VAR: A labdarúgás megreformálása, vagy hanyatlásának kezdete?
A videóbíró, rövidebben a VAR megjelenése óta a futballszurkolókban vegyes érzelmeket vált ki, még most is sokan ellenzik a rendszert, és az eltörlését követelik. De milyen előnyei, és hátrányai vannak a labdarúgásra nézve?
A VAR első próbája 2016-ban, az észak-amerikai labdarúgó bajnokságban (MLS) volt, hivatalosan pedig 2018-ban vezették be. Elsőként az európai topbajnokságokban kezdték el használni, majd 2021-től a magyar és a szlovák első osztályban is bevezették. A rendszer két részből áll, egy futballpálya szélén elhelyezett monitorból és egy külön helységből dolgozó bírói csoportból. Amennyiben a négy személyből álló csapat kétes szituációt észlel a pályán, jelezheti azt a játékvezetőnek, aki a monitoron részletesebben is megvizsgálhatja az adott helyzetet.
A jégkorongban és a kosárlabdában már régóta jelen van a videóbíró, amelyet az edzők kérhetnek, vagy a játékvezetők javasolhatnak kétes szituációk eldöntésekor. A 2010-es évek második felében megszaporodtak a súlyos bírói tévedések, amelyek befolyásolták a nagy presztízsű mérkőzések kimenetelét. Elég csupán megemlíteni a 2018-as Real Madrid-Bayern München BL-elődöntő visszavágóját, amely során jogos büntető maradt el a németek részére.
A vitatható játékvezetői ítéletek sokasága végül a labdarúgás szabályalkotó testületét arra kényszerítette, hogy megoldást keressen a felmerülő problémára. A testületnek a FIFA mellett az angol, a skót, az ír és a walesi szövetség a tagja, tehát a futball legkonzervatívabb, szabálykövető nemzetei. Őszintén szólva szükség is volt erre, mivel a FIFA önmagában véve korrupt szervezetnek számít, döntéseivel egy-egy nemzet érdekeit szolgálhatná.
Ahogy már fentebb taglaltuk, a videóbírónak a kétes szituációk eldöntésében van nagy szerepe. A technológiának köszönhetően jelentősen visszaesett a mérkőzéseket befolyásoló téves döntések aránya, a játék lényegében igazságosabbá vált. A játékosok kevesebb műesést produkálnak a tizenhatoson belül, valamint az alattomos tettek is visszaszorulóban vannak. A magyarázat egyszerű. A futballistákra minden irányból kamerák szegeződnek, így a játéknak nincs olyan momentuma, ami a játékvezetői stáb figyelmét elkerülné. Nem mehetünk el szó nélkül a hátrányai, illetve pontosabban fogalmazva kellemetlenségei mellett sem. Az első és legfontosabb az élvezetfaktor elvesztése. Adott egy szituáció, a csapat gólt lőtt, a szurkolók ugyan örömködnek, azonban legbelül ott motoszkál bennük a gondolat, hogy a gól előtti szituációt nem-e előzte meg leshelyzet vagy szabálytalanság, és a videóbíró még érvénytelenítheti a találatot. És hogy őszinték akarjunk lenni, gyakran pontosan ez történik.
A találkozók így extra hosszúságúra nyúlnak, aminek a játékosok az elszenvedői. Ez talán még megbocsájtható bűn lenne, de a téves bírói döntések így sem tűntek el teljes egészében a játékból. A játékvezetők egyszerűen nincsenek olyan szinten kiképezve, hogy hibátlanul elsajátítsák a VAR használatát.
Nem kell messzire mennünk, az elmúlt hétvégén ismét a videóbíró került fókuszba. Az 1:0-val végződő Newcastle United-Arsenal angol bajnoki mérkőzésén közel öt percig vizsgálták a hazaiak győztes találatát, majd ennek ellenére is téves döntést hoztak. A hazaiak játékosa a gól előtt szabálytalankodott, illetve lesen is tartózkodott, Stuart Attwell játékvezető mégis megadta a találatot. A mérkőzést követően Mark Clattenburg, korábbi játékvezető kommentálta az esetet:
Maradva az angol játékvezetésnél, az angol játékvezetői bizottság korábban több alkalommal elismert téves döntéseket, legutóbb a Tottenham-Liverpool mérkőzést követően adtak ki erre vonatkozó nyilatkozatot. ”A PGMOL elismeri, hogy a Tottenham Hotspur-Liverpool mérkőzés első félidejében jelentős emberi mulasztás történt. A Luis Díaz által szerzett gólt a játékvezetők helyszíni csapata les miatt érvénytelenítette. Ez egyértelmű és nyilvánvaló hiba volt, és a gólt a VAR beavatkozásával meg kellett volna ítélni. A VAR azonban elmulasztotta a beavatkozást” – áll a bizottság közleményében. A játékosok mellett az edzők is egyre frusztráltabbá válnak, legutóbb épp a fenti eset kapcsán Jürgen Klopp fejezte ki nemtetszését.
– magyarázta indulatosan a német szakember.
Valószínűleg a félreértések és az ezzel járó gyanakvás kiküszöbölésére tennék nyilvánossá a bíró és a VAR-rendszert kezelő stáb közötti kommunikációt. Ennek köszönhetően a nézők tisztában lennének miként döntöttek egy-egy kétes szituációról.
A videóbíró bevezetése forradalmi újításnak számított a labdarúgásban, összességében érezhetők pozitív hatásai, azonban az Európai és Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek további képzéseket kellene biztosítania a játékvezetők képzésére. A rendszer használatának sikeres elsajátítása nagy előrelépést jelentene a labdarúgás jövőjét illetően.
