Bánki Bence: Csodálatos dolog, hogy a szenvedélyemet ilyen magas szinten űzhetem

Kezdjük a legelején. Manapság egyre többet találkozhatunk az e-sport kifejezéssel. Mit is jelent ez valójában, kifejtenéd bővebben az olvasóinknak ennek a sportnak a lényegét?

Az e-sport az elektronikus sport rövidítése: videojátékokkal való versenyszerű foglalkozást takar. Fontos tisztázni, hogy a számítógépen való hétköznapi „bolondozás” nem minősül e-sportnak, hiszen nem teljesíti sem a professzionalitás, sem a szervezettség kritériumát. Az e-sport nem követel meg komoly fizikai teljesítményt, de hasonló mértékű koncentrációt, mentális erőt, stratégiai készséget és időbefektetést igényel, mint a valódi sportok. Az e-sportoknak számos válfaja ismert: valós idejű stratégia, MOBA, lövöldözős játékok stb. Népszerűek a sportjátékok is; ezeknek egyik fajtája az autóversenyzést szimuláló videójátékok. Ellentétben az ún. árkád játékokkal, ezek a valóság hiteles másolatát igyekeznek megteremteni: hűen replikálják a fizikai törvényszerűségeket, lehetőséget nyújtanak az autó beállításának változtatására, és a valóságban megszokotthoz hasonló viselkedést követelnek meg a játékosoktól.

Hogyan kerültél kapcsolatba az e-sporttal? Mi volt az első sikerélményed ebben a sportágban, illetve mikor vettél részt első versenyeden?

Kisfiúként az autós játékok kötöttek leginkább le. Szüleim látták a lelkesedésemet, és 2010 karácsonyán megleptek egy Logitech kormánnyal. Rövidesen meguntam az egyedül való körözgetést, és csatlakoztam a magyarországi Racing Club Hungary közösséghez. Ez a „klub” lelkes játékosokat tömörített, akik hetente-kéthetente zártkörű versenyeket rendeztek. Közöttük pallérozódtam, és többszörös ligabajnokként 2016 környékén éreztem úgy, hogy itt az ideje próbára tennem magam nemzetközi szinten is. Nagyjából ekkor kezdett a szimulátorversenyzés komolyan vehető e-sporttá válni.

2017-ben indultam először világbajnoki futamon, mégpedig a Túraautó-világbajnokság (WTCR) hivatalos e-sport bajnokságában. Futamról futamra váltam gyorsabb, összeszedettebb versenyzővé, mígnem a hetedik fordulóban megszereztem az első győzelmemet.

Az elmúlt években állandó résztvevője vagyok különféle bajnokságoknak.

Csallóközi versenyzőként értél fel a csúcsra a Túrautó-világkupán. Hogyan élted a világbajnoki címedet, és melyik volt eddigi pályafutásod során a legemlékezetesebb pillanat?

Nagyon intenzív szezon volt a 2018-as! Az első futamot kisebb szenzációt okozva megnyertem, és lényegében az összes hátralevő fordulót éllovasként várhattam. Az utolsó előtti futamon szerzett második hellyel végül matematikailag is bebiztosítottam a bajnoki címet. Nagy kő esett le a szívemről! A büszkeség mellett hálát éreztem azok iránt, akik segítettek, támogattak, biztattak az utam során. Noha a csatákat én vívom meg a pályán, a siker közös.

A legemlékezetesebb pillanat a pályafutásomban egyértelműen a világbajnokság megnyerése volt.

Szép emlék mindegyik futamgyőzelmem, és az összes helyszínre (Malajzia, Hockenheim versenypálya, Mercedes londoni csarnoka, Tuning World Bodensee autókiállítás…) örömmel gondolok vissza, ahol – az e-sportnak hála – valaha megfordultam. Ha egy pillanatot ki kell emelnem, az az lenne, amikor Kuala Lumpurban egy e-sport versenyt először látó tinédzser a futam után arra kért, írjak pár kedves szót a noteszébe. Boldog voltam, hogy jól érezte magát, és hogy meg tudtuk vele kedveltetni a szenvedélyünket.

Pár hete jelentette be e Red Bull Racing csapata, hogy szerződést kötöttek veled. Hogyan jött ez a lehetőség?

2019 tavaszán ismerkedtem meg a Red Bull e-sport csapatának vezetőjével egy németországi versenyen. Akkoriban még egy francia egyesület tagja voltam, a Red Bull pedig még nem is volt jelen sem a túraautó e-sportban, sem a GT-szakágban. Tudni kell, hogy a RaceRoom nevű szoftver, amire „szakosodtam”, tavaly eddigi legjobb évét zárta: bár a Túraautó-világkupa hivatalos e-sport bajnokságát már 2017 óta ezen a programon bonyolítják le, 2019-ben az ADAC GT Masters és a spanyol Seat gépkocsimárka is a játék kiemelt partnere lett. Ez számos vállalat, egyesület érdeklődését felkeltette. Miután nem hosszabbítottam szerződést a francia csapatommal, idén februárban ismét kapcsolatba kerültem a Red Bull Racing Németországban megismert menedzserével. Szerencsére egybevágtak a terveink, így alig egy hét alatt mindenben megállapodtunk.

Mit vársz a Red Bull-os szerződéstől, és mik a terveid a jövőre nézve?

A Red Bullnál egy sokkal profibb közeg vesz körül, mint korábban bárhol. A menedzsmentben volt e-sportolók is megtalálhatók, akik tudják, mi a siker titka. A csapattársak is nagyon segítőkészek. Hiszem, hogy mindez pozitív hatással lesz a pályán nyújtott teljesítményemre is.

