Tizenegyespárbajban megvédte címét a PSG
Megvédte címét a Paris Saint-Germain a labdarúgó Bajnokok Ligája budapesti döntőjében, ugyanis 1-1-es döntetlent és hosszabbítást követően tizenegyesekkel 4-3-ra legyőzte az Arsenalt.
A PSG története során másodszor hódította el a BL-trófeát, míg az Arsenal 2006 után a második fináléját is elvesztette a legrangosabb európai kupasorozatban.
A PSG története során másodszor hódította el a BL-trófeát, míg az Arsenal 2006 után a második fináléját is elvesztette a legrangosabb európai kupasorozatban. Luis Enrique, a párizsiak vezetőedzője harmadik BL-serlegét nyerte meg, 2015-ben a Barcelonát is Európa csúcsára vezette.
Bajnokok Ligája, döntő:
Paris Saint-Germain - Arsenal 1-1 (0-1, 1-1, 1-1) - tizenegyesekkel 4-3
Budapest, Puskás Aréna, v: Daniel Siebert (német) gólszerzők: Dembélé (65.), illetve Havertz (6.) sárga lap: Joao Neves (95.), Nuno Mendes (118.), illetve Mosquera (47.), Saka (54.), Gyökeres (98.), Rice (103.)
Paris Saint-Germain:
Szafonov - Hakimi, Marquinhos (Zabarnyi, 105.), Pacho, Nuno Mendes - Joao Neves, Vitinha (Lucas Beraldo, 105.), Fabián Ruiz (Zaire-Emery, 96.) - Doué, Dembélé (Ramos, 96.), Kvarachelia (Barcola, 83.) Arsenal: -------- Raya - Mosquera (Timber, 66.), Saliba, Gabriel, Hincapié - Rice, Lewis-Skelly (Zubimendi, hosszabbítás előtt) - Saka (Madueke, 83.), Ödegaard (Gyökeres, 66.), Trossard (Martinelli, 83.) - Havertz
I. félidő:
6. perc: szerencsés módon, Trossard karjáról vágódott a labda a félpályánál a PSG térfelére, Havertz pedig mindenkinél gyorsabban reagált, meglódult és egészen az ötös sarkáig vezette a labdát, hogy aztán a reagálni sem tudó Szafonov felett a léc alá bombázzon (1-0).
II. félidő:
65. perc: Dembélé állt oda elvégezni a Kvarachelia ellen elkövetett szabálytalanság miatt megítélt büntetőt, a francia aranylabdás pedig nem hibázott, a jobb alsó sarokba lőtt, miközben Raya balra vetődött (1-1).
A mérkőzés előtti percekben a The Killers zenekar adott rövid koncertet a teltházas Puskás Aréna közönségének, a produkciót pedig mindkét szurkolótábor nagy tapssal jutalmazta. A csapatok bevonulásakor a drukkerek kerültek főszerepbe, mindkét tábor látványos és kreatív élőképpel fogadta a kedvenceit. A kezdőrúgást az Arsenal végezte el, mégpedig ritkán látható módon, Rice ugyanis egy dekázás után az égbe rúgta a labdát, ezt Magyarországon gyertyának nevezik a futballban. Az első percekben az angolok számára alakultak jól a szituációk, egy ilyen után Havertz megszerezte a vezetést a londoni együttesnek.
A gólt követően az addig sem kiegyenlített labdabirtoklási arány még inkább a PSG felé mozdult el, nagyjából húsz perc után 78-22 százalék volt ez a mutató. Hiába volt azonban többet a labda a franciáknál, igazi veszélyt nem tudtak kialakítani, az Arsenal ugyanis nagyon fegyelmezetten állt vissza saját térfelére, amikor pedig kialakulhatott volna érdemi esély, Kvarachelia és Doué túlságosan megbonyolította a saját dolgát, a védők pedig tisztáztak. Ivószünet és Szafonov kapus kisebb fejsérülése miatt sokat állt a játék a félidő derekától a 30. percig, de a meccs képe a folytatásban sem változott.
