Van-e így értelme a focinak?
A profi sport nézők nélkül értelmetlen. Ha nincs néző, máris az amatőr sportolás területére tévedtünk. A koronavírus-járvány ezt is egyre nyilvánvalóbbá teszi. De hogyan egyeztessük össze a meglevő érdeklődést a sport iránt és a járvány nagyon is létező árnyékát? A focistadionok amolyan kísérleti terepnek is nevezhetők e tekintetben.
A Magyar Kupa 2019/2020-as kiírásának döntőjét nyugodtan tekinthetjük az első nagy kísérletnek. A fináléra a budapesti Puskás Arénában került sor június 3-án, a Budapest Honvéd és a Mezőkövesd Zsóry főszereplésével. Az MLSZ a 67 ezres stadion alsó és középső karéját nyitotta meg a nyolcvanadik kupadöntőre. Arra is ügyeltek, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerinti legalább másfél méteres távolságot biztosítsák a nézők között. Ebből adódóan csak minden negyedik ülőhelyet foglalhatták el a szurkolók, magyarán három széket üresen kellett hagyni két néző között, továbbá a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket sem lehetett használni. A Magyar Labdarúgó-szövetség azt is közölte, hogy ezeket a szabályokat betartva tízezren láthatják majd a helyszínen a döntőt.
A finálé napjának reggelén már csak valamivel több mint 200 jegy volt eladó, 11 órakor pedig a szövetség közölte, hogy minden jegy elkelt. Az érdeklődés tehát óriási volt, a profi sport iránti lelkesedés tovább él. Az már más kérdés, hogy a nézők jelentős része nem tartotta be a másfél méteres távolságot. Elég volt egy kósza pillantást vetni a lelátóra, a két szurkolótábor kisebb-nagyobb csoportokba verődve buzdította az övéit. A Honvéd egyébként 2:1-re legyőzte a Mezőkövesdet, és nyolcadik alkalommal hódította el a trófeát. A mérkőzés után nem maradtak el a szankciók sem. Az MLSZ végül azért büntette meg mindkét klubot egymillió forintos pénzbírsággal, mert a játékosok a sportzónát elhagyva kimentek a szurkolók közé, ezzel súlyosan megsértették a szabályzatot. A szurkolók viselkedéséért tehát nem büntette meg a klubokat a szövetség.
A május 27-i kormányrendelet az NBI-re is érvényes. A mérkőzéseket nézők előtt rendezhetik meg, és az eddig lejátszott fordulók alapján elmondható, hogy a magyar élvonal találkozóira is van igény. Viszont ahogy a döntőben, úgy az OTP Bank Ligában is akadnak olyan táborok, amelyek figyelmen kívül hagyják a távolságtartási szabályokat. Az élenjárók az újpesti ultrák, akiket először az Újpest–Honvéd bajnoki után vettek elő, majd a Debrecen elleni összecsapás után szintén. A kispestiek pedig ugyancsak ludasok voltak, és rendőrségi eljárás indult a meccs miatt. Az újpestiek saját bevallásuk szerint nem engedhetnek meg maguknak meccsenkénti 500 ezres vagy egymilliós pénzbüntetést, a költségvetésük épp eléggé szűkös, hogy állandóan a szurkolóik miatt bűnhődjenek.
A nézőszámok a korlátozások ellenére is elég mutatósak. A Ferencváros, a Diósgyőr, a Debrecen és az Újpest kétezer feletti nézőt is képes bevonzani, ami még normális keretek között is nehezen jön össze az utóbbi három klubnak. A többi csapat iránt is van érdeklődés, de a stadionok befogadóképessége korlátot szab a nézőszámnak. És legyünk őszinték, a járvány előtti időszakban egyes klubok még a mostani nézőszámot is csak ritkán érték el.
Szlovákiában a jelenlegi állás szerint június 10-től a maximális nézőszám 500 lehet, ez a szám július 1-jétől ezerre emelkedik, és egészen az év végéig érvényben marad a szabályzat. A szlovákiai klubvezetők közül a Slovan vezérigazgatója, ifj. Ivan Kmotrík fogalmazta meg legegyértelműbben a véleményét. Egyik utolsó nyilatkozatában már arról beszélt, hogy a Slovannak, a Nagyszombatnak és a DAC-nak át kellene lépnie a magyar vagy a cseh bajnokságba, esetleg még egy klubnak, mert ha marad az ötszáz, illetve az ezer fős korlátozás, értelmetlen folytatni, biztosra vehető a csőd. Egyik élvonalbeli klubnak sem lehet érdeke, hogy félig amatőr bajnokságban játsszon. Kmotrík azt is hozzátette, hogy Pozsonyban 10-12 ezres átlagnézőszám esetén van értelme labdarúgással foglalkozni, és ennek a nézőszámnak fokozatosan emelkednie kellene. Az utolsó hírek szerint a szlovákiai szervek hajlandók tárgyalni a lehetséges változtatásokról, és felülvizsgálni az ezer fős maximális nézőszámot.
A német Bundesligában még zárt kapuk mögött kerülnek megrendezésre a bajnoki találkozók. A nyugati topligák csak ezután indulnak újra. Szerbiában azonban különösebb korlátozások nélkül zajlanak a mérkőzések. A Partizan és a Crvena zvezda ezúttal a kupában csapott össze. A belgrádi derbire majdnem 16 ezren voltak kíváncsiak a 30 ezres Partizan Stadionban. Mindkét klub szurkolói kitettek magukért, és ahogy az egy örökrangadóhoz illik, a pirotechnikai elemek sem hiányoztak. Az elődöntőt 1:0-ra nyerték a hazaiak, a döntőben az újvidéki Vojvodinával találkozik a Partizan.
A sport a nézőkből él. Ugyan életben lehet tartani kevésbé népszerű sportágakat különböző állami és szponzori támogatásokból is, de mennyiben tekinthetők az ilyen sportágak professzionálisnak? A foci a világ legnépszerűbb, legeladhatóbb sportja. Lehet űzni amatőr, félprofi, profi szinten is. A focit szinte mindenhol a világon a szabad ég alatt játsszák.
Érdekes és egyszerű felvetés, illetve összehasonlítás, ha arra gondolunk, hogy kávézóba, étterembe beülhet az ember, több országba is el lehet utazni a határok átjárhatóságának köszönhetően, de szigorú korlátozások mellett sem lehet – vagy csak nagy nehézségek árán – hatalmas, nyílt terepen sporteseményeket szervezni. Az elővigyázatosság persze nem árt, és talán azon sem lepődünk meg, hogy a szurkolók egy része szeretne kitörni a bezártságból. Vajon a profi labdarúgás hosszabb távon milyen mértékben sínyli meg a leállást, ezt a különös helyzetet? És a sport? Milyen lesz a folytatás? Lehet majd egyáltalán folytatni?