A jövőben továbbra is túraautókkal és sportautókkal fogok versenyezni, ilyen tekintetben nem várható változás. Szeretném azonban szélesebb körben is népszerűsíteni mind a versenyzést, mind az e-sportot. Ebben a Red Bull kiváló partner, már dolgozunk a megvalósításon.

A Red Bull Racing család tagjai között több neves sztárt is megtalálhatunk. Max Verstappent és Alex Albont is sokszor láthattunk már szimulátorozni. Lesz-e esetleg alkalmad velük is összemérni tudásodat?

Verstappen gyakorlott szimulátoros, de más szoftveren szokott versenyezni, mint amit én használok. Albon csak nemrég kóstolt bele a virtuális versenyzésbe, egyelőre a Forma-1 hivatalos videojátékával ismerkedik. A valódi pilóták közül többek között Michelisz Norbival, Tiago Monteiroval és Timo Glockkal volt alkalmam megmérkőzni. Némi gyakorlás után szinte kivétel nélkül versenyképesek voltak, hiszen az általunk használt szoftverek sok tekintetben hű másai a valóságnak. Természetesen az utolsó 3-4 tizedmásodpercet mi, akik a program minden részletét jól ismerjük, sokkal könnyebben meg tudjuk találni.

Te hogyan tekintesz erre az egészre: hobbiként, vagy valójában ez több, mint kedvtelés számodra?

Az e-sport ezen a szinten már közel sem hobbi: rengeteg lemondással jár, nemcsak a saját magam, hanem a családom, barátaim részéről is. Hétköznap a tanulmányaimra összpontosítok, míg péntektől vasárnap estig az időm nagy részét a szimulátorozás teszi ki.

Hiába a hosszú évek rutinja, minden verseny legalább négy-öt óra felkészülést igényel, de ez könnyedén lehet ennek a duplája is. Az őszi „főszezonban” előfordul, hogy az egyik hétvégén Németországban versenyzek, pár nappal később pedig online világbajnoki futamon indulok. Természetesen a futamok mellett időt kell szakítsak a közösségi médiában való jelenlétre, csapatmegbeszélésekre, és még számos más dologra. Nem könnyű mindezt összeegyeztetni: néha azt kívánom, bárcsak pár órával hosszabb lenne egy-egy nap! A tanulást azonban mindig az első helyre helyeztem, a virtuális karrierem sosem mehetett az előmenetelem kárára.

Mint imsert Michelisz Norbert a szimulátorok világából került a versenypályára, és az előző évben világbajnok lett a WTCR-ben. Norbi példáját szeretnéd-e követni, ha jönne egy valódi versenyzési lehetőség, kipróbálnád-e élesben is a pályán való versenyzést?

Versenytársaim többsége arról álmodik, hogy egyszer a valóságban is kipróbálhatja majd magát. Egy tesztlehetőség nekem is szerepel a bakancslistámon – ki ne szeretne egy több száz lóerős autót megszelídíteni? –, de nem hiszem, hogy képes lennék feltenni az életemet a versenyzésre.

Csodálatos dolog, hogy a szenvedélyemet ilyen magas szinten űzhetem, és mindaddig folytatni akarom a szimulátorozást, amíg örömem lelem benne.

Szeretnék azonban az élet más területein is kiteljesedni.

Van esetleg olyan versenyző, akit példaképednek tekintesz?

2005 környékén láttam először Forma-1-es közvetítést, és az első pillanattól kezdve Michael Schumachernek drukkoltam. Számomra ő a Versenyző, így, nagybetűvel. Alázata, munkamorálja, precizitása az élet minden területén követendő példává teszik őt.

Itt nálunk Szlovákiában és Magyarországon szerinted az e-sport mennyire ismert, illetve milyen jövő előtt áll ez a sportág?

Néhány éves lemaradásban vagyunk mind az ázsiai, mind a nyugat-európai nemzetekhez képest. Több országban már sportként ismerik el a versenyszerű videójátékozást, és a legjobb játékosok dollárszázezreket keresnek évente. A szimulátorversenyzés egyelőre kisebb perspektívát kínál, de rohamtempóban fejlődik. A nagy autógyártók – Ford, Porsche, BMW – is egyre nagyobb erőkkel vannak jelen az e-sportban. A koronavírus hatására még nagyobb figyelem övezi a virtuális világot, hiszen a motorsport szerelmesei csak online versenyeket követhetnek.

Tapasztalatom szerint Magyarországon ismertebb a virtuális versenyzés, hiszen az autósportoknak jóval nagyobb hagyománya van odaát. A tavaly világbajnoki címet szerző Michelisz Norbi személye is egy nagy fegyvertény, sokan szeretnének a nyomdokaiba lépni. Az általa néhány héttel ezelőtt indított bajnokságra közel 3500-an neveztek be.

A csallóközi tehetségeknek, akik a te utadat szeretnék bejárni, mit javasolnál?

Legyenek kitartóak! Sajnos a versenyzés – akárcsak az élet – nem mindig igazságos, de a lelkiismeretes munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Keressék a lehetőségeket: néha egy kis kezdeményezőkészség révén teljesen új távlatok nyílhatnak meg előttük. A legfontosabb tanácsom az, hogy sose feledjék: a másik számítógép mögött is egy ember ül, aki osztozik a szenvedélyükben. Sikeres bárki lehet, de elismerés csak azokat illeti, akik tisztességes eszközökkel jutottak a csúcsra. Bízom benne, hogy hosszú évek múltán rám is így fognak emlékezni!