Több mint 100 meccs a következő foci-vb-n?
A katari labdarúgó-világbajnokságot 32 válogatott részvételével rendezték meg, négy év múlva azonban növekszik a csapatok száma. Ezzel együtt nő a mérkőzések száma is, arról viszont még nem döntött a FIFA, hogy milyen rendszerben bonyolítanák le a 2026-os amerikai, mexikói és kanadai közös rendezésű tornát. Őrült ötletekből nincs hiány.
Az biztos, hogy a 32 csapatos világbajnokságoknak befellegzett. 1998-ban növelték 24-ről 32-re a résztvevők számát, 2026-tól pedig 48 válogatott szerepel a világeseményen. Az ok prózai: több csapat, több mérkőzés, több néző a helyszínen és a tévék előtt, ergo nagyobb bevétel. Hogy egyre hígul a mezőny? A FIFA 211 tagországgal bír, és a FIFA-világranglistán mindegyik tagország szerepel, az első helyen Brazília, az utolsón San Marino áll. Magyarán majdnem minden negyedik FIFA-tag képviseltetné magát a 2026-os tornán.
A négy év múlva esedékes vb már abban is egyedi lesz, hogy három ország ad otthont az eseménynek, ami korábban sosem fordult elő, és a jövő világbajnokságaira szintén hasonló sors vár, egy-egy vébének egynél több házigazdája lesz.
A 48 csapatos torna több mérkőzést jelent, ami hosszabbra nyúló világbajnokságot takar magában, hacsak a FIFA nem szeretné az eddigi 31-32 napba belesűríteni a legkevesebb 80 összecsapást. (Katarban 29 napba szuszakolták bele a 64 meccset, bár eredetileg 28 napról volt szó.)
Amerika, Mexikó és Kanada 16 helyszínen rendezi meg a tornát. A központi szerep Amerikának jut, az eredeti 10 stadion helyett végül 11-gyel száll be, mivel a kanadaiak három helyett csak kettőt vállaltak el, míg Mexikóban három helyen bonyolítják le a vb-t. És itt jönnek az érdekességek! Eddig arról volt szó, hogy a 48 csapatot 16 csoportba osztják be, vagyis minden alakulat két csoportmérkőzést játszik, ami mindössze három találkozót jelent csoportonként, és az első két helyezett továbbjut a kieséses szakaszba. A csapatok harmada (16) tehát csak két meccset játszik a vébén, és utazhat haza, míg a továbbjutott 32 válogatott a kieséses szakaszban folytatja a küzdelmeket. A legjobb harminckettőtől minden egyes párharc egy továbbjutóval és egy kiesővel számol, tehát a legjobb négy közé jutók továbbra is maximum hét meccset játszanak majd, míg a 17-32. helyen zárók hármat. A legjobb 32 csapat számára nem változik semmi, legalábbis a meccsszámokat illetően, ami viszont igen, hogy az eddigi 64 helyett 80 mérkőzésre kerülne sor.
Amerika 60, Mexikó és Kanada 10-10 összecsapásnak adna otthont. Azóta viszont felvetődött a négycsapatos csoportokra való osztás lehetősége, illetve egy rendhagyónak nevezett formátum. A FIFA három lehetőség közül választ majd. Az egyik a fentebb felvázolt verzió, háromcsapatos csoportokkal, a második változatban 12 csoportban küzdenek a válogatottak, az első két helyezettek mellett a legjobb nyolc csoportharmadik is továbbjutna a kieséses szakaszba, a harmadik pedig lényegében megegyezik a második verzióval, a különbség csupán a szavakban rejlik.
A mezőnyt két részre osztanák, 24 csapat küzdene 6 csoportban, majd a két minitorna győztese játszaná a döntőt. Ez a két változat azonban 104 mérkőzést jelent. A csoportkörben 72, a kieséses szakaszban további 32 meccset bonyolítanának le, de az eddigi 7 helyett 8 találkozót játszana a torna legjobb négyese. Ha ez nem lenne elég, az is felmerült ötletként, hogy a 16 csoportos változat esetében a csoportkörben a döntetlenre végződő mérkőzések után büntetőpárbajokra kerülne sor, és a győztes alakulat plusz egy pontot szerezne. Amerikában ugyebár nem tudják értelmezni a döntetlen fogalmát, vagy veszítesz, vagy nyersz. Sőt, az is lehetséges, hogy a tizenegyesekre a meccsek előtt kerítenének sort. Több mint 100 mérkőzéses világbajnokság, 16 európai résztvevővel, 8 meccsel a tornán – vajon hány napig tartana egy ilyen vb? Ilyenek lesznek a jövő világbajnokságai?
