyakorolni, a hadnagy frappánsan így válaszolt: 48“ – idézte a múltat interjúalanyunk.
A komáromi oktatás havi 20 euróba fog kerülni, amit a résztvevőknek mindig előre kell kifizetniük. További kiadást jelent a védőfelszerelés megvásárlása, amely nélkül a veszélyesebb szablyás edzések és bemutatók nem valósulhatnak meg.
„Az ügyes felvidéki tanítványaink a magyarországiakhoz hasonlóan velünk együtt részt vehetnek majd a különféle hagyományőrző rendezvényeken, bemutatókon. Máday Norbert nagymesterünk könyveket is írt a szablyavívás legendás alakjairól és kulisszatitkairól. A Borsody árvái című, Tanka Balázs által rendezett dokumentumfilm az egyik kötete alapján készült. E filmet és a Máday-műveket jó szívvel ajánlom a történelem és e sportág iránt érdeklődők figyelmébe, hiszen a híres vívótechnikák elsajátítása és továbbéltetése mellett nagyon fontosnak tartjuk a magyarságtudat erősítését, valamint a valós történelmi tények elsajáttítatását is. Sose feledjük, hogy van mire-kikre, példaképeinkre büszkének lennünk!“ –szögezte le végül Somogyi Előd.
