Vitális Milán: Az ETO-val közösen szép jövő áll előttünk
Vannak játékosok, akiknek a játéka önmagáért beszél. Vitális Milán ilyen: a pályán mutatott eleganciája mögött azonban rengeteg munka, lemondás és egy tudatosan épített karrier áll. Az ETO FC középpályásával leültünk, hogy mérleget vonjunk az elmúlt tizenkét hónapról. Beszéltünk a válogatott jelentette büszkeségről, és arról, hogyan vált Győr az otthonává.
Mit éreztél abban a pillanatban, amikor először húztad magadra a válogatott mezét a portugálok elleni összecsapáson?
Kimondhatatlan büszkeséget éreztem. Már maga a meghívó is nagy dolog volt, de hazai közönség előtt debütálni, ráadásul a világelitbe tartozó portugálok ellen – ez tényleg minden fiatal futballista álma. A Puskás Aréna telt házas közönsége és az atmoszféra felejthetetlen élményt adott. Úgy tekintek erre, mint egy hatalmas mérföldkőre, és azért dolgozom, hogy még sokszor átélhessek hasonlót a nemzeti csapatban.
Mi futott át az agyadon, amikor kiderült, hogy ott vagy Marco Rossi keretében?
Őszintén szólva, még mindig nehéz felfogni. Hatalmas dolog ez nekem: az, hogy a Mister behívott, és azóta minden meccsen számított rám, egy valóra vált álom.
Rendkívül hálás vagyok ezért a lehetőségért, és azért a bizalomért, amit a szakmai stábtól kaptam. Minden nap azért dolgozom, hogy rászolgáljak erre.
Mennyiben volt más a válogatott tempója és intenzitása ahhoz képest, amit klubszinten megszoktál, és hogyan sikerült a beilleszkedésed?
Az igazat megvallva már a válogatott edzéseken olyan sebességgel és intenzitással találkoztam, amit klubszinten ritkábban tapasztalhat meg az ember. Ez érthető, hiszen a nemzeti csapatban olyan társakkal készülhetek, akik nap mint nap topligákban edződnek és világsztárok ellen játszanak.
Milyen volt újra egy csapatban lenni Redzic Damirral, ezúttal a válogatott színeiben?
Nagyon jó érzés volt. Már a mérkőzések előtt is téma volt köztünk, hogy megkaphatja a meghívót, és amikor kiderült, hogy tényleg számítanak rá, rögtön gratuláltam neki. Mivel Dunaszerdahelyen is együtt futballoztunk, pontosan tudom, mire képes. Jó volt őt újra a pályán és az öltözőben is magunk mellett tudni. Szívből szurkolok neki, hogy tartósan megvesse a lábát a keretben, mert megérdemli a lehetőséget.
Az írek elleni mérkőzésről még most is nehéz beszélni. Hogyan élted meg belülről azt az utolsó negyedórát, amely annyi emberben hagyott mély nyomot?
A mérkőzés véghajrája valóban megrendítő volt. Borzasztóan szomorú pillanatokat éltünk át, hiszen érezni lehetett, hogy egy egész ország álma tört ketté abban a tizenöt percben.
Hogyan élted meg a kispadról azt a hatalmas nyomást, ami a végjátékban nehezedett a csapatra?
Azon a mérkőzésen ugyan nem léptem pályára, de kívülről is minden idegszálammal a srácokkal voltam. Elképesztő intenzitással szurkoltam a csapatnak, és próbáltam a lehető legtöbb magabiztosságot és pozitív energiát sugározni feléjük. Ilyenkor a pálya szélén az ember korlátozottabb helyzetben van: nem tudsz közvetlenül beavatkozni a játékba, ezért a legtöbb, amit tehetsz, hogy teljes mellszélességgel támogatod a többieket.
Jó hír viszont, hogy Marco Rossi marad a válogatott szövetségi kapitánya. Te hogyan fogadtad a döntést?
Személy szerint nagyon örülök a folytatásnak. Remélem, a jövőben is sok közös munkánk lesz, és továbbra is kiérdemlem majd a helyemet a keretben. Marco Rossi személye és szakmaisága garancia a fejlődésre, így kifejezetten bizakodó vagyok a nemzeti csapat jövőjét illetően is.
