2025. július 28., 18:34

Szabály vagy csak ajánlás?

A labdarúgó NB1-ben az új idényben bevezetésre került a magyar szabály és a fiatal perces szabály. Ez annyit jelent, hogy az MLSZ a kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Miközben az NB I-ben a teljes támogatási összeg 325 millióról 500 millió forintra emelkedik.

Puskás és ETO
Fotó: puskasakademia.hu

Pontokba foglalva:

  • az első osztályú csapatoknak minden NB I-es mérkőzésen legalább öt hazai (akinek érvényes hivatalos okmánnyal igazolt magyar állampolgársága van) labdarúgót végig a pályán kell tudniuk, és ebből legalább egynek fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) kell lennie;
  • öt hazai labdarúgónak minden egyes bajnoki mérkőzésen végig pályán kell lennie;
  • kivétel ez alól, ha valamelyik magyart kiállítják, illetve sérülést szenved, de nincs már több cserelehetőség.
Szükség volt-e a szabály bevezetésére?

Az előző idényben a labdarúgó NB I-ben a játékosállomány 40,9 százaléka nem magyar állampolgár volt. A Ferencvárosban 20 külföldi volt a keretében, belőlük sokszor már a tartalékcsapatba is jut, de 17 légióssal dolgozott az Újpest és 15 volt a Diósgyőrben is – utóbbiban úgy, hogy a másodosztályból feljutva igazoltak külföldről egy teljes kezdőcsapatnyinál is több játékost Belaruszból, Brazíliából, Bulgáriából és Spanyolországból.

A kérdés csupán az, hogy az új szabály mennyire kötelező érvényű, és mennyiben csak ajánlás a klubok számára. Arról is írtak, hogy az új szabálynak nem megfelelő csapatoknak megmarad 325 millió, de a felemelt 500 milliótól eleshetnek. A kiemelt akadémiás együtteseknek állítólag még ennél is szigorúbb ajánlást kell teljesíteniük az akadémiai támogatás megtartásának érdekében, és egy helyett minimum kettő magyar fiatalt kell pályára küldeniük.

Ez nyilvánvalóan ismételten kiveri a biztosítékot a kluboknál, ugyanis a 12 csapatos NB I-ben az államilag elismert, azaz kiemelt akadémiát összesen hét egyesület üzemeltet – DVTK, DVSC, ETO, FTC, Kisvárda, MTK és a PAFC –, míg Nyíregyháza, Kazincbarcika, Paks, Újpest és a ZTE nem érintett ebben a kérdésben. Azaz az utóbbiak mentesülnek a szabály alól, a többiek nem. Ezzel egyébként jelentősen sérülhet a csapatok esélyegyenlősége.

Az új szabály sok klubnak komoly fejtörést okoz, hiszen többségük a környező országok közepes szintű, aránylag olcsó focistáit igyekezett magához csalogatni. A magyar focisták állítólag nem olcsók, legalábbis drágábbak, mint például egy dél-szláv. Az MLSZ elképzelése szerint az új szabály egyrészt lehetőséget biztosít a magyar játékosoknak, másrészt a fiatalok játékpercét is növelheti. 

Ha visszagondolunk a tavalyi bajnokságra, gyakran előfordult, hogy például a Ferencvárosban Dibuszon kívül nem lépett pályára magyar játékos sem a bajnoki meccseken, sem a kupameccseken. De hasonló volt a helyzet az újpesti lila-fehéreknél, ahol a hazai mérkőzések elején ezt a magyar himnusz rendszeres eljátszásával próbálták ellensúlyozni. Nem volt túl sikeres vállalkozás látván a hazai játékosok szerencsétlen tátogásait, erőltetett éneklési próbálkozásait. 

Hogyan reagált a helyzetre a két legpatinásabb klub, az FTC és az Újpest? A Fradinak van fociakadémiája, az Újpestnek nincs. 

A Ferencváros igyekszik teljesíteni az MLSZ elvárásait mind a magyarpercsek, mind a fiatalpercek tekinetében. Ez utóbbit nézve szerencsés helyzetben van, mert az utánpótlás korú Tóth Alex már tavasszal a kezdőcsapat fontos játékosa volt, és bemutatkozott a válogatottban is. Ha marad a Fradinál, mert vele kapcsolatban is felreppentek külföldi átigazolási hírek. Csak ne kapkodja el úgy, mint Lisztes Krisztián, akinek a tavaly nyári frankfurti átigazolása egyelőre nem hozta meg a várt robbanást a Bundesligában. Talán pont emiatt nem engedték vissza Gruber Zsombort az MTK-hoz, ahol tavaly kölcsönjátékosként szerepelt. 

Mi a helyzet Újpesten?

Ratatics Péter klubelnök szerint az Újpest nem fogja figyelembe venni az új szabályt, mindig az aktuálisan legerősebb tizenegy fog a pályára lépni. Céljuk a 2025/26-os szezonban a dobogó valamelyik foka, és ennek alapján újra kijuthatnak a nemzetközi kupasorozatok valamelyikébe. 

„Egyrészt drágább lett volna magyarokat szerződtetni, mint amennyi pénz járt volna a szabály betartásáért, másrészt azt az alapvető klubfilozófiai célt, hogy a csapat gerincét idővel magyarok alkossák, főleg az utánpótlásunkból merítkezve szeretnénk teljesíteni, amint meglesznek hozzá a kellő kvalitású és kész tehetségeink. Egyelőre a legfontosabb, hogy a klub kilépjen a nemzetközi porondra”

– vallja a klubelnök. Kubatov Gábor, az FTC klubelnöke szerint ez elfogadhatatlan álláspont, és sérti az esélyegyenlőséget. 

A többi klubban igyekeznek túlélni az új szabályt: a Paksnak ezzel nincs gondja, mert régen kizárólag magyar csapat, külföldiek nélkül. Bár idén mintha gyengült volna a kerete. A többi klub igyekszik egyrészt külföldön játszó magyarokat hazacsalogatni, másrészt felgyorsulhat a klubokban a honosítási folyamat, emelkedhet a magyar állampolgárságot szerző játékosok száma. Ebből esetleg még a válogatott is profitálhat, amennyiben Willi Orban, Callum Styles, Milos Kerkez és Loïc Négo szintű játékosok bukkannak fel a hazai mezényben.

Példának okául a Győri ETO összeállítása az első bajnoki fordulóban Pakson:  Petrás - Bíró B. (Tóth R., a szünetben), Boldor (Abrahamsson, 68.), Krpics, Stefulj - Vingler (Décsi, 89.), Ouro - Benbouali (Piscsur, 73), Vitális, Bumba - Njie (Gavrics, 68.). Szabályszerű?

Elég nagy tehát a zűrzavar az új szabály körül. Borbély Balázs, az ETO edzője szeretné, ha valaki végre világosan, egyértelműen és közérthetően meghatározná, pontosan milyen szabályoknak kell megfelelniük, mikor és hogyan lehet például szabályszerűen cserélni.

Megosztás
Címkék