Az Ágyúsok ritkán jutottak túl a félpályán, de amikor igen, akkor is hamar labdát veszítettek. Hátul viszont elképesztően stabil volt a londoni együttes, amely a védekezésével meglehetősen nehéz feladat elé állította a PSG mégoly gyors és kreatív, technikailag rendkívül magasan képzett futballistáit. A szünetig Fabián Ruiz tesztelte még Raya kapust egy kissé kiszorított helyzetből leadott jó lövéssel, az utolsó percben pedig a játékvezető már nem engedte elvégezni a szögletet az Arsenalnak, mert úgy ítélte meg, hogy Saka húzza az időt. Fordulás után valamivel kiegyenlítettebbé vált a játék, de hiába ment előre többször a londoni csapat, Havertz és Trossard sokszor nem értette meg egymást, a német csatár megoldásai ráadásul legtöbbször nem jöttek be, védőjétől pedig nem igazán tudott megszabadulni, így a rá felívelt labdák is elvesztek.
A PSG támadásban igyekezett a kreatív játékosai bevonni, így kombinatív akciókkal feltörni a rivális védelmet, amelybe a franciák akciói esetén Rice és Lewis-Skelly is egészen mélyen betagozódott. Ők sem segíthettek azonban, amikor a Kvarachelia buktatásáért megadott büntetőt az aranylabdás Dembélé kíméletlenül bevágta Raya kapujába. Az egyenlítésre kettős cserével reagált az Ágyúsok mestere, Mikel Arteta, aki aztán nagyjából negyedóra múlva újabb két friss futballistát küldött a pályára, Luis Enrique ekkor cserélt először. A rendes játékidő leteltéig a néhány helyzet ellenére nem esett gól, következett a hosszabbítás. A ráadásnak már Dembélé nélkül vágott neki a PSG, az aranylabdást sérülés miatt kellett lecserélni. Néhány helyzet mindkét kapu előtt kialakult a hosszabbításban, gól viszont nem esett, így következett a tizenegyespárbaj. Ebben először a londoniak részéről a második párban Eberechi Eze rontott, Raya azonban rögtön ezután kivédte Nuno Mendes próbálkozását. Az ötödik párig nem jött újabb hiba, vagy védés, ott viszont párizsi részről Beraldo kíméletlen volt, a londoniaknál viszont Gabriel a kapu fölé bombázott.
BL-döntő - Az eddigi győztesek
1955/56: Real Madrid (spanyol)
1956/57: Real Madrid
1957/58: Real Madrid
1958/59: Real Madrid
1959/60: Real Madrid
1960/61: Benfica (portugál)
1961/62: Benfica
1962/63: AC Milan (olasz)
1963/64: Internazionale (olasz)
1964/65: Internazionale
1965/66: Real Madrid
1966/67: Celtic Glasgow (skót)
1967/68: Manchester United (angol)
1968/69: AC Milan
1969/70: Feyenoord (holland)
1970/71: Ajax Amsterdam (holland)
1971/72: Ajax Amsterdam
1972/73: Ajax Amsterdam
1973/74: Bayern München (német)
1974/75: Bayern München
1975/76: Bayern München
1976/77: FC Liverpool (angol)
1977/78: FC Liverpool
1978/79: Nottingham Forest (angol)
1979/80: Nottingham Forest
1980/81: FC Liverpool
1981/82: Aston Villa (angol)
1982/83: Hamburger SV (német)
1983/84: FC Liverpool
1984/85: Juventus (olasz)
1985/86: Steaua Bucuresti (román)
1986/87: FC Porto (portugál)
1987/88: PSV Eindhoven (holland)
1988/89: AC Milan
1989/90: AC Milan
1990/91: Crvena Zvezda (jugoszláv)
1991/92: FC Barcelona (spanyol)
1992/93: Olympique Marseille (francia)
1993/94: AC Milan
1994/95: Ajax Amsterdam
1995/96: Juventus
1996/97: Borussia Dortmund (német)
1997/98: Real Madrid
1998/99: Manchester United
1999/00: Real Madrid
2000/01: Bayern München
2001/02: Real Madrid
2002/03: AC Milan
2003/04: FC Porto
2004/05: FC Liverpool
2005/06: FC Barcelona
2006/07: AC Milan
2007/08: Manchester United
2008/09: FC Barcelona
2009/10: Internazionale
2010/11: FC Barcelona
2011/12: Chelsea (angol)
2012/13: Bayern München
2013/14: Real Madrid
2014/15: FC Barcelona
2015/16: Real Madrid
2016/17: Real Madrid
2017/18: Real Madrid
2018/19: FC Liverpool
2019/20: Bayern München
2020/21: Chelsea
2021/22: Real Madrid
2022/23: Manchester City (angol)
2023/24: Real Madrid
2024/25: Paris Saint-Germain (francia)
2025/26: Paris Saint-Germain