Hogyan látod a saját szerepedet és feladatköreidet jelenleg az ETO FC-n belül?
Úgy érzem, azt a bizalmat, amit itt, Győrben megkapok a szakmai stábtól, korábban még sehol nem tapasztaltam meg. Alapembernek számítok, szinte minden mérkőzést végigjátszom, amiért nagyon hálás vagyok. Igyekszem ezt a pályán nyújtott teljesítményemmel meghálálni. Most az volt a legfontosabb, hogy az őszi szezont két győzelemmel zárjuk, de mindent megtettünk a sikerért.
Miben fejlődtél a legtöbbet az elmúlt szezon alatt, és minek köszönhető leginkább ez az előrelépés?
Úgy gondolom, mióta Győrbe igazoltam, mentálisan léptem a legnagyobbat előre.
Erre a stabilitásra szükségem is volt ahhoz, hogy a folyamatos játékperceknek köszönhetően taktikailag is szintet tudjak lépni.
Sokat tanultam a játékról, és úgy érzem, sikerült egy olyan komplexebb labdarúgóvá válnom, aki meghatározó és hasznos tagja tud lenni az ETO-nak.
A győri csapattal az utolsó percig harcban álltatok a Konferencia Liga főtáblájáért, de végül nagy csatában a Rapid jutott tovább. Összességében hogyan értékelnéd a csapat szereplését a nemzetközi porondon?
Valóban nagyot mentünk, és bár a végén sajnos nem sikerült a főtáblára kerülni, az összkép pozitív. Azt gondolom, hogy egy feljutó csapattól az első NB I-es év után eljutni a Konferencia Liga selejtezőjének utolsó köréig, már önmagában is kisebb csoda.
Az EKL-ben is megmutattad a képességeidet, a svéd AIK ellen pedig egy remekbe szabott gólt is szereztél. Kívülről úgy tűnt, nagyon élvezed a nemzetközi menetelést, és fekszik neked ez a szint. Te hogyan élted meg?
Az a gól rendkívül fontos volt a csapatnak, de személy szerint nekem talán még többet jelentett. Egy betegség után tértem vissza akkor a pályára, és ennél szebben nem is sikerülhetett volna az újrakezdés. Kellett az a találat a továbbjutáshoz, de az az élmény, hogy egy ilyen nemzetközi téttel bíró meccsen gólt szereztem, örökké emlékezetes marad számomra. Valóban élveztem minden pillanatát, a nemzetközi porond hangulata extra motivációt ad az embernek.
A bajnokság rendkívül szoros, jelenleg egy ponttal előzitek meg a Ferencvárost. Úgy tűnik, Győrben minden összeállt – mit gondolsz, idén sikerülhet letaszítani a Fradit a trónról?
Ahogy az eredményekből is látszik, az idei bajnokság elképesztően fordulatos. Úgy gondolom, meg lehet szorongatni a Ferencvárost, hiszen a nemzetközi szereplésük miatt háromnaponta kell pályára lépniük, ami lehetőséget ad a többi csapatnak arra, hogy elkapja őket.
Ugyanakkor tudjuk, hogy ez egy rendkívül hosszú és nehéz folyamat. Még csak a szezon felénél járunk, így korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Mindenesetre bizakodóak vagyunk, és reméljük, hogy a tavaszi félévben is minden az elképzeléseink szerint alakul majd.
Mik a személyes céljaid a következő szezonra klubszinten, és hogyan illeszkednek ezek az ETO FC hosszú távú terveihez?
Nagyon jól érzem magam Győrben, szeretem ezt a csapatot, és hálás vagyok azért a bizalomért, amit itt kapok. Úgy gondolom, az ETO-val közösen szép jövő áll előttünk. Elsődleges célom, hogy idén is olyan helyezést érjünk el, amivel ismét kivívjuk a nemzetközi kupaszereplést. Egyéni szinten szeretnék még hatékonyabb lenni: célom, hogy növeljem a góljaim és a gólpasszaim számát, de a csapat sikere az első. Ha ez a kettő kéz a kézben jár, akkor az mind a klub, mind az én egyéni karrierem – akár egy későbbi külföldi lehetőség – szempontjából meghatározó lehet.
