Vébé nélkül, de biztató eredményekkel
Ismét novemberben járunk. Véget ért a világbajnoki selejtező csoportköre, s már egy hónapja tudjuk, 36 év után sem jut ki a magyar válogatott a fociünnepre. Ennek ellenére van minek örülni idén is.
Szoboszlai fontos gólja tavaly, egy remek hangulatú Eb idén. Pedig nem sikerült túllépni az árnyékon, vagyis a nagy csapatokon a nyári kontinensviadal csoportkörében, mégis, egy ország, vagyis pontosítok, egy nemzet tiszteletét érdemelte ki a csapat.
Sőt, a nemzetközi média is a magyar válogatott erejéről és harcolni akarásáról írt; persze, csak az a része, amely nem az ultraliberális maszlag hirdetéséért volt fizetve, mert abból is kaptunk eleget az EB alatt.
Az ősz már korántsem indult ilyen jól, hiszen az angolok és albánok is legyőzték a válogatottunkat, ezzel pedig minden eldőlt. A második albán vereség után viszont újra győzelmi útra lépett a Rossi-legénység, s jött egy meglepő döntetlen Angliában majd novemberre két győzelem. A magyar válogatott San Marinót és Lengyelországot is legyőzte utolsó vb-selejtezőin. A jó eredmények a világranglistás helyezésünkben is megmutatkoztak: Marco Rossi együttese a 43. helyről a 39. helyre jött fel a világranglistán.
Legfeljebb nem a stadionban szurkolnak a nézők, mert néhány nemzetközi szabályt a magyarokra mindig másként értelmeznek. Lehet azért, mert túl hangosak vagyunk, esetleg éppen azért, mert nem mi mozgatjuk a szövetségeket.
Tegyük hozzá, a magyar bajnok eközben ismét kupasorozat csoportkörébe jutott, a küzdelemmel teli nyári selejtezők meggyőző játéka ugyan ősszel már hiányzott, na meg a szerencse is, de így sincs miért szégyenkezni.
Már vannak jelek, hogy jó irányt vettek a magyar klubok is. A nagy kérdés inkább az, mennyire sikerül ezen az úton maradni, és felzárkózni a Ferencváros sikereihez a többieknek is. Menni fog ez több magyar játékossal is?
A kérdésre majd a közeljövő biztosan választ ad. Vannak feltörekvő élvonalbeli csapatok, kíváncsian várjuk a harcukat a nemzetközi szereplésért, s annak is örülünk, hogy a DAC újabb és újabb magyar válogatott játékosokat tud adni. Bízzunk benne, hogy Schäfer kiváló teljesítményéhez Hahn is felzárkózik, s Kalmár pedig a közeljövőben újra mindkét fronton vissza tud térni.
Megjelent a Magyar7 2021/47. számában.
