Vajon Olaszország másodszor vagy Anglia először ünnepelhet vasárnap?

Mindkét együttes meggyőző teljesítménnyel menetelt a fináléig a részben budapesti rendezésű Eb-n, amelyet a koronavírus-járvány miatt halasztottak tavalyról idén nyárra. Az olaszok a selejtezősorozatot is beleértve veretlenül masíroztak a döntőbe, míg az angolok legutóbb még a kvalifikáció során szenvedtek vereséget. 

A 2018-as világbajnokságról lemaradt olasz válogatottnál az elmúlt években új időszámítás kezdődött, Roberto Mancini szövetségi kapitány egy csapatként kiválóan működő, igazán nagy világsztár nélküli együttest állított össze, amely 2018 szeptembere óta veretlen, azóta 33 mérkőzéséből 26-ot nyert meg.

Az angolok esetében hasonló a képlet, Gareth Southgate szövetségi kapitányt ugyanis sok kritika érte a korábbiakban, ezen az Eb-n azonban tanítványaival együtt megmutatta, hogy a háromoroszlános válogatott képes bejutni a fináléba nagy nemzetközi tornán, a szurkolók pedig máris abban reménykednek, hogy az 1966-os világbajnoki diadal után ismét ünnepelhetnek.

Olaszország 1968 után másodszor lehet Európa-bajnok, ugyanakkor a helyszín, a londoni Wembley Stadion az angoloknak kedvezhet, igaz, eddig csupán három csapatnak sikerült hazai közönség előtt elhódítani a trófeát. Spanyolország 1964-ben, Olaszország négy évvel később, míg Franciaország 1984-ben nyert döntőt saját szurkolói előtt, míg a portugálok 2004-ben, a franciák pedig 2016-ban ezüstérmesek lettek.

Az Eb-finálékat illetően Angliának ez lesz az első szereplése, az olaszok viszont 1968 után 2000-ben és 2012-ben is elbuktak, utóbbin ráadásul 4-0-ra kaptak ki Kijevben a spanyoloktól, amely a legnagyobb különbségű vereség a kontinenstorna döntőinek történetében. Anglia a 13. ország, amely bejutott a fináléba, és az első "újonc" 2004 óta, amikor Görögország és Portugália csapott össze a végső győzelemért. Ha az olaszok nyernek vasárnap a Wembleyben, akkor rekordot döntenek, Spanyolország ugyanis 44 évet várt a második Eb-címére, 1964 után 2008-ban diadalmaskodott ismét.

Mindkét csapat hosszabbítás után jutott be a londoni fináléba, az olaszok tizenegyespárbajra kényszerültek a spanyolokkal szemben, míg az angolok a ráadásban verték 2-1-re Dániát.

Eddig 27 olasz-angol válogatott mérkőzést rendeztek, az örökmérleg olasz fölényt mutat, az angolok nyolc-nyolc siker és döntetlen mellett 11 alkalommal vesztesen hagyták el a pályát. Az Európa-bajnokságok történetében kétszer találkoztak, és az angoloknak egyszer sem sikerült nyerniük: 1980-ban a csoportmérkőzések során 1-0-ra kaptak ki, a 2012-es negyeddöntőben pedig tizenegyesekkel maradtak alul. A világbajnokságokat is figyelembe véve az olaszok nem veszítettek még meccset nagy tornán az angolokkal szemben, 1990-ben a bronzmérkőzésen 2-1-re győztek, 2014-ben pedig csoportmeccsen verték ugyanilyen arányban a riválist.

Marco Verratti, a Paris Saint-Germain középpályása elárulta, az olasz játékosok együtt tekintették meg az angolok elődöntős meccsét, és szerintük döntős ellenfelük egy erős csapat, amelyben technikailag is képzett játékosok szerepelnek.

"Megérdemlik, hogy ott legyenek a fináléban, számunkra azonban egy valóra vált álom lenne legyőzni őket ebben a stadionban" - nyilatkozta Verratti, aki szerint nekik is erőt ad, hogy a Wembleyben léphetnek pályára az Eb-trófeáért. "Nem félünk, sőt, örülünk neki, hogy ők lesznek az ellenfeleink, mert így mindkét csapat egy sporttörténelmi döntőben játszhat." 

A Manchester Cityvel angol bajnok Kyle Walker azt emelte ki, hogy az elmúlt négy év során "igazi jelentősége" lett annak, ha valaki magára húzhatja az angol válogatott mezét. 

"A csapat minden tagja felnőtt a feladathoz, sokan sok mindent nyertünk az utóbbi években, nagy téttel bíró meccseket játszottunk, és jobbá váltunk. Nyerni akarunk vasárnap este" - jelentette ki Walker.

A döntő 21 órakor kezdődik, a játékvezető Björn Kuipers lesz, aki az első holland bíró az Eb-finálék történetében.