Valóban előrébb tart a magyar labdarúgás?
A futball világában jártas személyek körében gyakran a vita tárgya a magyar labdarúgás megítélése. Egyesek szerint jóval elmarad a környező országok színvonalától, mások nem látják ilyen drasztikusan a helyzetet, mitöbb, látványos felemelkedésről beszélnek. De vajon hol van az igazság? Valóban beszélhetünk fejlődésről az elmúlt éveket figyelembe véve.
A napokban Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke adott interjút az M4 Sportnak, melyben többek között ezt a témát is érintették. Csányi elsőképp az infrastruktúra fejlődését emelte ki, elmondása szerint már nem csupán az NB I-es és NB II-es stadionok épülnek-szépülnek, de az alacsonyabb osztályú bajnokságban is nagyobb hangsúlyt fektetnek erre. Ennek is köszönhető többek között, hogy az országban a korábbi ötvenezer helyett manapság háromszázezer igazolt labdarúgót regisztráltak.
Valóban, az infrastruktúrára egy rossz szavunk nem lehet, a magyar csapatok szebbnél szebb stadionokkal büszkélkedhetnek, nem úgy, mint a szlovák klubok, ahol néhány klub stadionja borzalmas állapotban van.
Igen ám, azonban ezeket a szép, modern stadionokat meg is kellene tölteni, amit viszont még nem sikerült elérni. A legtöbb néző a Fradi mérkőzéseire jár, viszont a 10-11 ezer látogató még így is elveszik a több mint 20 ezres arénában. De ott van például az ETO Park, ahol alapból csupán az egyik lelátót lehet megnyitni, a másik ugyanis biztonsági szempontból nem alkalmas erre. És hiába megy a csapatnak tavasszal, a legutóbbi Debrecen elleni összecsapásra mindössze 2800-an látogattak ki. De mi lehet ennek az oka?
A 60 százalékos magyar játékosok aránya is elsősorban néhány klubnak, mint a Paks, a Kecskemét, a Nyíregyháza vagy a Zalaegerszeg köszönhető, ahol vagy teljesen, vagy döntő többségben magyar játékosok játszanak. Csányi ezen a téren változást tervez.
Sajnos azonban számos együttes továbbra is nagyobb potenciált lát a külföldi labdarúgókban, márpedig sok esetben a padon ülő magyar játékos képessége és teljesítménye nemhogy megüti, de túl is szárnyalja a külföldiekét. Annak idején még id. Mészöly Kálmánnak volt erre egy mondása, melyet most nem szeretnék idézni, mivel azt nyomdafestéket nem tűrően fogalmazta meg.
A lényege viszont az volt, hogy a 2010-es évek elején a magyar csapatok előszeretettel szerződtettek afrikai játékosokat, és a magyar focisták helyett ők kaptak lehetőséget, még ha a képességeik ezt nem is indokolták. Manapság egyre kevesebb afrikai labdarúgó szerepel az NB I-ben, külföldiből azonban még így is van elég.
Egy rossz szavam nem lenne, amennyiben ezek minőségi játékosok lennének, azonban semmivel sem jobbak a magyaroknál (kivételt ez alól talán a Puskás és az FTC képez).
Csányi is hangsúlyozta, hogy jó képességű külföldieknek kellene érkezniük a magyar bajnokságba, számos klub azonban ezt anyagilag nem engedheti meg magának, és ekkor jönnek képbe a nélkülözött vagy csapat nélküli külföldiek. Az MLSZ elnöke szerint egyelőre nem tartják fontosnak, hogy emeljék a 12 csapatos bajnokság létszámát, a lebonyolítási rendszerben azonban várhatóak változások, melyek szintén a színvonal emelkedését szolgálhatnák.
