Térdelés helyett svájci fetrengés
Bizonyos szempontból egész más ez a labdarúgó-Európa-bajnokság az előző nagy seregszemlékhez képest! „Szokatlan” módon nem térdelve, hanem állva kezdenek el focizni a játékosok!
Nincs tehát térdelés a középkezdéskor, amikor úgy gondolta az ember, hogy pókfoci fog következni, mindenki állórajtot vesz, még a játékvezető is. Nem volt ez persze mindig így! Hosszú évekig a kezdő füttyszó után valamelyik térfélen (vagy mindkettőn) azonnal térdre rogytak a csapatok, sokszor még a játékvezetők is, furcsa módját választva a rasszizmus elleni tüntetésnek.
Az idei Eb-n változott a helyzet! Eltűnt a térdepelés! A svájciak viszont igyekeztek meglepni valami hasonlóval a világot: fetrengéssel! A Magyarország-Svájc meccsen a második félidőben alig akadt olyan játékosuk, aki pár percre ne nyúlt volna ki fájdalmasan a gyepen! Begörcsölt szinte mindenki, de nem egyszerre, hanem szépen egymás után, komoly időhúzási céllal megszervezve a görcsölést!
Mindenkinek feltűnt a mögöttes csalfa szándékosság, csupán a játékvezetőnek nem, és már jó ismerősökként engedte be a pályára a svájci orvosi különítményt egy kis lábmasszázsra. Utána mintha mi sem történt volna, rövid konzílium és orvosi beavatkozás után óramű pontossággal felpattantak a svájciak és sután suta őzikeként rohangáltak tovább a pályán a magyar focisták nagy bánatára, akiknek elsősorban az első félidőben volt görcsös a játékuk a mi nagy bánatunkra.
A hat csoportból a legjobb négy harmadik juthat ugyanis tovább a ki-ki mérkőzésekbe. Attól persze nem igen kell tartanunk, hogy a skótokat rendesen hazavágó németek is begörcsölnek ellenünkben, nehogy kiegyenlítsünk, vagy uramisten megszerezzük a győztes gólt. Térjenek csak szépen vissza az eredeti testmozgáshoz, hajoljanak meg, térdeljenek le a meccs folyamán a magyar csapat tudása előtt! Emlékezzenek Szalai Ádám utolsó válogatottbeli sarkazós góljára! Hajrá magyarok!
